2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,610  ·  Online: 56
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Szenegáli papagáj (Poicephalus senegalus)
Nyomtatható változat!

Szenegáli papagájEurópában a hosszúszárnyú papagájok (Poicephalus nemzetség) legismertebb faja. Kevésbé köztudott, hogy az egyik régebb óta ismert faj. Mikor az olasz Alvise da Cada Mosto, Tengerész Henrik megbízásából 1455-56-ban Nyugat Afrikában járt, Gambia folyó vidékén, nagy számban találkozott egy sárga-zöldtestű, szürkefejű papagájjal. A fákról lelógó szövőmadár fészkeket papagájtanyának vélte, könyvében is úgy írta le, ezzel elindítva egy sokáig szívósan élő legendát. Gesner, könyvében képen is bemutatja a kocsányon lógó "papagájfészket", körülötte a leselkedő kígyókkal.

Az alapfaj: P.s. senegaus. (Szenegáltól Libériáig)

A hím alapszíne zöld. Feje sötétszürke, fülfoltja ezüstszürke, a csupasz szemgyűrű feketés. Hasa, alsó szárnyfedő tollai sárgák, narancs árnyalattal. A mell pajzsa egy határozott V betűben megy át a has sárgájába, nagysága változó lehet, de ennek az ivarhoz nincs köze. Írisze kénsárga. A tojó színezete a hímével azonos, Grahl szerint a feje szélesebb, homlokvonala egyenesebb a híménél. Egyes tenyésztők szerint a tojó kisebb, feje mattabb, hasán kevesebb a narancsszín. Más tenyésztők csak az endoszkópiát tartják megbízhatónak. A fiatalok a szülőkre hasonlítanak, fejük barnásszürke, a fül világosszürke, íriszük sötétbarna, de egy éves koruk után kisárgul. Hossza 23 cm.

Piroshasú szenegáli papagáj Ps. vorsteri (Elefántcsontparttól Ny-Nigériáig). A legmutatósabb alfaj. Háta sötétebb zöld, hasa narancsvörös.

Szenegáli papagájKeleti szenegáli papagáj Ps. mesotypus. (K-ÉK-Nigéria, É-Kamerun, DNy-Csád) Háta, begye halványabb zöld, hasa narancssárga. Nigériában az utóbbi két alfaj rendszeresen keveredik.

Fás szavannákon, szavannaerdőkben él, de megtelepszik a nyitottabb erdőségekben és az azokhoz lazábban kapcsolódó erdőfoltokban. Életterén belül gyakori, leszámítva a táplálék után járás miatti, helyi állomány ingadozásokat. A költési időn kívül, egyénileg, párosával, vagy 10-20 fős csoportokban kószál. Félénk természetű madár. Nagy területet bejár, többnyire repülés közben tűnik fel, olyankor elég lármás. Röpte egyenes, de nem gyors. Táplálék után hosszabb útra is felkerekedik. Hangja rövid rikoltások sorozatából, és éles füttyentésekből tevődik össze, riasztó hangja is éles. Költése, az őshazában szeptember-októberre esik. Magas fák odvában fészkel, költésbiológiájáról csak a tenyésztett állomány alapján vannak ismereteink. Afrikában különböző magokkal - beleértve a gabonaféléket is -, gyümölcsökkel, rügyekkel táplálkozik. Művelt területeken rendszeresen meglátogatja a cirók-, köles-, kukorica- és földimogyoró ültetvényeket.

Tartása nem nehéz, bár egy városi tömbházban gondunk lehet vele a hangja miatt. Közepesen hangos. Nem foghatjuk rá, hogy valami mozgékony lenne. Az öregen befogott madarak kissé visszahúzódóak maradnak, a tenyésztő közeledtére olykor pánikba esnek. A fiatalon befogottak ill. a tenyésztett példányok hamar bizalmassá válnak, egyedüli tartásra is alkalmasak, pár szót beszélni is megtanulnak. A szenegáli papagáj vérbeli "faragóművész", a korhadt fából, pudvás tuskóból hamar forgácsot csinál. Ha a röpdében faszerkezet lenne, az is erre a sorsra jutna. Célszerű olyan odút adni neki, amin van mit igazítani, a természetes odúk ezért jobbak. Védett, csendes röpdét igényel. Az ajánlott ideális méret 2,5x1x2 méter, de ennél lényegesen kisebben, sőt még 44x44x60 cm-es kalitban is eredményesen költött, de ebből azért ne általánosítsunk. Egy holland tenyésztői vélemény nem is tart indokoltnak 83x60x40 cm-es kalitnál nagyobb elhelyezést. Bevált a csak elől nyitott ládakalit, mérete l,5x0,8x1,2 méter. Az odút ez esetben kívülről tegyük fel. A frissen importált madarak fűtött helyen tartandók. A beszokott példányok és a tenyésztésből származók már jobban bírják a klímánkat, de ezeket is fagymentes helyen teleltessük, és télen a védőházat feltétlenül fűtsük. Hosszú ideig és gyakran fürdik, szereti a nyári esőben áztatni magát, élvezi, ha langyos vízzel lepermetezzük. Madaraink jó közérzetében és szaporodásában a levegő páratartalmának valószínűleg nagyobb szerepe van, mint ahogy eddig hittük. Ajánlott: 60-70% közötti rel. páratartalom.

Szenegáli papagájokMagkeverékében a napraforgó ne játsszon főszerepet. Kaphat, de inkább a kisebb olajos magvakon legyen a hangsúly. Az alaptakarmány sáfrányos szeklice, kender, lenmag, napraforgó, búza, zab, fénymag, kukorica, vegyes köles, cirók keverékéből álljon, ahol az olajos magvak kb. 60%-ot, a lisztesek 40%-ot tesznek ki. Csemegeként földi és kerti mogyorót, makkot kaphat. Nagyon szereti a csumízt, tavasszal és nyáron a magvakat csíráztatva is adjuk. Sok gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, a teljes választékot végigetethetjük, pl. szőlőt, fügét, őszibarackot, almát, fejes kukoricát, csipkebogyót, stb. Zöldeleségként pitypanglevelet, tyúkhúrt, mangoldot, spenótot, télen rügyes ágakat, stb. Nevelő-eleségként kaphat tejbeáztatott kenyeret, tojásos eleséget, kész lágyeleséget. Hajlamos rá, hogy a keverékből kimazsolázza a neki ízlőt, és egyoldalúan táplálkozzon.

Költési időben az addig szelíd madár viselkedése megváltozhat, a tenyésztővel szemben agresszíven léphet fel. A szobavolierben tartott madarak általában decemberben, az udvari röpdében élők általában nyáron költenek. Az amúgy is védett és nyugalmas röpde legsötétebb sarkába akasszuk fel az odút. Alapterülete 24x24 cm, magassága 50 cm lehet, a bebúvónyílás 10 cm. 3-4 db tojást rak, a költési ideje 25 nap, a fiókák még 9-10 hétig tartózkodnak a fészekben.

Sz. M. L.

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu