2019. október 16. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,578,798  ·  Online: 110
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A standard hullámos papagáj tenyésztése (1.)
Nyomtatható változat!

.

Az MDPOSZ standard hullámos papagáj szekciója elhatározta, részben hiánypótló szándékkal, részben a szövetség törekvéseivel összhangban, a standard hullámos papagáj tenyésztéséről ismertető cikksorozatot indít.
A sorozatban elsősorban a standard hullámos papagáj színtenyésztéséről kívánunk a teljesség igénye nélkül írni, kezdő tenyésztőknek, de perszer mindenkinek, akit ez a téma érdekel.
A sorozattal a standard hullámos papagáj szekció tagjainak az a szándéka, hogy széles körben megismerjék az emberek ennek a kedves madárnak a tenyésztését. A téma megítélésünk szerint minden madarászt foglalkoztat, hiszen a párosításkor fel kell tenni a kérdést, melyik madarakat állítsuk párba és milyen színű utódokat várunk a párosításból. Minden tenyésztőnek van bőven sikeres és meglepő tapasztalata ebben a témában. Reméljük, madarász barátaink csatlakoznak, és a téma szempontjából fontos tenyésztésben szerzett tapasztalataikat, sikereiket, megírják, ezzel segítve a színtenyésztés rejtelmeinek megértésében bennünket.
A standard hullámos papagáj tenyésztése megítélésem szerint minden madárkedvelő számára komoly kihívás, de ezzel együtt örömteli élményekben gazdag feladat is. Az igényes tenyésztő arra törekszik, hogy tudatos tenyésztéssel maga irányítsa az állománya színalakulását.
Komoly feladat azért, mert az a sokfajta mutáció és színgazdagság, amelyet eddig az ornitológusok az elmúlt évszázadban a standard hullámos papagájnál előállítottak, a madarászok számára a színtenyésztésben a siker eléréséhez nagy jártasságot és szakismeretet kíván.
Örömteli azért, mert ha a kitartó és céltudatos munka eredménye a kívánt (tervezett) utód, akkor ennek az új életnek a megszületése visszaigazolja erőfeszítéseinket, amit a siker érdekébe tettünk, és büszkék lehetünk, hiszen céljaink teljesültek.
Gondolom, sok madarásztársam rendelkezik szakkönyvekkel, hiszen német és angol nyelven számos, a színtenyésztésre vonatkozó könyv van Európában forgalomban. Természetesen magyar nyelven is találhatunk ide vonatkozó szakirodalmat, bár hozzá kell tenni, hogy színtenyésztéssel részletesen foglalkozó magyar nyelvű könyv nincs.
Annak reményében indítjuk el a sorozatot az alapoktól, hogy mindenki, kezdő és tapasztalt tenyésztő talál benne számára használható, vagy vitaindító információkat. Reményeink szerint a témáról elinduló párbeszéd pedig azt eredményezi, hogy még többen és többet megtudjunk a standard hullámos papagáj tenyésztéséről, az abban rejlő szépségekről.
Az élet születése, így a madarak születésének megismerése, esetleg szabályozott felügyelete a genetika rejtelmeibe való betekintésre kényszerít, ebben a világban is ismert és ismeretlen szabályok működnek, ezek megismerése hasznos a madarászok számára. Fontos ezért hangsúlyozni, hogy a színtenyésztésben érvényesülő öröklési szabályok ismerete a színvariációk tudatos előállításában nélkülözhetetlenek.
A genetika általános és konkrét törvényszerűségei, de a populációgenetikai ismeretek a standard hullámos papagájra is érvényesek. Talán azzal a megjegyzéssel, hogy egyes alapelvek a hullámos papagájnál nagyobb hangsúlyt kaphatnak. Kevés olyan díszmadár van, amely nagyobb látható tulajdonságváltozatosságot mutatna, mint a hullámos papagáj. A fajta tarkasága és feltűnő eltérései az ember közreműködésének köszönhetők.
Az ember számos szempont, de mindenekelőtt esztétikai megfontolások alapján, olyan mértékben szelektálta a hullámos papagájt, hogy azok zöme külső jegyeiben, megjelenésében már alig emlékeztet az eredeti ősökre. A madarakban az örökléskor bizonyos színvariációk láthatóak, mások rejtetten vannak jelen. Izgalmas feladat a nem látható tulajdonságok megalapítása és tudatos felhasználása a tenyésztésben szándékaink elérése érdekében.
A cikksorozatban használt genetikai fogalmak

Ahhoz, hogy megértsük a genetikában számunkra hasznos törvények működését, szükség van néhány, genetikában használatos alapfogalom leírására, a részletesebb információk az ide vonatkozó szakkönyvek mellett az interneten is elérhetők
Dezoxiribonukleinsav: (közismert rövidítése: DNS) a nukleinsavaknak az a típusa, melyben biológiai jelentősége igen fontos. A biológiai információ átadódását egyik generációtól az azt követő generációnak az örökítőanyag teszi lehetővé. A DNS szerkezete lehetővé teszi az információ majdnem tökéletesen stabil tárolását, pontos megkettőződését és átadását. A DNS kémiai szerkezete magában rejti az evolúcióban fontos szerkezetváltozás lehetőségét. Az információ nemcsak a fehérjék szerkezetére vonatkozik, hanem módot nyújt azok szintézisének mennyiségi és időbeli szabályozására is, így végső soron a sejtek csaknem valamennyi funkciója a DNS ellenőrzése alatt áll. A fehérjék szerkezetére vonatkozó információ hárombetűs genetikai kód formájában tárolódik és adódik át. Az információáramlás iránya kevés kivételtől eltekintve: DNS › RNS › fehérje. DNS két szálból álló Kettős hélix a DNS térbeli szerkezete, melyben két szál úgy kapcsolódik össze, hogy egy jobbmenetes spirált (hélixet) hoznak létre. Bázispárok kapcsolják a két szálat össze. Normális esetben fordulatonként 10 bázispárt találunk.
Gén: az öröklődés fizikai és funkcionális alapegysége, amely egy meghatározott információt hordoz; a DNS egy szakasza
Génhely: (lokusz) az a specifikus hely a kromoszómán, ahol egy gén lokalizálódik. A gének a génhelyeken a kromoszómapároknak megfelelően párokba rendeződve találhatók, a génpár egyik tagja az anyától, a másik tagja az apától származik.
Allél: (=génváltozat) A homológ kromoszómák megfelelő helyein elhelyezkedő génpár egyike. egy adott gén alternatív formája, (pl.: vad típusú allél, mutáns allél, stb). Mutáns allél, amely eltér a vad típusú alléltól.
Homológ kromoszómák: olyan apai és anyai eredetű kromoszómák, melyek ugyanazon gének alléljeit tartalmazzák. A homológ kromoszómapárok azonos gén helyeken lévő génpárjait egymás alléljainak is nevezzük (egy adott gén alternatív párja az allél). A génpárok tagjai, az allélek, lehetnek azonosak (FF, ff) vagy eltérőek (Ff). Ha az allélek teljesen azonosak, tehát mindkét szülőtől ugyanaz az információ származik, akkor az egyed az adott tulajdonságra nézve homozigóta. Ha a génpár tagjai eltérnek, tehát a szülőtől eltérő információ származik, akkor az egyed heterozigótának tekintendő. Az eltérő allélek között a tulajdonság meghatározása tekintetében alá- és fölé-, illetve mellérendeltségi viszony lehetséges. A fölérendeltségi viszonyt uralkodónak, dominánsnak nevezzük, és nagybetűkkel jelöljük. A domináns (nagyhatású) gén jellemzője, hogy az általa meghatározott tulajdonság az utódokban biztosan megjelenik. Az alárendelt viszonyban a tulajdonság rejtve marad, azt recesszívnek nevezzük és ennek megfelelően kisbetűkkel jelöljük. A génpár mellérendeltségi viszonyánál a tulajdonság megjelenése közbülső jelleget mutat, annak kialakításában mindkét gén bizonyos mértékig részt vesz. Ilyen esetekben beszélünk intermedier öröklésmenetről. Megjegyzendő, hogy az adott (pl. a színárnyalatot meghatározó) génhelyen egy fajtán belül többféle allél is jelen lehet, ennek megfelelően változik a színárnyalat színe (pl.: fahéj, ha opalin is jelen van, akkor lehet fahéj opalin). Bármennyi is azonban az azonos génhelyeken lehetséges allélek száma, az adott egyedben mindig csak egy, az apától és az anyától származó génpár található.
Meiózis: (számcsökkentő sejtosztódás) A sejtosztódás speciális, gaméta képződést eredményező formája. A sejtosztódás során a kromoszómák megkettőződnek, szétválnak, s ennek eredményeként az anyasejtből létrejött utódsejtekben ugyanaz a kromoszómaszám és összetétel, mint az anyasejtben volt. A testi sejtekre jellemző.
Kapcsoltság: gének azonos kromoszómán való elhelyezkedése. Ezek a gének nem Mendel III. törvénye szerint kombinálódnak, hanem a crossing-over (rekombináció) törvényei szerint. Jellemző a lacewingre, fahéj opalininóra. stb
Rekombináció: (crossing-over) újrakombinálódás, általában bármely folyamat egy diploid vagy parciálisan diploid (kétféle gén XY) sejtben, amely olyan új gén- vagy haplotípus kombinációt eredményez, amelyek nem voltak jelen a kiindulási sejtben. Meióziskor olyan, haploid (egytípusú gén XX) meiotikus termék jön létre, amelynek haplotípusa különbözik a meiotikusan osztodó diploid sejtet létrehozó haplotípusoktól. A rekombináció a meiózis I. fázisában történik, de ritkán a mitózis során is előfordul. A meiózis olyan sejtosztódás, amely az eredeti kromoszómaszámot az utódsejtekben a felére csökkenti, és amelyet rendszerint ivarsejt (gaméta) képződése követ.
Kapcsoltsági csoport: Gének azon csoportja, amelyek azonos kromoszómán helyezkednek el. A kromoszómán lévő génhelyek rekombinációs adatok felhasználásával készült absztrakt térképét genetikai térképnek nevezzük. A kapcsoltsági csoportok száma megegyezik a haploid kromoszómaszámmal.
(Folytatjuk)

MDPOSZ Standard hullámos
papagáj szekció

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu