.

Fajtatörténet: A holland festő, J. Monkhorst egyik festményén már 1657-ben egy fehérbóbitás fekete tyúk látható, kétségtelenül a fajta elődje. A mai fehérbóbitásokat valószínűleg Hollandiában tenyésztették ki.
Fajtajegyek: Teste megnyúlt, a vállak felett és hátrafelé kiszélesedő és lefelé ívelő felépítésű. Háta közepes méretű, hosszú nyeregtollakkal. A tyúk és a kakas faroktartása is enyhén nyitott, magasan tűzött, nem meredek. A kakas farka széles sarlótollakban gazdag. Szárnya hoszszúkás, felhúzva viselt. A melltájék kerek, kidomborodó, a has telt. A középhosszú nyak tollakkal kellően fedett. Feje közepes méretű, arca piros és tollazat nélküli. Szeme pirosas-barnás, csőre közepesen hosszú, a taraj teljesen hiányzik. Az áll-lebenyek középhosszúak, a kicsi füllebenyek fehérek. Koponyája magas és erős koponyamagaslattal rendelkezik, melyen bő tollazatú bóbita ül. A kakas bóbitatollai oldalról és hátulról egyenletesen körülzárják a fejet. A tyúk bóbitája nagy és gömb alakú, szilárdabb és zártabb a kakasénál. Minden oldalról nézve a jó állatok fejdísze dús, nagy és kerek. A csőr fölött, a bóbita tövében lévő tollrajzolat színe megegyezik a fő tollszínnel. A combok finom felépítésűek, a csüd színe függ a színváltozattól.
Színváltozatok: Fekete, fehér, kék, sárga, karvaly, kendermagos, fekete-fehér. Legelterjedtebb a fekete színű, fehérbóbitás változat.
Testsúly, gyűrűméret: KAKAS: 1,75-2,25 kg, 18 mm. TYÚK: 1,5-2 kg, 16 mm.
Tulajdonságok: Igen bizalmas állatok, könnyen gondozhatóak, nem túl mozgékonyak. Annak ellenére, hogy első sorban díszbaromfiként tartják és tenyésztik, első évben elég sok tojást produkál, kb. 140 db-ot, a második évben 100 db-ot. A tojás átlagos tömege 50 g, héja fehér színű. A bóbitájuk könnyen bepiszkolódik, ezért tiszta és száraz helyen kell tartani őket. Alapjában véve átlagos ellenálló képességű fajta.

Bolla Dávid (Bakonytamási)
A képeken Erwin Schwarzhaupt, német tenyésztő állatai láthatóak, a 2006. novemberi Hammersbach-i kiállításon.