.

Cseppvér keresztezésről akkor beszélünk, ha keresztezési partnerként csak egyszer használunk más génkészletű példányt, majd a hibrid utódot ezután mindig a kiindulási faj egyedeivel párosítjuk. Ezt a tenyésztési eljárást akkor szokták használni, ha egy faj nem rendelkezik egy kívánatos „génnel“, általában színváltozattal, de egy rokon faj igen. Ebben az esetben a két faj egyedeit párosítják, majd az utódokat ismét a kiindulási faj példányaival. Rokon fajok esetében, amelyek morfológiailag nem különböznek nagymértékben egymástól, 8-10 nemzedék után már nem lehet észrevenni, hogy tulajdonképpen az új színváltozat fajhibrid. Azért is fontos, hogy a két keresztezési partner morfológiailag ne legyen túl messze egymástól, mert első keresztezésnél mindenféleképpen számítanunk kell heterózis hatásra, ami a testméret megnövekedését eredményezi, ami nem minden esetben kívánatos.
Ezzel a technikával hozták létre a kormosfejű törpepapagáj (Agapornis nigrigensis) színváltozatait. A keresztezési partner ebben az esetben a feketefejű törpepapagáj (Agapornis personata) volt. Manapság már tökéletes faji jegyeket mutató kék, tarka, sárga stb. kormosfejű törpepapagájokat láthatunk, de ez a rövid generációs intervallumnak és annak a faji sajátosságnak köszönhető, hogy ez a faj évente többször költ. Nem ilyen egyszerű a helyzet a rozella papagáj (Platycercus eximius) esetében, ahol a kék szín gént a stanley papagájjal történő keresztezéssel „vitték be“. A kék rozellák esetében a stanley papagáj jegyei még felismerhetőek (2012). A két faj nem annyira szapora, mint a törpepapagájok és a tenyészérettséget sem érik el olyan hamar. Vannak esetek például a kis-, és nagy sándorpapagjé, ahol a rokonság ellenére a morfológiai jegyek annyira eltérőek a két faj között, hogy 7-8 nemzedék elteltével is észrevehető a hibrid jelleg, ami valószínűleg sohasem fog eltűnni ennek a két fajnak az esetében.
A cseppvér keresztezés ivarhoz kötötten, dominánsan és intermedier öröklésmenetet követő színváltozatok esetében viszonylag könnyen kivitelezhető, de recesszív színváltozatok esetében nagyon hosszadalmas és nagy körültekintést igényel.
A következőkben a már említett két faj esetében mutatom be a lutínó kormosfejű törpepapagáj „kitenyésztésének“ menetét:

1. Utódnemzedék:
Kormosfejű törpepapagáj hím (normál, azaz vad szín) X Lutínó feketefejű törpepapagáj tojó
Utódok:
50% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (50%+50% hibrid vérség)
50% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (50%+50% hibrid vérség)

2. Utódnemzedék:
Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (50%+50% hibrid vérség) hím X Kormosfejű törpepapagáj tojó
Utódok:
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (75%+25% hibrid vérség)
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid 75%+25% hibrid vérség)
25% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (75%+25% hibrid vérség)
25% Tojó: Lutínó hibrid (75%+25% hibrid vérség)
Ebben az esetben a hím példányok esetében a fenotípusból nem következik a genotípus, ezért csak tesztpárosítással dönthető el, hogy melyik örökít és melyik nem. Ezért ebben az esetben érdemes a lutínó tojó példánnyal tovább lépni.

3. Utódnemzedék:
Kormosfejű törpepapagáj hím X Lutínó hibrid 75%+25% hibrid vérség)
Utódok:
50% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (87, 50%+12, 50% hibrid vérség)
50% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (87, 50%+12, 50% hibrid vérség)

4. Utódnemzedék:
Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (87, 50%+12, 50% hibrid vérség) hím X Kormosfejű törpepapagáj tojó
Utódok:
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (93, 75%+6, 25% hibrid vérség)
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid (93, 75%+6, 25% hibrid vérség)
25% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (93, 75%+6, 25% hibrid vérség)
25% Tojó: Lutínó hibrid (93, 75%+6, 25% hibrid vérség)
Ebben az esetben a hím példányok esetében a fenotípusból nem következik a genotípus, ezért csak tesztpárosítással dönthető el, hogy melyik örökít és melyik nem. Ezért ebben az esetben érdemes a lutínó tojó példánnyal tovább lépni.

5. Utódnemzedék:
Kormosfejű törpepapagáj hím X Lutínó hibrid (93, 75%+6, 25% hibrid vérség)
Utódok:
50% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (96, 875%+3, 125% hibrid vérség)
50% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (96, 875%+3, 125% hibrid vérség)

6. Utódnemzedék:
Normá,l azaz vad színű hibrid / lutínó hím (96, 875%+3, 125% hibrid vérség) X Kormosfejű törpepapagáj tojó
Utódok:
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (98, 4375%+1, 5625% hibrid vérség)
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid (98, 4375%+1, 5625% hibrid vérség)
25% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (98, 4375%+1, 5625% hibrid vérség)
25% Tojó: Lutínó hibrid (98, 4375%+1, 5625% hibrid vérség)
Ebben az esetben a hím példányok esetében a fenotípusból nem következik a genotípus, ezért csak tesztpárosítással dönthető el, hogy melyik örökít és melyik nem. Ezért ebben az esetben érdemes a lutínó tojó példánnyal tovább lépni.

7. Utódnemzedék:
Kormosfejű törpepapagáj hím X Lutínó hibrid (98, 4375%+1, 5625% hibrid vérség)
Utódok:
50% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (99, 22%+0, 78% hibrid vérség)
50% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (99, 22%+0, 78% hibrid vérség)

8. Utódnemzedék:
Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó hím (99, 22%+0, 78% hibrid vérség) X Kormosfejű törpepapagáj tojó
Utódok:
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (99, 61%+0, 39% hibrid vérség)
25% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid (99, 61%+0, 39% hibrid vérség)
25% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (99, 61%+0, 39% hibrid vérség)
25% Tojó: Lutínó hibrid (99, 61%+0, 39% hibrid vérség)
Ebben az esetben a hím példányok esetében a fenotípusból nem következik a genotípus, ezért csak tesztpárosítással dönthető el, hogy melyik örökít és melyik nem. Ezért ebben az esetben érdemes a lutínó tojó példánnyal tovább lépni.

9. Utódnemzedék:
Kormosfejű törpepapagáj hím X Lutínó hibrid (99, 61%+0, 39% hibrid vérség)
Utódok:
50% Hím: Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó (99, 805%+0, 195% hibrid vérség)
50% Tojó: Normál, azaz vad színű hibrid (99, 805%+0, 195% hibrid vérség)

10. Utódnemzedék:
Normál, azaz vad színű hibrid / lutínó hím (99, 805%+0, 195% hibrid vérség) X Kormosfejű törpepapagáj tojó
Utódok:
25% Hím: Normál, azaz vad színű / lutínó (99, 9025%+0, 0975% hibrid vérség)
25% Hím: Normál, azaz vad színű (99, 9025%+0, 0975% hibrid vérség)
25% Tojó: Normál, azaz vad színű (99, 9025%+0, 0975% hibrid vérség)
25% Tojó: Lutínó (99, 9025%+0, 0975% hibrid vérség)
A tizedik nemzedékben kelt fiókák esetében egy tized % alá esik az idegen faj véraránya, így megkezdődhet az utódok egymás közötti párosítása, aminek egyetlen feltétele, hogy a keresztezést legalább két vonalon kell elindítani, amivel a rokontenyésztést kerülhetjük el.
Recesszíven öröklődő színváltozatok esetében nehezebb a cseppvér keresztezést végző tenyésztők helyzete, mivel a szín kitenyésztéséhez először a hibrideket kell egymással párosítani. Az ebből a párosításból kelt színváltozatok hibrid vérsége ugyanúgy a fele, mint az előző nemzedékben, csak az eléréséhez szükséges idő a duplája…
Cseppvér keresztezés esetén legtöbbször nem probléma a különböző fajok párosítása, mert a rokonfajok ellenivarú példányai legtöbbször szimpatizálnak egymással. Vannak azonban, akik biztosra akarnak menni és ezek a tenyésztők a kiszemelt keresztezési partnereket már önállóvá válásukat követően párosítják.
Rostás Balázs
Vác