2019. december 16. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 1,645,402  ·  Online: 74
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Sirályok: közel és távol
Nyomtatható változat!

.

A Díszmadár Magazin szeptemberi számában sirályfajokat mutattunk be, olyanokat, amelyek rendszeresen vagy ritkán, nagyobb számban vagy csak néhány párban költöttek (költenek) az utóbbi években hazánk területén. A következőkben olyan sirályfajokról írunk, amelyek hazánk területén kívül fészkelnek, nálunk csak ritkán vagy még nem fordultak elő. Ezek a sirályok főként tengerparti madarak, a szárazföld belsejébe ritkábban jutnak. Azonban némelyiket hazai nagyobb álló- vagy folyóvizeink mentén megfigyelhetjük, esetleg külföldi tengerparti területeken is láthatunk.

Kis sirály
(Larus minutus)

Apró termetű sirályfaj, testhossza mindössze 25-30 cm, szárnyfesztávolsága sem haladja meg a 70 cm-t. Palearktikus elterjedésű, amely Európa északi részén, leginkább a Balti-tenger keleti partvidékén jellemző nagyobb számban. Költőterülete egészen a nyugat-szibériai alföldig terjed, előfordul a Kelet-európai-síkon. Különálló populációja él a Bajkál tó körül is. Néhány évtizede fészkelőként Észak-Amerikában is megjelent fészkelőként, főként a Nagy-tavak vidékén. Kevésbé a tengerpartokon, inkább édesvízi mocsarak környékén fordul elő. Vonulása során figyelhető meg hazánkban tavasszal és ősszel egyaránt. A mellékelt képen látható példányt a Balaton felett figyeltük meg augusztusi időszakban.

Ezüstsirály
(Larus argentatus)

Néhány évtizeddel ezelőtt ezzel a fajjal azonosították a sárgalábú sirályt, amely hazánkban egyre gyakrabban fordul elő, és már fészkelőként is megjelent. A későbbiek során az alapos kutatások kiderítették, hogy az ezüstsirály elsősorban az Atlanti-óceán partvidékén, a Brit-szigeteken, Észak-Európában költ. Nemcsak a tengerpartokon fészkel, hanem épületeken vagy mezőgazdasági területeken is megtelepszik. Hasonló a sárgalábú sirályhoz, de a lába rózsaszínű. Négy korcsoportos faj, végleges színezetét a 3. év után éri el. Hazánkban ritka átvonuló, főként késő ősszel és télen figyelték meg néhány példányát.

Gyűrűscsőrű sirály
(Larus delawarensis)

Észak-Amerikában tipikus faj, amely kóborlóként jelenik meg Európában. Három korcsoportos faj. Az egyik sajátos megkülönböztető jegye a vaskos csőrén lévő széles fekete csőrgyűrű, amelyről a magyar neve is ered. Lába sárgás, az elsőrendű evezőinek a vége fekete, de a külső élén gyenge fehér szegés jellemző. Hazánkban ritka kóborlónak számít, megjelenése véletlenszerű.

Heringsirály
(Larus fuscus)

Széles elterjedésű, a palearktikumban sokfelé előforduló nagyobb termetű sirályfaj. Nyugat- és Észak-Európa szerte a tengerparti területeken gyakorinak számít. Az áreán belül számos alfaja alakult ki. A szárnyfesztávolsága meghaladja az 1 métert. Négy korcsoportos faj, teljes nászruhában a feje, begy- és melltájéka, hasa hófehér, a háta, szárnytollai feketék. A lába sárga, az alsó csőrkáván kisebb sötét folttal.
Hazánkban rendszeres átvonuló.
nagyobb vizeinken kisebb számban tavasszal és ősszel figyelhető meg. Olykor az átszíneződő, még nem ivarérett példányok átnyaralóként is hazánk területén időznek. Ahol különböző sirályok nagyobb létszámban gyülekeznek, ott a heringsirály felbukkanására is számíthatunk. A téli időben egészen Afrika keleti tengerparti területéig is eljutnak egyes példányai.

Dolmányos sirály
(Larus marinus)

Európa legnagyobb termetű sirályfaja. Szárnyfesztávolsága meghaladja a másfél métert. Robosztus termete erős csőre és vastag nyaka tekintélyes madárrá teszik. A szárnya, háta fekete, az elsőrendű evezők végét erőteljes fehér foltok mintázzák. Lába hússzínű.
A dolmányos sirály halak mellett a halfeldolgozók hulladékával, sőt madarakkal is táplálkozik. Rablósirály módjára elkapja más madarak fiókáit, kirabolja fészkeit. A vonulási időszakban messze elkóborol, így eljut a kontinens belsejébe. Hazánkban ritka tavaszi és őszi vendég. Az alföldi vízterületeken gyakrabban előfordul, mint a Dunántúlon. Legtöbbször a nagy kiterjedésű halastórendszerek tómedreiben táplálkozó példányok kerültek szem elé.

Korallsirály
(Larus audouinii)

A Föld egyik legritkább sirályfaja. Kizárólag a Földközi-tenger medencéjének néhány pontján él. Állománya kissé növekedett áreájának nyugati szélén. A tengerparti sziklás területeken költ, szinte kizárólag kisebb halakkal táplálkozik. Nevét a teljesen kiszíneződött madár korallpiros csőréről kapta.
A testének elülső része fehér, a hát- és a szárnytollak hamvas-szürkék. A lába zöldes-szürke. Összességében az egész madár légiesen könnyed benyomást kelt a megfigyelőben.
Az emberrel szemben többnyire barátságosan viselkedik. A képeken látható madarakat Mallorca szigetén fényképeztük, amelyek néhány méter távolságban is nyugodtan pihentek a tengerparti sziklákon.
A fenti fajok mellett kontinensünkön még számos sirályfajt figyelhetünk meg. Ezek megismerése nem könnyű, sokan nem is igen figyelnek rájuk. Két részes sorozatunkban talán sikerült felkeltenünk az Olvasókban az érdeklődést a sirályok iránt, hiszen hazánkban is számos fajuk előfordul - fészkelőként, átvonulóként vagy ritka kóborlóként.
Szöveg és fotók:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem, MÉK
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék
dolmányos sirály fotó: Dr, Gyüre Péter

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu