2019. október 19. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,581,369  ·  Online: 87
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Látogatóban Dr. Bodrogközy Zoltánnál
Nyomtatható változat!

.

December közepén Varga Sándorral történő telefonbeszélgetésemkor megemlítette, hogy hallottam-e: Zoli bácsinál fiókákat nevelnek a feketecsízek. Mivel ez még hazánkban senkinek sem sikerült, elkezdett nagyon érdekelni. Amikor kíváncsiságból felhívtam, meghívott biharugrai otthonába egy kis madarászatra. Karácsony első napjára esett a látogatás. Ilyenkor nem igazán illik senkit sem zavarni, de mivel mindkettőnknek volt egy kis ideje (Ő a mással történő madarászatot is ünnepnek tartja) elautókáztam hozzá. Őt és a madárállományát szeretném bemutatni.
1942. augusztus 11-én született Debrecenben, cívis családban. 1968. Február 16-tól él Biharugrán, ahol állatorvosként dolgozik. Munkáját már nyugdíjasként végzi, ahogy mondja, amíg az egészsége engedi és kedve lesz hozzá. Három település: Zsadány, Körösnagyharsány és Biharugra állatorvosa. Sajnos a háztáji állatállomány itt is lecsökkent, van néhány tehenészet, azért ilyen nagy a körzet. A madarakkal a hetvenes évek legelején került először kapcsolatba. Ekkor díszhalakkal foglalkozott. A Horn-Zsilinszky Akvarisztika című könyv szerzőpárosából Zsilinszkyéknek volt egy díszállat szaküzletük, amit a felesége üzemeltetett. Ide tért be akvarisztikai segédeszközök vásárlása céljából. Megtetszett neki egy reklámcélból füttykalitkában tartott éneklő, nagyon szép kanári. Sikerült megvásárolni, és Karcsika néven sokáig a család kedvence volt. Felvette a kapcsolatot Dr. Siroki Zoltán debreceni professzorral, akitől sok hasznos tanácsot kapott. Az első kalitkáit, az ő általa ajánlott asztalos készítette. Ezek még a mai napig is megvannak. A professzor felkérte a „Díszmadarak a lakásban“ című könyvének, az állatgyógyászati részének a megírására, de ő túlságosan fiatalnak és állatorvosi pályájának a kezdetén lévőnek tartotta magát. Együtt meglátogatták Dr. Gere Gézát, aki már ekkor a kanáritól a kis kubapintyig nagyon sok fajt tartott és szaporított. Ekkor építkezett is, de ennek ellenére sikerült egy szép egzóta állományt összeállítania. A hetvenes évek közepén egyszer aztán a helyi termelő szövetkezet repülővel permetezte a porta végében található szántóföldön a napraforgót Reglonnal, annak egyidejű beérése céljából. A vegyszerből jutott a madarak volierjébe is, elpusztítva azokat. A madártartás abbamaradt, de a debreceni madarászokkal még sokáig tartotta a kapcsolatot. A nyugdíjas évek közeledtével édesapja javaslatára újrakezdte. Megkereste többek között a debreceni Iván Lajost, a békési Nagy Gábort, akikkel elbeszélgetve állományukat megtekintve szembesült azzal, hogy a hazai madarászat új változatos fajokkal, ismeretekkel gazdagodott. Megkezdődött az új állomány kialakítása, ami azonban nem volt könnyű, őt idézve „elég nehezen vettem fel a fordulatot“. Ismeretbővítésre nagyon hasznosnak tartja az internetet. Legnagyobb volierjének és a hozzá tartozó terelőhelyiségnek a méretét is innen vette. A volier alapterülete 6 x 4 m, 3 m-es magassággal. Található benne egy kis tó vízeséssel. Az itt élő madarak, az enyhébb téli napokon, mint ez a mai, kint tartózkodnak nappal, csak éjjelre mennek a fűtött védőhelyiségbe. Az itt élő fajok a teljesség igénye nélkül: sáfránypinty, szürkepinty, aranyveréb, kék meggyvágó alapfaja, napmadarak. A sáfránypintyek egy zárt odúban már többször költöttek eredményesen. Az együtt élő három napmadár neme: 2 hím 1 tojó. A „trió“ tavaly háromszor költött, ebből egyszer repültek kii fiókák. A kék meggyvágó tavaly háromszor tojt 2 tojást, egy kis ezüstfenyőben megépített fészekbe, de a tojások nem bizonyultak termékenynek. Az udvaron több különálló, kisebb volier is található, ezek lakói, most a régebben rendelőként funkcionáló helyiségben telelnek. Ami itt látható, azt nehéz szavakban visszaadni. A lágyevő állománnyal kezdem: sámarigók, kék fülemülék, kalliope (alapfaj, plusz egy alfaj), égkék légykapók. Táplálásukra gyári eleségeket használ lisztkukac kiegészítéssel. A lágyeleség áll: Orlux uni patee, Orlux tropical patee, egy kis reszelt sárgarépa. Érdekességként megemlíti, hogy az állandóan mozgásban lévő kalliope jóval többet eszik a nála lényegesen nagyobb sámarigónál, gyorsabb anyagcseréje miatt.
A pintyállomány is káprázatos: lazúrpinty, pápapinty, indigópinty, kék meggyvágó alfaja, tűzpinty, magelláncsíz, mozambikcsicsörke, vadkanári, feketecsíz és rengeteg ilyen-olyan hibrid. Ezekből néhányat kiemelnék. Két éve sikerült vásárolni Olaszországban egy feketecsíz R 1-et (75% feketecsíz, 25% magellán). Ez a hím kékkobalt kanári és bronz kanári tojóval adott nagyon szép hibrideket, amik a 2011-es VB-t is megjárták és nagyon szépen szerepeltek. Jelenleg egy magellán tojóval van párban és pont a látogatásom napján repült ki három fióka. (4 tojásból 1 volt üres) Előző nap merült fel az a probléma, hogy a költőpár beindult újra, elkezdték üldözni a fiókákat. Raktak 2 tojást, amit a tenyésztő eltávolított és a fészket lefedte. Ezután a szülők ismét a régi kerékvágásban folytatták a nevelést. Szándékosan hagytam a végére a szenzációt, a költő feketecsíz párt. Zártgyűrűs, tenyésztett madarak. Költési sikerüket gazdájuk két dologban látja: (én még belevenném a takarmányozást is harmadiknak)
- a madarak már nyáron harmonizáltak, etették egymást
- a jó felkészítés (kiváló egészségi állapot, vitaminok itatása).
A helyük, egy 50 x 50 cm-es alapterületű 70 cm magas ládakalit, amire kívülről lett ráakasztva egy kanárifészek. A három fióka ottjártamkor már kirepülés közeli állapotban volt. Táplálásukra részletesen kitérnék. A kalit alja macskaalommal van felszórva. Egy lapos edény a vízé, a legkisebb ásványi anyag keveréket tartalmaz. Egy etetőben kétfajta lágyeleség található elkülönítve:
- tojásos eleség (reszelt tanyasi tojás és babapiskóta) – a lágyevők eleségéből.
A másikban a Superior cég tűzpintyeknek való magkeveréke csíráztatott négermaggal. Az utolsóban nem összekeverve a következők, külön kiskanálnyi mennyiségekben:
- spanyolzsálya
- négermag
- fehérköles
- perilla
- szezámmag (ezt szeretik a legkevésbé)
- fehérsaláta mag. A fehérsaláta mag a leglényegesebb.
A fiókák jórészt ezzel a száraz maggal vannak megtömve. A Szűcs-féle cégtől lett megvásárolva, akik Bécsből tudtak szerezni jó másfél kilónyit. Egyébként innen is vásárol magkeveréket pintyeinek. Zöldeleségként tyúkhúrt kapnak. Lisztkukacot, gyászbogárlárvát hiába kínált fel a feketecsízeinek. Minden madáron látszik a változatos táplálás, a jó kondíció, egyszóval szépek. Az idő közben észrevétlenül nagyon elszaladt. Megérkeznek a családtagok, így hát búcsúzunk egymástól. Ezúton is köszönöm a vendégül látást, élmény volt a látnivaló, gratulálok az eredményekhez!

Fülöp János

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu