2019. október 14. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 1,577,017  ·  Online: 70
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ismerjük meg vadon élő madarainkat: A szarka (Pica pica)
Nyomtatható változat!

Elterjedése: A Föld északi féltekéjén elterjedt (holarktikus elterjedésű) faj.

Hazai élőhelye: A középhegységek és dombvidékek összefüggő erdőkkel borított területein kívül mindenhol megtalálható.

Tartózkodási jellege hazánkban: Gyakori költő faj. Állandó madarunk; a téli időszakban sem hagyja el nagy távolságra költőhelyét.

Külsejének leírása: 44-48 cm hosszú madár. Tollazata fekete-fehér; a fején, mellén és hátán fekete, széles szárnyfoltja és hasa fehér. Szárnyán és rendkívül hosszú farkán az interferenciaszín miatt a fekete tollak zöldes-kékes fémes fényűek és egy kicsit bíboros csillogásúak.

Szaporodása: Gömbölyded gallyfészkét legszívesebben bokrok és fák tüskés ágai közé építi. A szúrós gallyakból épített ágtető jó védelmet nyújt a ragadozók ellen. A fészekcsészét sárral tapasztja ki, és fűvel, gyökérdarabokkal béleli. Zavarásnak gyakran kitett területeken több úgynevezett csalogatófészket is épít. 5-8 tojásán 17-18 napig kotlik. A fiókák 3 hetesen már kiülnek a fészekhez közeli ágakra, de csak 1 hónaposan repülnek ki. A család a tél végéig együtt marad.

Fő tápláléka: Főleg sáskákat, tücsköket, cserebogarakat, szipolyokat, pajorokat, burgonyabogarat, stb. fogyaszt, de étlapján szerepelnek gyíkok, békák, rágcsálók, napos nyúl, madárfióka és tojás is. Közismert fészekrabló hajlama. Elhordhatja a naposcsibét is a baromfiudvarról. Különösen a téli időszakban jelentős a dögfogyasztása. Árpa-, kukorica-, tökmagot, diót, gyümölcsöket is fogyaszt, bár nem jelentős mennyiségben.

Hazai állománynagysága: Fészkelő állománya százezer pár fölötti. Vadászati statisztikák szerint évi 90-120 ezer példányt ejtenek el.
Veszélyeztetettsége: Nem védett; egész évben vadászható. A kék- és vörösvércsék, erdei fülesbaglyok számára az elsőszámú fészeképítő madár, ezért állományszabályozását úgy kell végezni, hogy az ne érintse hátrányosan védett ragadozó madaraink állományát. Tilos a szarkafészekbe lőni annak ismerete nélkül, hogy milyen faj lakja. Fészkelési időszakban pedig a szülőmadarak lelövése etikailag megkérdőjelezhető.

Subsics Bence (Szombathely)
Fotó: Kovács Géza

Következik:
A szarka kézzel való felnevelése

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu