.

33 éves, Makón élő, mozgássérült fiatalember vagyok, és a papagájtenyésztés terén kezdőnek számítok, de egyéb állatfaj tenyésztésében igen is nagy tapasztalattal bírok. A papagájok közül is a kis sándorpapagájra esett a választásom, mivel e faj tetszik a legjobban. A papagájtartást úgy négy éve kezdtem el egy pár darab hullámossal, majd következtek a nimfák és egyéb fajta papagájok, de már akkor is nagyon szemezgettem ezzel a csodálatos fajjal, amit kis sándorpapagájnak hívnak!
Akkor határoztam el magam, hogy csak a kis sándorpapagáj tenyésztésével, és tartásával szeretnék elsősorban hobbiként foglalkozni, mikor megismerkedtem hazánk első számú kis sándorpapagáj tenyésztőjével, Balázzsal. Jelenlegi tenyészállományomat részben a vele folytatott beszélgetéseim alapján alakítottam ki.
Jelenleg 10 pár madár van a tenyészetemben, de ezek 70%-a fiatal. Viszont a 2011-es szezonban már 4 tenyészérett párral várom a kisebb-nagyobb sikereket! Madaraim nagy része pallid, de előfordulnak az állományomban a lila-zöld és a fehérfejű-fehérfarkút örökítő madarak is! 2013-tól várhatóan több mint 30 színt tudok kitenyészteni. Madaraimat zárt madárházban tartom, de télen nem fűtöm a helyiséget, csak a nyílászárókat hőszigetelem tavaszig. A szezont én általában februárban kezdem a fehérjedúsabb táplálékkal és a különböző vitaminok itatásával, de nem feledkezem meg a megfelelő megvilágításról sem, amit az odúk felrakása előtt indítok el egy hónappal, és napi 16 órát világítom meg madaraimat!
A fiókák értékesítését mindig megpróbálom az otthonomban véghezvinni, mert a mozgáskorlátozottságom miatt börzékre elég körülményes eljutnom. Nem várhatom el senkitől, hogy különösen a költési szezon után minden egyes alkalommal, mikor börze van, számomra fent tartson egy helyet, még akkor sem, ha az utazási költséget megtérítem. Szerencsére a családom segít a madarak gondozásában, és így együtt gyönyörködhetünk e csodálatos madarak szépségében.
Mozgáskorlátozottként megélt mindennapi nehézségeket számomra feledteti a kis sándorpapagáj tenyésztése, és örömmel tapasztaltam, hogy a madarászok közt nagyon sok segítőkész ember van. Természetesen vannak emberek, akik kihasználják az ember tudatlanságát és helyzetét, de szerencsére kevesebbet ismerek közülük, és velük mára teljesen megszüntettem a kapcsolatom!
Zárásként szeretném megköszönni családomnak a sok segítséget, Rostás Balázs tenyésztő barátomnak a sok önzetlen segítségét, mert nélküle nem léptem volna a tenyésztők rögös útjára; és a magazin főszerkesztőjének, aki írásomat megjelenteti.
Paku János