2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,619  ·  Online: 108
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Appenzelli hegyesbóbitás
Nyomtatható változat!

.

Írásomban egy vicces „frizurájú“, mozgékony és mutatós, de ennek ellenére sajnos nagyon ritka tyúkfajtát szeretnék bemutatni, az appenzelli (apencelli) hegyesbóbitás tyúkot.
Fajtatörténet: Az appenzelli hegyesbóbitás viszonylag fiatal fajta, csak az 1900-as évek elején vált önálló fajtává, a svájci Appenzell kantonban tenyésztették ki. Ősei valószínűleg a Brabanti, a La Fleche és a Creve-Coeur lehettek. Az ötvenes években majdnem teljesen kihalt, Németországban kitartó és aprólékos munka eredményeképpen alakították ki újra igen kicsi állományokból. Sajnos hazánkban csak nagyon ritkán lehet találkozni a fajtával.
Fajtajegyek: Közepes méretű fejét csúcs- vagy sisakbóbita díszíti, mely előre hajló, merev tollakból áll. A bóbitát a kis oldalsó támasztótollak tartják egyben, ezáltal kelt zárt benyomást, a tyúknál 35 mm magas, a kakasé a hosszabb tollak miatt jobban előrehajol. Taraja szarvtaraj, mely V alakban áll. Állebenyei kicsik, jól lekerekítettek, fül lebenyei közepesek, oválisak és kékes-fehér színűek. Csőre erős, az orrlyukak duzzadtak, a szemek nagyok, sötétbarnák. Közepes hosszúságú nyaka enyhén ívelt, bőséges tollazatú. Törzse hengeres, lekerekített, melle telt, ívelt emelt tartású. Háta enyhén lejtő (a tyúknál közel vízszintes), dús tollazatú. Vállai eléggé szélesek, lekerekítettek, szárnyai hosszúak, magasan hordottak, a törzshöz szorosan záródnak. A farktő széles, a farok szétterülő, melyet derékszögben tart. Állása magas, combjai kiállóak, lábai kék színűek, finom csontozatúak. Tollazata kemény, szorosan testhez simuló.
5 színváltozatban ismert: ezüst-fekete pettyes, arany-fekete pettyes, fekete, kék, Chamois-i fehéren pettyezett.
Testsúly, gyűrűméret: kakas: 1,5-1,8 kg, 16 mm; tyúk: 1,2-1,5 kg, 15 mm
Tulajdonságok: könnyű testű, élénk vérmérsékletű, jó élelemkereső, igénytelen fajta. Évente kb. 150 db, fehér héjú tojást tojik, csak ritkán kotlik el, a tenyésztojás minimális tömege 55g. Tartásukhoz tágas kifutó szükséges, melyet jobb, ha lefedünk, mert jobban repülnek, mint néhány nehéztestű galamb.

Bolla Dávid
Bakonytamási
A képek a www.appenzellerspitzhauben.co.uk
és a www.poultry weboldalról származnak

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu