.

A magyar tyúkfajták kialakulása

A parlagi tyúkjaink őseit a honfoglaló magyarok valószínűleg Ázsiából hozták be, ezek sokkal kisebb testűek voltak, mint a mai magyar fajták. Kialakulásukban szerepet játszottak a tatárjárás idején behozott ázsiai, majd a török hódoltság idején hazánkba került balkáni és kisázsiai eredetű tyúkok. A ma ismert őshonos magyar tyúkfajták a 19. század második felében alakultak ki a parlagi állományokból. A tenyésztés során 4 színváltozatot különítettek el, melyeket ma önálló fajtaként ismerünk: fehér magyar tyúk, sárga magyar tyúk, kendermagos magyar tyúk, fogolyszínű magyar tyúk.

Tulajdonságaik

Gyors növekedésű, edzett, erős ellenálló képességű, középnagyságú kettős hasznú fajták. Szabadtartásban tarthatók, jó élelemkeresők. Éves tojáshozama: 140-150 db.

Általános fajtajegyek

KAKAS: Testtartása délceg, dús tollazata testhez simuló. Középhosszú törzse kissé hengeres, hasa enyhén felhúzódott. Melle telt, kiemelkedő és széles. A nyereg felé erősen lejtő háta rövid, a nyereg gyengén emelkedő, a hátvonal homorú. Jól kifejlett, aránylag nagy szárnya magasan tűzött, testhez simuló. Farka magasan tartott, a testhez viszonyítva nagy. A kakas sarlótollai merész ívelésűek. Combja és lábszára középhosszú, finom csontozatú, de erős. A lábujjai középhosszúak, szétállók, erős körmökkel ellátottak. Nyaka dús tollazatú, a fejtől erősen elszélesedő, kissé hátraszegett, töve szélesen megy át elöl a mell-, hátul a hátvonalba. Feje kicsi, rövid, csőre rövid, ívelt, erős. Szeme narancsvörös, élénk, kifejezésteljes. A fejfüggelékek vérpirosak. Taraja egyszerű fűrésztaraj, középnagy, felfelé álló, egyenes, egyenletesen csipkézett. Arca majdnem egészen csupasz, tollszőrrel csak ritkán fedett. Füllebenye nagy, ovális alakú, áll-lebenye nagy, lekerekített. Súlya: 2,5 -3 kg. Gyűrűmérete: 20 mm.
TYÚK: A tyúk alakja a kakasétól különösen abban tér el, hogy törzse hosszabb, nyaka karcsúbb, hátvonala vízszintesebb, ill. nyereg és farok tollazata dísztelen. Hasa a terebélyesebb, a szárnyai vízszintesebb állásúak. Súlya: 2 -2,3 kg, Gyűrűmérete: 18 mm.
A fehér magyar tyúk: Tollazata fényes fehér. A kakasok tollazata szintén egyszínű fehér, idősebb korban enyhén sárgás árnyalatba hajló lehet. Csőre, lába csontfehér, tojása általában krém- vagy világosbarna színűek. Elsősorban az Alföld és a Duna-Tisza köze tyúkja volt, mivel fehér színével az árnyék nélküli tartást, a tűző napsugarakat a legjobban viselte.
A sárga magyar tyúk: Nyaktollának végei, a szárny evezőtollai és a farktollak végei kismértékben barnás feketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vöröses-sárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnás feketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék. Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A Dunántúlon, valamint az Alföld és a Duna-Tisza köze egyes részein volt elterjedt.
A kendermagos magyar tyúk: Tollazatának alapszíne kékesszürke. A sötét, fekete színhatású, keskeny keresztsávok váltakozó elhelyezkedése idézi elő a jellegzetes „kendermagos“ színt. A kakasok színe világosabb, a tyúkoké sötétebb. Csőre és lába csontfehér, tojása világosbarna vagy barna színűek. Rejtőzködő színe miatt elsősorban az ország északi részén, általában a szárnyas ragadozókkal jobban veszélyeztetett területeken kedvelték, de az egész országban elterjedt fajta volt.
A fogolyszínű magyar tyúk: A tojó alapszíne az egész testre kiterjedően barna, hasonlít a fogoly színéhez. Finom rajzú tollazata a mellen vöröses, a nyakon, vállon és háton (a nyeregtollakon) sárgás, a test hátsó részén és a hason szürkés árnyalatú.
A farok és a szárny evezőtollai feketék vagy sötétbarnák. A nyaktollakon fekete, keskeny csíkok láthatók, úgyszintén a mell-, hát- és szárnytollakon is keskeny, barna sávokból álló a toll körvonalához hasonló rajz található. A kakas nyak- és nyeregtollazata aranysárga, piros árnyalattal. A nyak- és nyeregtollak hosszában vékony, fekete csík látható. A fej tollazata narancsvörös, a nyereg, a váll és a hát felső része barnáspiros, a mell, a has és a combok fedőtollai pedig feketék. A kakas sarló farktollai szintén feketék, zölden zománcolt árnyalattal. A csőre és a lába sárga, tojása színe világosbarna vagy barna. A fogolyszínű magyar tyúkokat a szárnyas ragadozóktól jobban veszélyeztetett erdős területeken tartották.

Bolla Dávid Bakonytamási
Képek: KÁTKI