2019. október 16. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,579,216  ·  Online: 90
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Próbáljuk meg termeszteni!
Nyomtatható változat!

.

Cukorcirók

 

A cirókfélék hazája a trópusi Afrika szárazabb része, a Szaharától délre. Itt 100-nál több egyéves és évelő faja él, közülük több tucatnyit kultúrába vontak. Nálunk is ismert a seprűcirók, nemescirók, cukorcirók, a szudánfű, és újabban az Alfödön kellmetlen gyomnövénnyé kezd válni az évelő fenyércirók (aleppói köles). Magvaik a nagyobb pintyekkel, szövőmadarakkal, papagájokkal etethető. A cukorcirók egy fajban tartozik a seprű- és a nemescirókkal. Fagyérzékeny, valamivel később vessük a kukoricánál! Legkésőbb július közepéig vethető. Kezdetben lassú a kelése, a gyomok könnyen elnyomhatják, ezért ilyenkor gondosan kell kapálni, vagy vegyszresen visszaszorítani a vetélytársakat. Ha már a 4-5 hetes kort elérte, növekedése felgyorsul, és a gyomok már nem fogják elnyomni, 50-70 cm-es sortávolságra vessünk, folyóméterenként 12 magot. később 30-35 cm-es tötávolságot hagyunk, így bokrosodik a legjobban. Jól benövi a talajt, és viszonylag keveset párologtat, ezért élelmesebb a kukoricánál. Az aszályban leáll a növekedése, de az első esőre magához tér és beindul. Szeptember végén, október elején érik. Viaszérésben vágjuk, rövid szárcsonkkal, fedett helyen, vékonyan szétterítve szárítjuk. A madarak féléretten is nagyon szeretik, éretten a bugákból is kicsipegetik, vagy morzsolva a magkeverékbe keverhetjük. Tápértéke az árpáéhoz mérhető.

 

Hajdina (pohánka)

 

Közép-Ázsiából származó, a keserűfűfélék családjába tartozó gabonaféle. A hűvösebb éghajlatú, csapadékosabb, sokszor savanyú talajú domb- és hegyvidékek növénye, így termmesztése a szlovák, ruszin, vend lakosságú tájakhoz, vagy a velük szomszédos, hasonló adottságú, magyarlakta tájegységekhez kötődik. (A pohánka szó a szlovák nyelvből került a magyarba). A növény karógyökere nem hatol mélyre a talajba, ezért a kiszáradást nehezen viseli. Szára pirosas, levele nyilfűszerű, virága illatos, pirosló bogernyő. Termése fénytelen 4-5 mm-es háromélű makkocska, barna vagy szürke.
Kipusztult, alászántott tavaszi vetések után, vagy másodnövényként tarlóba vetik, gabona vagy dupla gabona sortávolságra. Vetőmagigénye hektáranként 70 ill. 55 kg. A magágy előkészítésére igényes, kelés után egyszer megfogasozzák, utána ápolást már nem igényel. Kártevői jóformán nincsenek. Tenyészideje rövid, 10-12 hét.
Az ideális aratási időpontját hehéz jól megválasztani, mivel a virágzása elhúzódó. Akkor aratják, amikor az első magkötés jól, a másodiké elég jól megérett. Ha az aratás idejét tovább tolnák, az első virágzás magvait elpergetné.
 

... a cikk teljes terjedelmében, színes fotókkal illusztrálva, a Díszmadár Magazin 2011. évi júniusi számában olvasható.
 

Benedek Béla

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu