2019. október 17. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 1,579,264  ·  Online: 85
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Hullámos és Fischer papagáj egy fészekből
Nyomtatható változat!

A természetben élő kakukk tojó madár gyakran más madarak fészkébe rakja le tojását, például a narancsfejű szövőmadár fészkébe. Ezt azért teszi, mert valószínűleg ő maga is szövőmadár szülők által felnevelt egyed. Véleményem szerint ez egy örökletes rossz tulajdonságot hordozó magatartás következménye. Valamikor a természetben egy valamilyen súlyos, fertőzéses betegség tizedelhette meg a kakukk populációkat. A rossz tulajdonságot hordozó kakukk tojók, már ekkortájt is más fészkekbe, dajka madarak fészkeibe tették tojásaikat, így ezek fiókái más fajú madarak által neveltetve nem estek áldozatul a betegségnek. Ők a mai kakukk nemzedék túlélő nemzedéke! Ha például szövőpinty szülők nevelték fel, akkor a fiatal kakukk a szövőpintyeket tekinti szüleinek, mivel az ő fészkükben látta meg a világot, az ő éneküket hallotta, az ő szokásaikat, viselkedésüket utánozta. Így nincs semmi különös abban, hogy a szövőpintyek fészkét tekinti otthonának és használja költési fészkéül. Az a tény, hogy a kikelő pintyeket kilöki a fészekből, lehet véletlen is, az etető szülő csőrét vélve, keresve: ugyanis a kikeléskor még zártak a szemei, tehát nem lát.

Mint tudjuk, a ragadozó sasok fiókája is kilöki a fészekből testvérét, ha kevés a tápláléka! Tehát, a mai kakukk, amely más pintyek fészkébe rakja le tojását, a fajhoz való családi okok, vonzódás végett, választja a nevelő szülők fészkét, vagy valamely más egyed (ugyanazon faj) fészkét. Nem hibrid fióka lévén valószínű és tény, hogy nem sajátítja el a dajkaszülők fészeképítési fortélyait!

A képen látható hullámos hím és Fischer tojó papagájok 2001. november hónapban keltek. A Fischer tojást hullámos papagáj szülők fészkébe tettem. A kis Fischer második tagként látott napvilágot a hullámos családnál. Rajta kívül három hullámos fióka volt a fészekaljban. A hullámos szülőpár szépen etette mind a négy fiókát. Napról-napra egyre erősödtek, láthatóan jól fejlődtek. A szülőpár röpdében költött húsz pár hullámos papagáj társaságában. A hullámos papagájról, mint dajka madárról tudomásom szerint nincsenek irodalmi adatok, tapasztalatokról sem hallottam még, az általam is ismert és tisztelt idősebb és nagyobb szaktudású díszmadár tenyésztő kollégáktól. Dr. Romhányi Attila: Papagájok c. művében tesz említést arról, hogyha az Agapornisok, a szülő madarak tépkedik a fiókák tollát vagy nem etetik, meg kell próbálni hullámos papagájok fészkébe áttenni a fiókát. Ezzel magam is próbálkoztam. Van hullámos szülő, amelyik elfogadja és eteti egy-két hétig a Fischer fiókát, de azután, amikor (valószínű) már a kis mostoha fischerül kezd csevegni, a hullámos nem eteti tovább. Ilyenkor legjobb Fischer szülők alá helyezni a fiatal madarat, bár azok sem mind vállalják a mások gyerekét! A kézzel történő etetéssel a tapasztalataim szerint az a gond, hogy a három hetes Fischer fiókák nem hajlandók már pépes, lágy eleség fogyasztását erőltetni. A pépes eleséget ilyenkor felöklendezik és ha az apjuk (apjukkal elválasztva) nem eteti őket maggal, akkor sajnos le kell mondanunk róluk, ugyanis a kisebb testalkatú madarak a kirepülést követő 5-8-ik napon lesznek önállóak, ekkor már felszedegetik az apróbb magvakat, muharmag, fürtös köles stb. Hántolt magot az embertől sem fogadnak el, ha szájába teszem a napraforgót kiköpi. Ilyen kézzel etetési módszernél próbáltam a lágyeleség közé hántolt napraforgót, kölest, fénymagot is felfőzni, hogy szokják az ízét, de a száraz mag etetési próbálkozásaim ugyanúgy kudarcot vallottak. Legjobb tehát a fiatal madarakat a hímmel leválasztani egy külön kalitkába, és ugyanazon helyiségben ahol az életterük van, ne vigyük más helyiségbe! Ilyen megoldásnál a hím már aznap eteti a fiókákat, persze van hím, amely ha a tojó nincs vele nem törődik a fiókákkal. Az is megesik, hogy még ilyen pozitív hozzáállás esetén is egy-két napig kézzel kell etetni, utána már a hím egyedül is felneveli a fiókáit. A hullámos nevelte Fischer fiókát nem kellett kézzel etetnem, a tojó felnevelte, de háromhetes kora tájban kettő hullámos fiókát áthelyeztem másik fészekbe, azért, hogy a szülők megbirkózzanak az etetéssel, ugyanis a Fischer mellett a hullámos fiókák már nem sok eleséget kaptak szüleiktől. A Fischer szépen felnőtt és kirepült az odúból. A hullámosokat nem bántotta és esténként vagy napközben visszament az odúba, ahol a szülő már a második fészekaljon ült. Az odút sosem tévesztette el, nem ment másik hullámos fészkébe, és a tojó, bár mondom újra kotlott, nem bántotta a Fischert. A röpdében kb. három hétig hagytam a hullámosok között. Ezt követően ketrecbe tettem azzal a testvérével amelyikkel együtt nőttek fel. Később összetettem még egy hullámossal, mert nem tudtam milyen nemű lesz a Fischer. Az új hullámos tojó lévén, olykor zavarászva volt, a testvér az sosem! De komolyabb sérülést nem okozott neki a Fischer, csak nem tűrte meg az etetőnél, amikor ő a testvérével csemegézett. Most, amikor már tudom, hogy nőnemű a Fischer, egyértelmű számomra, hogy azért zavarta mert azonos neműek között ez szokás, nem tűrik meg egymást. A Fischer, a hullámos papagáj gyuri-gyuri monológját hallatja, csak mélyebb hangon, a Fischerek füttyeit nem hallottam még tőle.

Amikor elhatároztam, hogy egy Fischer papagájt egy hullámos papagájjal megpróbálok keresztezni, az motivált, hogy piros színt szeretnék a hullámos fajnál rögzíteni. A Fischer tojást már két éve próbáltam hullámosok által kiköltetni, ki is kelt, de két hét után már nem etette a szülő. A képen látható Fischer kiköltetése, amely tavaly végül sikerült, már a harmadik hullámos papagáj párnál jött össze. A képen látható hullámos hímmel most már hetedik hónapja együtt vannak, nem veszekszenek, és már etetik egymást. A keresztezés sikeréhez az kell, hogy olyan fiatal egyedek kerüljenek párba, melyek saját fajukkal nem voltak még párban. Azt, hogy lesz-e majd utóduk, csak remélhetem! Viszont az tény, hogy az agapornis csoport egy tagját sikerült, egy másik papagáj fajjal összehozni, felneveltetni és a nevelő madarakat szülőnek tekinti, ez is egy bizonyíték számomra a Conrád Lorenz által felvázolt madarak etimológiai és viselkedési reakciójának. Akik agapornis papagáj fajjal foglalkoznak, tudják mennyire agresszívek a saját fajukkal szemben is olykor. A fischer-hullámos papagáj pár, sikeres költése esetén véleményem szerint a fiókák egy új faj képviselői lennének, amelyek alkatilag sem a hullámos, sem pedig az agapornis faj termetét nem viselnék, a két faj közötti új papagáj törzs lenne.

Tóth L. Albert
(Hódmezővásárhely)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu