2019. november 15. Péntek  ·  Eddigi látogatók: 1,609,055  ·  Online: 89
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Egzotikus gerlék társítási problémái
Nyomtatható változat!

.

A kisagyvelő felett kialakult vérömlenyAz egzotikus gerlék és galambok színpompájuk, formagazdagságuk és viselkedésük miatt egyre gyakrabban jelennek meg a díszmadár barátok voliereiben. A gondozásuk, tartásuk fajtól függően változó nehézségű.
Az elhelyezés körülményeiben többféle lehetőség adódik. Legjobb a faj igényeihez igazodó méretű ketrec vagy volier, melyben egy tenyészpár kerül elhelyezésre. A madarakat ebben az esetben nem zavarja a szaporodásban más faj és a költés sikere, a fiókák felnevelése nagyban biztosított.
A gerléket, egzotikus galambokat más madárfajokkal társítva is elhelyezheti a gyűjtő, azonban ekkor nagyon körültekintően kell eljárni. Fontos a megfelelő mozgástér és a kitérési lehetőség a gerlék számára a voliertársak elöl. Nagyon nagy figyelemmel kell kiválasztani a társításra szánt fajokat. Különösen nagytermetű vagy viszonylag rámenős, agresszív madarak esetében kell megfontolni a társítás kérdését, annak előnyeit és hátrányait. A fácánok esetében csak azok a fajok társíthatók gerlékkel, melyek kevéssé rámenősek, támadókedvük még a szaporodási időszakban sem kifejezett. Különösen ez a dürgő kakasok esetén fontos szempont, amelyek a volierben együtt élő madarakat hevesen támadják, üldözik.
Ha a fácánokkal együtt élő gerlék költenek, akkor a fészekből kirepülő fiókáik gyakran áldozatul eshetnek a kakasoknak. A fácánok a fióka fejét, nyakát csipkedik erős csőrükkel, amivel kezdetben a bőr kivörösödését, később hámhiányok kialakulását eredményezik. Ez olyan fokú lehet, hogy a koponyacsontról teljesen leválik a bőr, olykor jelentős vérzés kíséretében. A koponyára mért ütések miatt a koponyacsont alatt, az agykoponya üregben is keletkezhetnek vérzések, amelyek az agyvelőre gyakorolt nyomás miatt lehetnek fatális kimenetelűek.
Díszgalambokban (a házigalambforma változatainál) zsúfolt tartás esetén is jelentkezhet a fiókák fejét ért csőrcsapások miatt bőrsérülés, mely enyhe esetben (a fiókák megerősödése után, mikor már képesek elmenekülni a támadó elől) magától is meggyógyul. Bizonyos fajtáknál különösen gyakori lehet a verekedés, az agresszív magatartás, melynek gyakori áldozatai a fészket éppen elhagyó, gyámoltalanabb fiókák.
Az egzotikus gerlék-, galambok tenyésztési szándéka esetén mindenképpen az a jó, ha a tenyészpár egyedül kerül elhelyezésre, mert a kirepült fiatalok így biztonságban vannak. Természetesen ennek a tartási módnak nagy hátránya a jelentős hely igény és ezzel együtt a magas költségek. A gerlék, galambok társításának állategészségügyi kockázatai is vannak, melyek között az egyes paraziták, pl. orsóférgek, légcsőférgek stb. okozta fertőzések a jelentősebbek.
Ha a tenyésztő mégis a társított elhelyezést választja, akkor gondoskodni kell a gerlék számára külön, a voliertársaktól védett helyen kialakított etető és itató helyekről, továbbá megfelelő, védett pihenést biztosító alkalmatosságról is. A fészkelésre alkalmas helyt is úgy kell kiképezni, hogy oda más madár ne juthasson el. Legfontosabb természetesen a fészket elhagyó fiókák védelme, ami a legnehezebb feladat. Védett, más fajoktól elzárt sarkok alkalmasak erre, de itt is rendszeresen ellenőrizni kell a fiatal, még repülni nem képes fiókákat. Ha támadás érte őket, akkor a sérült példányt (főleg, ha már önálló) el kell különíteni. Csak akkor mehet vissza a volierbe, ha a sérülések már tökéletesen gyógyultak.
Ha életben marad a megtámadott gerle vagy galamb, sok esetben szövődményként ferde fejtartás vagy mozgás- és koordinációs zavarok maradhatnak vissza. Az ilyen madarakat semmi esetre sem szabad újra társas volierben elhelyezni.

Írta:
Dr. Gál János, Panker Máté

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu