2019. december 16. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 1,645,491  ·  Online: 59
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Pillanatképek a szentesi börzéről
Nyomtatható változat!

.

Évek óta járok kisebb-nagyobb rendszerességgel a szentesi börzése. Madaraim többségét itt vásároltam, vagy cseréltem el, itt értékesítem a szaporulatot, emellett pedig számos papagájtenyésztővel itt ismerkedtem meg, akit azóta barátomnak, de legalábbis jó ismerősömnek mondhatok. Szeptember 18-án meginterjúvoltam a börze szervezőjét, a 64 éves Kotvics Antalt, hogy a Díszmadár Magazin olvasóival megismertethessem ennek a több évtizedes múltra visszatekintő rendezvénynek a történetét, valamint kedvet csináljak az egyik soron következő börze meglátogatására.
Hogy is indult a szentesi díszmadárbörze?
A börze története nagyon régre vezet vissza. 1972. november 6-8-án volt az első díszmadár-kiállítás itt Szentesen, azt az akkori TIT rendezte. A rendezvény idővel rendszeressé vált, majd egyre nagyobb igény jelentkezett arra, hogy ne csak kiállításokat, hanem börzéket is szervezzünk. Így márciusban egy börzét is szerveztünk minden évben, majd szeptemberben voltak a kiállítások. Később az 1980-as években novemberben hozzátettünk még egy börzét, de ez sem tudta kielégíteni az igényeket, így később évente hat alkalommal szerveztünk börzéket. Az 1988-as rendezvény a TIT égisze alatt zajlott, majd 1988-tól a kultúrház vette át. Engem akkor választottak meg a kultúrház illetékes szakosztályának vezetőjévé. Azóta is kisebb-nagyobb megszakításokkal én vagyok a vezető és a börze szervezője. Közben azután ismeretterjesztő előadásokat is szerveztünk a madarak egészségtanáról és gyógyításáról. Egy idő után azonban azt tapasztaltuk, az érdeklődés megcsappant az ilyen fajta rendezvények iránt. A látogatók egyre inkább azt kérték, hogy az előadások helyett is börzék legyenek, így állt be a mai rend, amely szerint évente 11 alkalommal rendezünk börzét Szentesen.
Van összehasonlító adata más városokban megrendezett börzékhez képest?
Tudomásom szerint zárt helyen ez a legnagyobb börze az országban. Általában 200-300 személy fordul meg egy napon, de a vendégek száma a gyengébb napokon is eléri a százat.
Egy ilyen nagy múltú rendezvény szervezője gondolom maga is rendelkezik madarász múlttal.
Igen, elég fiatalon elkezdtem madarászkodni. 1972 januárjában vettem egy pár hullámost, azután rövidesen hozzájöttek a zebrapintyek, nimfák, így hamar 100 madárra fejlődött az állományom. Most van 50-60 madaram. Zömében hullámos papagájokat, törpepapagájokat, zebrapintyeket, gyémántgalambot, valamint kínai és kaliforniai copfos fürjeket tartok.
Milyen vágyai és céljai vannak még a saját állományát illetően?
Hát én már ebben a korban nem beszélnék nagy vágyakról. Már közel 40 éve vagyok itt Szentesen a „szakmában“.
Bizonyára ennyi idő alatt sok jó ismeretség és barátság szövődött a börze szervezése körül.
Sajnos a régi tagjaim, akikkel indultam, már nincsenek az élők sorában. Az eredeti csapatból már csak ketten maradtunk. Akiket ki tudnék emelni: Öröm Tamás bácsi és Dancsó István. Ők mindketten voltak klubvezetők, amikor én családi gondok miatt egy-két évre visszaléptem a vezetésből. Ilyenkor lehetett rájuk számítani. De szeretném még megemlíteni a régiek közül Tari Feri bácsit, akivel 39 évig mondhatni jóban-rosszban együtt voltunk. Az utolsó börzén már érezhetett valamit, mert odajött hozzám elbúcsúzni, mondván „Lehet, hogy többet nem találkozunk már.“ Aztán tényleg így is lett. Siteri Imre, is közel állt hozzám, valamint Kovács Ferenc Hódmezővásárhelyről, ők is elmentek közülünk, és hát a fiatalok közül Bartucz Lajos, aki szintén nincs már az élők sorában.
Mivel foglalkozik, vagy foglalkozott a civil életében, amikor éppen nem börzét szervezett?
Kőműves voltam aktív koromban, először állami cégnél, azután kisiparosként. Onnan mentem nyugdíjba is.
A madarak szeretetét sikerült továbbörökíteni a családban?
Van egy másodikos kisfiam, ő is érdeklődik a madarak iránt, de mostanában inkább az informatika világa vonzza. A számítógépezés most nagyobb örömöt jelent neki, mint a madarak. Sajnos ez sok madarász szívfájdalma. Amíg a tanyán laktunk, voltak díszbaromfijai, azokkal foglalkozott. Amióta viszont beköltöztünk a városba, inkább csak monitoron nézi az állatokat.
Térjünk vissza a börzére. Gondolom egy ilyen rendezvény sok helyről vonz ide látogatókat. Honnan érkeznek ide a börze vendégei?
A környező országokból, Szlovákiából, Szerbiából, Romániából, sőt néha még Horvátországból is becsöppennek. Országon belül múlt alkalommal például Kaposvárról jöttek. Általában jellemző, hogy a Dunától innen, szinte az ország minden részéről érkeznek, még Miskolcról, sőt Sátoraljaújhelyről is szoktak jönni vendégek.
Melyek a legértékesebb madarak, amelyek itt gazdára találtak már?
Az árakat én nem szoktam megkérdezni, de gyakran megfordulnak itt lórik, arák, amazonok, de általában közép- és kispapagájokat hoznak nagyobb mennyiségben.
Madarak mellett mást is szoktak itt árusítani?
Lényegében ez egy díszmadár- és kisállatbörze. Megfordulnak itt nyulakkal, röp- és húsgalambokkal, kutyákkal, macskákkal, különféle rágcsálókkal.
Mi az, amiben Szentes többet, vagy mást nyújt, mint más börzék? Mi az, ami miatt madarászoknak nagy távolságokat is érdemes felvállalniuk?
Azt gondolom, hogy a sok madár mellett, amit idehoznak, a személyes segítségnyújtás is nagyon sokat jelent. Az elmúlt évek során több száz madarásszal ismerkedtem meg, akiknek általában tudom az elérhetőségét, és azt is, hogy milyen madarakkal foglalkoznak. Nem egyszer előfordult, hogy valaki egy meghatározott faj egy meghatározott nemű és korú egyedét kereste és tudtam segíteni találni, így összehoztam a vevőt az eladóval. Ez a fajta segítségnyújtás csak úgy működhet, ha sok embert ismerünk és odafigyelünk azokra, akik jönnek hozzánk. Mi ezt kínáljuk.

Mihalec Gábor
Sándorfalva
 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu