2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,867  ·  Online: 99
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Alapismeretek kezdőknek Egzóták kedvelőinek 2. rész - Felkészülés a madarak fogadására
Nyomtatható változat!

Ezt a részt megelőzte az a döntés, hogy "madarakat fogok venni", vállalva annak minden ódiumát. Első dolgom kiválasztani azt a helyet ahol elhelyezem a kalitot vagy szobaröpdét.

Ha az anyagi lehetőség és hely megengedi, én mindenkit arra biztatok, hogy minél nagyobb helyet biztosítson madarainak. Ennek sok előnye van:

Szebben lehet berendezni természetes faágakkal. Madaraink jobban érzik magukat, elevenebbek, egészségesebbek lesznek, mert a mozgás egyenlő az egészséggel. Könnyebben tisztán lehet tartani. Ritkábban kell takarítani (ha nincs túlzsúfolva). Sokkal mutatósabb.

Ha csak kalitkára van mód, akkor lehetőleg ún. "doboz" kalitkát javaslok.

Ebben madaraink magabiztosabbak, könnyen feltalálják magukat, nem vergődnek.

A dobozkalitnak minden oldala zárt, csak az eleje rácsos vagy dróthálós. Alul kihúzható fiókkal kell rendelkeznie, mert így könnyen lehet takarítani. Fontos tudnivaló, hogy akár ráccsal, akár hálóval borítom a kalit elejét a lyukbőség (vagy távolság) nem lehet nagyobb 1-1,2 cm-nél! Ha hálót használok akkor két lehetőségem van:

a) hatszögletű, véköny ún. csirkeháló (ez az olcsóbb)
b) négyzetes, ponthegesztett, horganyzott háló.

Az előzőnél vigyázni kell a háló kifeszítésénél, hogy a hatszögforma fektetve legyen, mert ellenkező esetben a hatszögek alsó része "V" betűt alkotva azt eredményezi, hogy madaraink körme beakad, ujjaik leszakadnak.

Az ideális kalitforma a fektetett téglalap, de lehet más mérteni forma is, csak a körformátumú, ún. "torony"kalitokat kell kerülni.

Berendezési tárgyak, kellékek.

Etetők: Ma már sokféle forma kapható a kereskedelemben, ám a gyakorlat - egzóták esetében - azt bizonyítja, hogy a lapos, nem magas peremű üveg, vagy műanyag tálkák a legideálisabbak. (petri csésze, virágcserép alj, stb.)

Tudni kell, hogy madaraink folyamatos táplálkozású élőlények, tehát nem lehet elintézni napi 3-szori etetéssel a dolgot. Magkeveréknek állandóan előttük kell lenni, amiből kedvük szerint táplálkozhatnak. Szükség van egy másik (kisebb) tálkára, amelyben állandóan előttük van az ásványi anyag és nyomelem keverék. (erről bővebben majd a 3. részben)

Itató és fürdőedény: Elvileg ezt külön kellene biztosítani, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy madaraink nem tesznek különbséget az "ívóvíz" és a "fürdővíz" között. Én hosszú évek óta ún. madárfürdőt használok, amelyből inni is tudnak és fürdenek is, igaz ez azt a kötelességet vonja maga után, hogy ezeket az edényeket naponta ki kell mosni és friss vízzel feltölteni!

Ülőrudak: Ez a terület az, hogy az adott hely lehetőségén belül szabadjára engedhetjük a fantáziánkat. Lehet utánozni a természetet és az teszi jól aki természetes faágakkal rendezi be madarai lakhelyét.

Itt van két fontos tudnivaló:

bármennyire "mutatós" is az esztergályozott ún. csapléc... ez nem jó! Nem jó azért, mert egyforma vastagságú, ezért a madaraknak állandóan egyformát kell "fogni" és ez egy idő után elmerevedéshez vezet, illetve miután kemény fából esztergályozták, a madarak csűdizületeit tönkre teszik és madaraink ún. "hasonülők" lesznek. a természetes ágakból készült ülőrudak praktikuma az, hogy "puhán-kemények", különböző vastagságúak és ezeken madaraink tornáztatják lábaikat. Mindig olyan vastagságú ülőrudakat kell választani, amelyet a madár körmeivel nem tud teljes átmérőjében (ill. kerületében) átfogni. Ezen biztos fogás, kapaszkodás van. (S pl.: a párzásnál is fontos tényező.)

A kalitkákat vagy röpdéket ajánlatos "funkcionálisan" berendezni.

Ezalatt a következőt kell érteni:

Pl: az itató-fürdőt kívül helyezem el és a kalitka középső szintjén. (Így könnyen megtalálják, de kevésbé piszkolják be és könnyű a vízcsere.) az etető tálkát, az ásványi anyagos tálkát egymás mögé a kalitka alján (fiókban) és középen helyezem el. (fölötte ne legyen ülőrúd!) az ülőrudakat két szélen, a kalitka magasságának 3/4 részén rögzítem.
Így akarva, akaratlanul kényszerítem madaraimat a mozgásra, repülésre és lehetőségük is van erre.

Főként csoportos tartás esetén ügyelni kell arra, hogy az ülőrudak még ha a kalitka (röpde) más-más pontjain vannak is elhelyezve, de megközelítőleg azonos magasságban legyenek. Ugyanis madarainknak van egy tulajdonságuk, nevezetesen az, hogy ha esténként pihenni térnek, mindig a legmagasabb ágakat keresik. Ez egy ösztöntulajdonság és ezt "kikerülni" úgy lehet ahogyan az előzőkben javasoltam. Egyébként az következik be, hogy madaraink estéről-estére torzsalkodni fognak a magasabb helyért.

Etető tálka lágyeleséghez: Ez egy hasonló üveg vagy műanyag tálka mint az előzők, csak alkalmi használathoz szükséges. (Erről majd bővebben a táplálási résznél.)

Díszítő elemek: Ez nem szükséges, de mértékkel és jó ízléssel hasznos lehet.

Mit értek ezalatt?

Az egzóták kalitjába csengők, Keljfel-Jancsik stb. nem valók, ízléstelen és szükségtelen, sőt zavaró! Viszont szépen lehet dekorálni egy-egy fenyőággal, vagy zöld színű műnövénnyel. (nem rózsacsokorral!) Ez természetes behatást kelt, madaraink kedvelik, szívesen csipegetik, szórakoznak vele. A dekoratív hatáson túl hasznos is lehet, esetenként szükséges is például tenyészidőszakban a fészekodúk "álcázására". Szükségét látom még szólni néhány szót arról, hogy a kalit vagy röpde aljára tennünk kell valamit az ürülék felfogására.

A szakirodalom több féle megoldást javasol, amely alapvetően két megodásban csúcsosodik ki.

a) papírlapokat elhelyezni, amelyet időről-időre ki kell cserélni.
b) mosott folyami homokot javasol. (vagy kvarchomokot)

Én, anélkül, hogy bárkit is befolyásolnék az utóbbi mellett törtem pálcát és mind a mai napig is ezt használom. A sok érv és ellenérv ellenére is azért használom a folyami homokot, mert a madarak emésztéséhez feltétlenül szükség van apró szemű kavicsra, de inkább homokszemekre is! Ez nagyon fontos, mert a madaraknak foguk nem lévén, az általuk elfogyasztott apró, de kemény magokat homokszemek nélkül - a begyükben - nem tudnák megőrölni! Természetesen ezt a homokot is időről-időre át kell szitálni, fertőtleníteni és csak ezután lehet újólag felhasználni. Hozzáteszem, hogy a folyami homokot is lehet portalanítani (többszöri átmosás után megszárítani) és ezt követően felhasználni. Nagy fajsúlya miatt kevésbé fog szemetelni mint pl. a maghéjak.
Fészekodú. A díszmadártenyésztés egy fontos, alkalmi kelléke. Sok féle-forma létezik, amelyeket nagy általánosságban madaraink elfogadnak és használnak. Azért használtam az "elfogadnak" kifejezést, mert tapasztalt tenyésztő társaim is igazolhatják, hogy a tenyésztés során szembesülünk olyan helyzettel, hogy a tenyésztésre érett pár a körbebúvásos fészekodút nem fogadja el, amíg a félig nyitott odúban eredményesen költ, vagy fordítva.

Ennek valószínű az az oka, hogy maga a madár azt a fészekodú-formát kedveli, amelyikben ő maga is felnőtt.

Kezdő madarászok esetében, illetve 1-2 pár tartása esetében ez nem jelent problémát. A kalit berendezésénél úgy kell elhelyezni a fészekodút(kat) - és javasolt a félig nyitott odú -, hogy a kalit egyik nyugodt, felső sarkába kerüljön, amelyet a madár könnyen meg tud közelíteni. Több pár együttes tartása esetén mindig több fészekodút (és egymástól távol) kell elhelyezni, mint amennyi költő párunk van. Ilymódon csökkenteni lehet a torzsalkodás veszélyét. A fészekodúval kapcsolatban még el kell mondanom, hogy nem kifejezetten és csak költési időszakban kell alkalmazni. Ugyanis vannak fajták akik fészeklakók és az éjszakát szívesebben töltik a fészekben, mint ülőrudakon (pl.: japán sirályka, álarcos amandina, stb.).

Néhány szót kell ejteni a fészekanyagról. Sokféle anyag szóba jöhet, de a legalkalmasabbak a kókuszrost és fű (vékonyszálú). Bármit is használnak fészekanyagnak az a fontos, hogy száraz és tiszta legyen! A dohos, penészes fészekanyag semmiképpen nem jöhet szóba, ráadásul magában hordozza az Aspergillózis-fertőzés (penészgomba) veszélyét, amely madarainkra nagyon veszélyes! A fészekanyagból elő kell készítenünk a fészket és csak ezután lehet elhelyezni a kívánt helyre.

Következik: a madarak vásárlása

Müller Nándor
(Ceglédbercel)
Fotók: Kovács Géza

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu