2019. október 19. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,581,380  ·  Online: 87
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Cseppvér keresztezés a díszmadártenyésztésben
Nyomtatható változat!

.

Cseppvér keresztezésről akkor beszélünk, ha keresztezési partnerként csak egyszer használunk más génkészletű példányt, majd a hibrid utódot ezután mindig a kiindulási faj egyedeivel párosítjuk. Ezt a tenyésztési eljárást akkor szokták használni, ha egy faj nem rendelkezik egy kívánatos „génnel“, általában színváltozattal, de egy rokon faj igen. Ebben az esetben a két faj egyedeit párosítják, majd az utódokat ismét a kiindulási faj példányaival. Rokon fajok esetében, amelyek morfológiailag nem különböznek nagymértékben egymástól, 8-10 nemzedék után már nem lehet észrevenni, hogy tulajdonképpen az új színváltozat fajhibrid. Azért is fontos, hogy a két keresztezési partner morfológiailag ne legyen túl messze egymástól, mert első keresztezésnél mindenféleképpen számítanunk kell heterózis hatásra, ami a testméret megnövekedését eredményezi, ami nem minden esetben kívánatos.
Ezzel a technikával hozták létre a kormosfejű törpepapagáj (Agapornis nigrigensis) színváltozatait. A keresztezési partner ebben az esetben a feketefejű törpepapagáj (Agapornis personata) volt. Manapság már tökéletes faji jegyeket mutató kék, tarka, sárga stb. kormosfejű törpepapagájokat láthatunk, de ez a rövid generációs intervallumnak és annak a faji sajátosságnak köszönhető, hogy ez a faj évente többször költ. Nem ilyen egyszerű a helyzet a rozella papagáj (Platycercus eximius) esetében, ahol a kék szín gént a stanley papagájjal történő keresztezéssel „vitték be“. A kék rozellák esetében a stanley papagáj jegyei még felismerhetőek (2012). A két faj nem annyira szapora, mint a törpepapagájok és a tenyészérettséget sem érik el olyan hamar. Vannak esetek például a kis-, és nagy sándorpapagjé, ahol a rokonság ellenére a morfológiai jegyek annyira eltérőek a két faj között, hogy 7-8 nemzedék elteltével is észrevehető a hibrid jelleg, ami valószínűleg sohasem fog eltűnni ennek a két fajnak az esetében.
A cseppvér keresztezés ivarhoz kötötten, dominánsan és intermedier öröklésmenetet követő színváltozatok esetében viszonylag könnyen kivitelezhető, de recesszív színváltozatok esetében nagyon hosszadalmas és nagy körültekintést igényel.
A következőkben a már említett két faj esetében mutatom be a lutínó kormosfejű törpepapagáj „kitenyésztésének“ menetét:

1. Utódnemzedék:
Kormosfejű törpepapagáj hím (normál, azaz vad szín) X Lutínó feketefejű törpepapagáj tojó
Utódok:
50% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (50%+50% hibrid vérség)
50% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (50%+50% hibrid vérség)

2. Utódnemzedék:
Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (50%+50% hibrid vérség) hím X Kormosfejű törpepapagáj tojó
Utódok:
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (75%+25% hibrid vérség)
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid 75%+25% hibrid vérség)
25% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (75%+25% hibrid vérség)
25% Tojó: Lutínó hibrid (75%+25% hibrid vérség)
Ebben az esetben a hím példányok esetében a fenotípusból nem következik a genotípus, ezért csak tesztpárosítással dönthető el, hogy melyik örökít és melyik nem. Ezért ebben az esetben érdemes a lutínó tojó példánnyal tovább lépni.

3. Utódnemzedék:
Kormosfejű törpepapagáj hím X Lutínó hibrid 75%+25% hibrid vérség)
Utódok:
50% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (87, 50%+12, 50% hibrid vérség)
50% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (87, 50%+12, 50% hibrid vérség)

4. Utódnemzedék:
Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (87, 50%+12, 50% hibrid vérség) hím X Kormosfejű törpepapagáj tojó
Utódok:
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (93, 75%+6, 25% hibrid vérség)
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid (93, 75%+6, 25% hibrid vérség)
25% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (93, 75%+6, 25% hibrid vérség)
25% Tojó: Lutínó hibrid (93, 75%+6, 25% hibrid vérség)
Ebben az esetben a hím példányok esetében a fenotípusból nem következik a genotípus, ezért csak tesztpárosítással dönthető el, hogy melyik örökít és melyik nem. Ezért ebben az esetben érdemes a lutínó tojó példánnyal tovább lépni.

5. Utódnemzedék:
Kormosfejű törpepapagáj hím X Lutínó hibrid (93, 75%+6, 25% hibrid vérség)
Utódok:
50% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (96, 875%+3, 125% hibrid vérség)
50% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (96, 875%+3, 125% hibrid vérség)

6. Utódnemzedék:
Normá,l azaz vad színű hibrid / lutínó hím (96, 875%+3, 125% hibrid vérség) X Kormosfejű törpepapagáj tojó
Utódok:
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (98, 4375%+1, 5625% hibrid vérség)
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid (98, 4375%+1, 5625% hibrid vérség)
25% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (98, 4375%+1, 5625% hibrid vérség)
25% Tojó: Lutínó hibrid (98, 4375%+1, 5625% hibrid vérség)
Ebben az esetben a hím példányok esetében a fenotípusból nem következik a genotípus, ezért csak tesztpárosítással dönthető el, hogy melyik örökít és melyik nem. Ezért ebben az esetben érdemes a lutínó tojó példánnyal tovább lépni.

7. Utódnemzedék:
Kormosfejű törpepapagáj hím X Lutínó hibrid (98, 4375%+1, 5625% hibrid vérség)
Utódok:
50% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (99, 22%+0, 78% hibrid vérség)
50% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (99, 22%+0, 78% hibrid vérség)

8. Utódnemzedék:
Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó hím (99, 22%+0, 78% hibrid vérség) X Kormosfejű törpepapagáj tojó
Utódok:
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (99, 61%+0, 39% hibrid vérség)
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid (99, 61%+0, 39% hibrid vérség)
25% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (99, 61%+0, 39% hibrid vérség)
25% Tojó: Lutínó hibrid (99, 61%+0, 39% hibrid vérség)
Ebben az esetben a hím példányok esetében a fenotípusból nem következik a genotípus, ezért csak tesztpárosítással dönthető el, hogy melyik örökít és melyik nem. Ezért ebben az esetben érdemes a lutínó tojó példánnyal tovább lépni.

9. Utódnemzedék:
Kormosfejű törpepapagáj hím X Lutínó hibrid (99, 61%+0, 39% hibrid vérség)
Utódok:
50% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (99, 805%+0, 195% hibrid vérség)
50% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (99, 805%+0, 195% hibrid vérség)

10. Utódnemzedék:
Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó hím (99, 805%+0, 195% hibrid vérség) X Kormosfejű törpepapagáj tojó
Utódok:
25% Hím: Normál, azaz vad színű / lutínó (99, 9025%+0, 0975% hibrid vérség)
25% Hím: Normál, azaz vad színű (99, 9025%+0, 0975% hibrid vérség)
25% Tojó: Normál, azaz vad színű (99, 9025%+0, 0975% hibrid vérség)
25% Tojó: Lutínó (99, 9025%+0, 0975% hibrid vérség)
A tizedik nemzedékben kelt fiókák esetében egy tized % alá esik az idegen faj véraránya, így megkezdődhet az utódok egymás közötti párosítása, aminek egyetlen feltétele, hogy a keresztezést legalább két vonalon kell elindítani, amivel a rokontenyésztést kerülhetjük el.
Recesszíven öröklődő színváltozatok esetében nehezebb a cseppvér keresztezést végző tenyésztők helyzete, mivel a szín kitenyésztéséhez először a hibrideket kell egymással párosítani. Az ebből a párosításból kelt színváltozatok hibrid vérsége ugyanúgy a fele, mint az előző nemzedékben, csak az eléréséhez szükséges idő a duplája…
Cseppvér keresztezés esetén legtöbbször nem probléma a különböző fajok párosítása, mert a rokonfajok ellenivarú példányai legtöbbször szimpatizálnak egymással. Vannak azonban, akik biztosra akarnak menni és ezek a tenyésztők a kiszemelt keresztezési partnereket már önállóvá válásukat követően párosítják.
Rostás Balázs
Vác

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu