2019. október 16. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,579,216  ·  Online: 88
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A kékszárnyú-vörösfarkú papagáj tartása és tenyésztése
Nyomtatható változat!

Pyrrhura picta
 

A madár a dél-amerikai pyrrhura nemzetségbe tartozik, és a többi fajjal együtt egyre népszerűbb a nyugat-európai és a hazai tenyésztők között is.

LEÍRÁSA

Kistestű madár, hossza kb. 22cm, testtömege 70 g körül mozog. Alapszíne élénkzöld, homloka kék, a fejtető és a tarkó sötétbarna. Pofája élénkbarna, a nyak oldalsó része és a begytájék barna-fehér pikkelyes benyomást kelt. Hasa barna, a vállak pirosak. Karmai, csőre sötétszürkék, szemgyűrűje szürke.

ELTERJEDÉSI TERÜLET

Dél-amerikai faj, a trópusi vidékeken él, megtalálható Venezuelában, Brazília nagy részén, Surinamban és Guyanában. 6 alfaja ismert, ezek megjelenése és elterjedési területe némileg különböző.

VISELKEDÉSE

Általában a tenyészidőszakon kívül párokban, vagy kisebb csapatokban él, ezek 10-20 madárból állnak. A táplálkozóhelyeken és a folyópartokon néha nagyobb tömegben összegyűlnek, utóbbi helyen az agyagból fogyasztanak, ez jellemző a dél-amerikai papagájok többségére, a táplálékban lévő mérgezőanyagokat közömbösítik ezzel, és emellett mikroelemekhez jutnak. A madarak sokat mozognak, ijedősek. A párok tagjai rendszerint szoros közelségben maradnak.

TÁPLÁLÉKUK

A természetben gyümölcsöket, bogyókat, virágokat, magvakat, alkalmanként apróbb rovarokat fogyaszt.
Az általam először beszerzett, vadon fogott import madarak eleinte szinte csak a napraforgót és a csumizt voltak hajlandóak elfogyasztani, elég nehéz volt őket a változatosabb étrendhez szoktatni. Gyümölcsök közül az almát kedvelik a legjobban. Szeretik a kendermagot, ezt csak csíráztatva és kis mennyiségben kapják, a szeklicét, a csíráztatott és nyáron a félérett magokat. Költésidőben kapnak főtt tojást és gyári lágyeleséget is.
A természetes élőhelyükön általában január és június között valamikor költenek. Ilyenkor a csapatok párokra válnak szét, és az őserdők fáinak odvaiban keresnek fészkelőhelyet, gyakran nagy magasságokban. 3-4 tojást raknak. A fiókák kirepülésük után még sokáig a szülőkkel maradnak, akik még sokáig etetik őket.
FOGSÁGBAN egyre népszerűbbek a pyrhurra fajok, változatosságuk, nem túl nagy helyigényük, mozgékony, kedves lényük miatt. Ugyanakkor tenyésztésük nem mindig egyszerű, némelyik párral, főleg a vadon befogottakkal gyakran éveket kell várni az eredményre. A madaraknál mindig érdemes DNS-vizsgálatot végeztetni, mert a nemek külsőleg eléggé egyformák. Mindenképpen védőházas röpdében helyezzük el, mert főleg az import példányok a hidegre érzékenyek, és főleg akár néhány órás élelemhiány esetén végzetesen ki tudnak hűlni. Nagyobb röpdében több pár is együtt tartható. A fészekodút, ami ezeknek az eléggé ideges madaraknak lehetőleg egy hosszabb természetes fatörzsdarab legyen, egész évben fent szoktuk hagyni, mert szeretnek benne aludni.
A tenyésztett madarak sokkal nyugodtabbak, és könnyebben költenek. Megfigyeléseim szerint a madarak költési kedve nem annyira az évszaktól, mint inkább az időjárási viszonyoktól függ. Én az első költési eredményt június tájékán, egy hoszszabb meleg, esős, párás időszakban értem el. A madarak élénken udvarolni kezdtek, sokszor és hangosan párosodtak. Addig az éjszakát az odúban együtt töltötték. Amikor az első tojás világra jött, a hím többet nem aludt az odúban, hanem a külső röpdében őrködött, és napjában néhányszor etette párját.
Hat tojást rakott a tojó, a harmadik tojástól kotlott folyamatosan, a kotlási idő kb 21-22 nap. A fiókák kikeléskor pelyhesek. A szülők a nevelés során sok lágyeleséget, csíráztatott apróbb magokat, gyümölcsöt, zöldet fogyasztanak. A kirepülés után a család még sokáig együtt van, és a szülők még sokáig etetik a fiókákat. Az éjszakákat együtt az odúban töltik. A kismadarak mesterségesen is felnevelhetők az ismert fiókanevelő tápszerekkel (Nutribird, Kaytee stb.).
A kézzel nevelt fiókák nagyon szelídek, kellemes lakótársak. A CITES B függelékébe tartoznak, de mint fogságban jól szaporodó faj, ki van vonva a bejelentési kötelezettség alól.

 

Dr. Dankó István

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu