Az erdőt járva szokatlan hang üti meg a fülünket. Nyávogás hallatszik a lombok közül. Majd kisvártatva egy egerészölyv kiáltásai ugyanarról a helyről. Végül a megfejtéshez, azaz a hangok gazdájához egy éles, rikácsoló, méltatlankodó kiáltás vezet, amely gyakran a jól kivehető „mátyás“ hangokkal végződik (a madár egyik neve innen ered: mátyásszajkó). A szajkó hallatta hangját, az erdő éber őre, a hangutánzás egyik mestere. Messzire hangzó rikoltozására az erdő legtöbb madara, nagyobb emlősállata felfigyel. A vadat becserkelni szándékozó vadászember akár vissza is fordulhat, számára ott már nem terem zsákmány. A szajkó mindent elriasztott!
A szajkót a fentiek miatt is nevezik németül „tölgykiáltónak“ ami egyben az élőhelyére is utal. Mint állandó madarunkat, télen is megfigyelhetjük, de mégsem ismerjük igazán.
Ebben segítjük az Olvasókat az alábbi cikkünkben.
A cikk további részeiben olvashatunk:
Elterjedése
Leírása
Életmódja
........
.......
A cikk színes fotókkal a Díszmadár Magazin 2010. évi 12. számában olvasható teljes terjedelmében.
Ha szeretné a magazin mostani számát megrendelni, vagy a továbbiakat előfizetni kattintson ide a megrendeléshez. Írja meg melyik számtól kezdve kéri a lapot és befizetési csekkel postázzuk címére
Szöveg és fotók:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem, MÉK
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék |