.

Július elején egy fészekből kipottyant, gyenge sarlósfecske fiókát hoztak hozzám. Tollazata különösen rossz állapotban volt, zilált, töredezett, és gyanús volt, hogy tolltetvek „dolgoznak“ rajta: a számára dobozból, papírszalvétából tákolt kis „fészek“ alján fekete tollmaradvány-pöttyök gyűltek fel.
A sarlósfecskék csodálatos lények. (Nem a fecskék a legközelebbi rokonaik; míg a valódi fecskék a verébalakúak, Passeriformes rendjébe tartoznak, a sarlósfecske-alakúak külön rendet (Apodiformes) alkotnak, legismertebb rokonaik a kolibrik.) Jellemzőjük a rendkívül hosszú, villás farkukon jóval túlnyúló, ívelt alakú szárny és az igen pici láb, amellyel lépni nem is tudnak, csak kapaszkodni, főleg függőleges felületen. (Latin nevük: Apus apus, az apus latinul lábatlant jelent...) A rövidke csőr mögött valószínűtlenül nagy, tágas száj nyílik. (Hasonló szájat csak a lappantyúknál láttam.) Kizárólag repülő rovarokkal (legyekkel, szúnyogokkal, kérészekkel stb.) táplálkoznak, melyeket tágra nyitott szájukkal kapnak el. Igen magasan és csodálatos könnyedséggel repülnek, valószínűleg remek vitorlázók, mert minden életműködésük a levegőben zajlik a fészkelésen kívül, repülve párzanak, röptükből lecsapva isznak, kortyolnak egyet-egyet, sőt röptükben alszanak is. Nálunk elsősorban nagyobb városok magas házainak réseiben, csoportosan fészkelnek, az egyszerű fészekhez szükséges pihetollakat, fűszálakat, papírmaradványokat is röptükben gyűjtik össze....

......

Dr. Molnár Lívia
Tel. (52) 481-683
Mobil: (30) 6177190