2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,621  ·  Online: 116
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Az állatkertek által preferált csodaszép papagájok tartása vajon kevésbé szolgálja a fajvédelmet?
Nyomtatható változat!

.

A papagáj az egyik leggyakoribb fogságban tartott és tenyésztett madár. Éppen ezért rájuk nézve az illegális befogás – eltérően más madárfajoktól – nagyobb veszélyt jelent. Emiatt az állatkertek és a hasonló intézmények által menedzselt fajmentő programokat illetően a fogságban élő populáció jelentősége hangsúlyozottan fontos. Valószínűleg a különleges papagájfajok emberekre gyakorolt vonzereje befolyásolja azt, hogy mely fajokat fogják be és tenyésztik fogságban. Egy cseh és német kutatókból álló kutatócsoport nemrégiben azt a hipotézist vizsgálta, miszerint az állatkerti populációk létszámát nem csupán a fajmegőrzési szükségletek határozzák meg, hanem az, hogy mennyire tetszenek az embereknek. (Frynta és mások 2010).
A kutatók adatgyűjtési céllal a fajokat 4 csoportba sorolták. (I. csoport: az összes ismert 367 papagájfaj és alfaj, ebből kiválasztva a II. csoport: 40 különböző papagájfaj, a III. csoport: a 34 amazonfaj, míg a IV. csoport: a 17 arafaj). Ezután megkértek 776 válaszadót, hogy értékeljék és állítsák sorrendbe egy-egy kiválasztott csoport papagájfajainak fotóit szépségük szerint. Ezt követően összevetették a kapott eredményeket a madarak szín- és alaktani jellemzőivel. Függetlenül a papagájfajok konkrét csoportjától nagy hasonlóságot találtak a válaszok között. Az előnyben részesített fajok leginkább nagyméretűek, színpompásak és hosszú farkúak voltak.
A kutatók szintén jelentős pozitív kapcsolatot találtak a papagájfajok észlelt szépsége és a világban létező állatkerti papagájpopulációk mérete között. A populáció méretét az ex situ (nem a papagáj élőhelyén, hanem fogságban történő) fajfenntartási erőfeszítések mérőszámaként használták. Érdekes módon az állatkerti populáció méretét jelentősen befolyásolta a földrajzi elterjedtség, valamint a testméret. Ezekkel ellentétben, a többi magyarázó változó hatása, beleértve az IUCN (International Union for Conservation of Nature – Természetvédelmi Világszövetség) listáját is, jelentéktelennek tűnt. Az eredményeik alapján a kutatók azt feltételezik, hogy az állatkertek inkább gyönyörű papagájokat tartanak, és kevesebb figyelmet fordítanak a veszélyeztetett madarak fajvédelmére, bár ez nem zárja ki, hogy ne lennének állatkertek által menedzselt jótékony mentőprogramok. A kutatók szerint felmérésük eredményének másik lehetséges magyarázata, a törvényi korlátok nem kívánt hatása, miszerint az előírások megakadályozzák az állatkerteket a fajmegőrzési programokat igénylő fajok beszerzésében.
A kutatók a tanulmányukban egy másik, a modern állatkertek által ismert és nemcsak a papagájokat, hanem minden más állatfajt is érintő kérdést is tárgyaltak. Elismerik, hogy annak oka, hogy az állatkertek nem elsősorban a fajvédelemre szoruló fajokat tartják, az intézmények kettős funkciójában rejlik, továbbá nem szükségképpen jelentik a fajvédelmi törekvések és azok eredményeinek hiányát. Felismerték, hogy az állatkerteknek alapvetően oktatási, valamint kulturális funkciói vannak, és nem csupán a ritka, hanem az általánosan elterjedt fajok sikeres bemutatása is pozitívan befolyásolják a közvéleményt az állatok irányában, amellyel szintén növelhető a veszélyeztetett fajok megőrzésére tett erőfeszítések támogatottsága.
A kutatók azt sugallják, hogy eredményeik alátámasztják a feltételezést, miszerint egy faj sorsa jelentős mértékben függ az adott faj emberre gyakorolt vonzerejétől. A világ állatkertjei közül a spanyolországi Tenerifén működő Loro Park rendelkezik a legnagyobb fajdiverzitású papagájkollekcióval (350 faj és alfaj), ahol a látogatók szép nagy mutatós arákkal, és többé-kevésbé tarkabarka, ám kevéssé veszélyeztetett papagájfajokkal is találkozhatnak. Azonban a különböző fajok vonzerejét illetően fontos szempontnak számít az, hogy miképp mutatják be őket a látogatóknak, amely éppoly fontos, mint a papagájok hatása azon bizonyos karizmatikus nagy emlősökre, az emberekre.

Dr. David Waugh
Igazgató
Loro Park Alapítvány

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu