.

Kiessling úr személyes meghívásának eleget téve júliusban ismét ellátogattam Tenerifére, ahol szakértőként vettem részt a Loro Park Alapítvány tevékenységében.
Londonon keresztül utazva, este hétkor érkeztem meg Tenerife déli repülőterére. A sziget keleti részén végig futó autópályán, Santa Cruz érintésével jutottunk el Puerto de la Cruzba. A szigetet a Teide gyakorlatilag kettészeli. A déli és keleti rész sivatagos, homokköves terület, amelyen jól figyelemmel kísérhetőek az elmúlt évezredek geológiai történései. A szakadékokkal, meredek völgyekkel tarkított területet szárazságtűrő kutyatejfélék és kaktuszok borítják. A Teide másik oldalán viszont tipikus zöldellő szubtrópusi vegetáció fogadja az odaérkezőket, pálmaligetekkel, hibiszkusz sövényekkel, két méter magas mikulásvirág-bokrokkal és leanderekkel. Csak a tengerpart fekete színű homokja emlékeztet a régmúlt vulkanikus történéseire. A sziget időjárása a szokásosnak éppen az ellenkezőjét mutatta ebben az évben, amire az ott élők is panaszkodtak. A szokásos időjárást jellemzi a szikrázó napsütés felhőtlen égbolt mellett és a havi néhány napi eső. Ezzel szemben idén alig sütött a nap és állandóan borult az ég.
A parkban kiállításra kerültek Lear arák, amelyek a világon egyedülálló módon csak itt tekinthetőek meg. Átalakították a lórik bemutatására szolgáló röpdesort. A sok keskeny röpde helyett, ahol fajonként mutatták be a lórikat, most tágas térben több faj példányai kerültek elhelyezésre. A nemes papagájokat a keák röpdéjével szemben található nagy volierekben helyezték el. Minden röpdében 2-2 faj egy-egy párja található. A pyrhurrák átkerültek fajonként elhelyezésben a nemes papagájok régi röpdéibe.
A borús idő ellenére a park bizonyos részein csak nagyon nehezen lehetett haladni a tömeg miatt. Csak javasolni tudom minden madárbarát számára a látogatást, hiszen a világon egyedülálló módon itt nyerhet a legátfogóbb áttekintést az érdeklődő földünk papagájfajairól.

Rostás Balázs
Vác