2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,641  ·  Online: 67
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Egy veszélyeztetett Pyrrhura faj:A kéktorkú papagáj
Nyomtatható változat!

Pyrrhura cruentata

Korábbi írásaimban már utaltam rá, hogy céljaim közé tartozik, hogy egyre több, általam már tenyésztett pyrrhura fajt ismertessek meg a magyarországi papagájkedvelőkkel és tenyésztőkkel. Most szeretném folytatni a sort a legnagyobb és egyben legveszélyeztetettebb fajjal, a kéktorkú papagájjal.
A madár alapszíne zöld, tarkója és fejeteteje fekete, ahol néhány tollnak sárgásbarna szegélye van. Kantárja, homlokcsíkja és a szemének környéke, valamint a fülének egy része vörösesbarna, nyakán és részben a fülén kétoldalt narancssárga folt látható, a pofatájéka zöld.
Torka és a begyének felső része kék, innen ered a madár neve. Hasának közepén, mint ahogy az számos pyrrhura fajra jellemző, változó nagyságú vörös folt van. Farkának felső felülete zöld, alsó felszíne barnásvörös. Írisze sárga, csőre sötétszürke, szinte fekete. A madár hossza 30 cm. Ivarérettségüket, főleg a hímek általában 3 éves korukban érik el, de egy 2 éves tojó egy idősebb hímmel már költhet.
A hím és a tojó színezetbeli bélyegek alapján egyforma. Érdekesség, hogy számos külföldi szakirodalom tesz utalást arra, hogy ennél a fajnál nem igaz az, ami általában a pyrrhura fajokra jellemző, hogy a hím madár valamivel nagyobb testalkatú és robosztusabb, sőt ellenkezőleg itt a tojóra írják le ugyanezeket a tulajdonságokat, amiket én magam is tapasztaltam a saját madaraimon.
Amikor hozzám került az első bevizsgált pár kéktorkú papagájom, azonnal megnéztem a papírjaikat, hogy mindkét gyűrűszám stimmel-e, de azt nem is figyeltem, hogy azok alapján melyik a hím és melyik a tojó, mivel szemmel láthatóan, nagy volt a különbség a két madár között, és azt hittem, hogy a nagyobbik a hím. Csak tavasszal ért a nagy meglepetés, amikor az általam hímnek gondolt madáron megláttam, hogy valószínűleg tojások vannak benne, és pár napra rá le is tojt.
Másik érdekesség, hogy ez a nemek közti különbség nem csak a méretben nyilvánul meg, hanem a viselkedésükben is. Ennél a fajnál a tojó sokkal dominánsabb és uralkodóbb jellem, ha valami nem úgy van, ahogy ő szeretné, minden további nélkül helyre utasítja a hímet, vagy más esetben a gazdáját. Ez persze nem durva erőszakos cselekedet, csak egy kis csipkelődés.
Van még egy viselkedésbeli dolog, amiben különböznek a többi pyrrhurától, mégpedig az, hogy ha valamiért felizgatják őket, akkor nem csak a fejükön lévő tollakat borzolják fel, mint a többi ebbe a nemzetségbe tartozó faj, hanem a szárnyukat is széttárják, és ezzel próbálnak még félelmetesebbnek tűnni.
A madár élőhelye Brazília délkeleti részére tehető, de sajnos az erdőirtások miatt, egyre kisebb területre lokalizálódik. Jelenleg a vadon élő állomány számát úgy 2500-10 000 közöttire becsülik, és e kis szám, illetve az élőhelyének irtása miatt, a CITES I. függelékébe sorolták, ezért tartása bejelentés-kötelezettséggel jár. Manapság több szervezet is próbál tenni azért, hogy a faj vadon élő populációja megmaradjon, és mi tenyésztők is nagyban hozzájárulhatunk e faj megmentéséhez azzal, hogy megpróbáljuk legalább fogságban tenyészteni, és így növelni a madarak egyedszámát....

......
Hován Csaba cikke több színes fotóval illusztrálva teljes terjedelmében a Díszmadár Magazin 2010. évi 11. számában olvasható
 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu