2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,870  ·  Online: 84
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Az állatorvos válaszol
Nyomtatható változat!

Jász András budapesti olvasónk leveléből:

Gyermekemnek egy díszmadár kiállításon japán sirálykapárt vettem. Egy kb. 60x100x60 cm-es kalitkát készítettem nekik. A pár úgy gondolom jól érezte magát mert érkezésüket követő 3 hét múlva a félig nyitott odúban elkezdtek fészkelni. Fészekanyagnak szárított pázsitfüvet adtunk. Takarmányozásukat a szakirodalomban leírtak szerint oldottuk meg. Ügyeltünk arra, hogy Futor is legyen az állatok előtt. Főtt tojást hetente egyszer kaptak. Az állatok kalitkája a lépcsőházban volt, ahol fűtünk, ezért itt éjjel-nappal 20-22 oC van. A hím szorgalmasan udvarolt a tojónak, gyakran párosodtak. A család minden tagja nagyon várta már az első tojást. Egy fészekalj sirályka lett volna nekünk a legnagyobb karácsonyi ajándék. Sajnos nem így történt, mivel december 18-án délután a tojó elpusztult. A tetemet elvittük az állatorvoshoz aki felboncolta és megállapította azt, hogy a madár halálát tojás-visszamaradás okozta. Az ünnepek alatt sokat gondolkoztam azon, hogy vajon hol követtem el azt a végzetes hibát, mely egy ártatlan élőlény életét kioltotta. Arra kérném a Doktor urat, hogy világosítson föl, hogy mi okozza a tojás-visszamaradást, mik a tünetek, hogyan tudunk ellene védekezni, illetve mi a gyógymód?

A tojók egyik leggyakoribb betegsége a tojásvisszamaradás. Ilyenkor a petevezető eltömődik. Leggyakrabban egy lágyhéjú, illetve nagyméretű tojás okozza, de ha a madár gyenge vagy a petevezető fal nem eléggé síkos, akkor a normál méretű tojást sem tudja a madár megtojni.

Az első tenyészidényben lévő gyenge testfelépítésű tojóknál jóval gyakrabban fordul elő mint az idősebb, jól izmolt egyedeknél. A tojás-visszamaradás énekes madaraknál már 1-2 órán belül elhullást kozhat míg a papagájok 1-5 napig is lehetnek betegek. Az állat halálát az okozza, hogy a tojás megakad a petevezetőben és nyomja az ott található vérereket, valamint a kiválasztó, és emésztő rendszer részeit, a keringés hamarosan összeomlik a szervezetben a mérgező anyagok felhalmozódnak.

A madár kezdetben csukott szemmel egy botra ülve, tollazatát felborzolja, később ereje csökken ezért a földön tartózkodik. Igen jellegzetes, hogy testét időnként megfeszíti némi túlzással azt mondhatjuk hogy ilyenkor a pingvinhez hasonló testtartást próbál felvenni.

Az esetek többségében a petevezető alsóbb szakaszában reked meg a tojás. Irodalmi adatok szerint a tojás-visszamaradást csak 5%-ban okozza átlagosnál nagyobb méretű tojás, az esetek kb. 30%-ban a tolóerő nem elegendő és kb. 65%-nál egy lágyhéjú tojást képtelen az állat letojni.

Hajlamosító tényezők a rokontenyésztés, kalcium-hiányos takarmányozás, zsúfoltság, túl korai tenyésztésbe vonás. Tojásvisszamaradásnál a vér kalcium készlete vészesen fogy. Mivel az énekesmadarak vérében viszonylag kevés a kalcium ezzel magyarázható, hogy ezek az állatok hamarább elhullanak mint a papagájok vagy a tyúkfélék. Ezért ha az állatorvos vénába vagy az izomba adott injekcióval elegendő kálciumot tud idejében az állat szervezetébe juttatni, úgy az állat túlélési esélyei lényegesen megnőnek. Sajnos kistermetű madaraknák az a lehetőség csak teoretikusan létezik.

A beteg madarat fogjuk ki férőhelyéről és kamilla teával nedvesített törölközővel takarjuk le a férőhelyét. A kalitka fölé infralámpát helyezzünk úgy, hogy a hőmérséklet semmi esetre se legyen több 45 oC-nál. A tűzrendészeti szabályokra fokozottan ügyeljünk! A madár kloákájában mely gyakran duzzadt és kitüremkedik néhány csepp parafin olajat cseppentsünk. Ha 1-2 órán belül a madár nem tojta meg a tojást akkor óvatos körkörös irányú maszírozással próbálkozzunk. Csak a legvégső esetben mikor a sebészi beavatkozás nem megoldható, csak akkor törjük össze a tojást a madárban. Ha ez utóbbi igen drasztikus módszert válasszuk akkor először egy injekciós tűvel lyukasszuk ki a tojást, és tartalmát egy fecskendővel szívjuk le.

Az esetek többségében a tojás visszamaradásból a madarak gyorsan felgyógyulnak, de ennek elengedhetetlen feltétele a tojásrakást követő 3-5 napos antibiotikumos kúra is.

Dr. Tóth Zsigmond
állatorvos
(Budapest)

Továbbra is várjuk olvasóink kérdéseit szerkesztőségünk címére.

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu