2019. október 16. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,579,203  ·  Online: 72
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A szirtifogoly
Nyomtatható változat!

Még ma is vadon élő helyei Olaszország, a Balkán-félsziget, valamint a Mongóliától nyugatra eső területek. Ritkán az Alpokban is megtalálható. Magas, sziklás hegységek lejtőjén tartózkodik szívesen. Fészkét cserjék, alacsony bokrok aljára építi. Hosszúsága a csőrhegytől a farok végéig 28-30 cm. Súlyuk: tojó 80 dkg, kakas 100 dkg.

A szirtifogoly monogám életet él, vagyis egy kakas mindenkor egy tyúkot választ magának. A szabadban évi kilenc-tizenkét sárgásbarna tojást rak, azonban fogságban, ha a tojást mindennap elszedik tőle, húsz-huszonötöt is képes rakni. Fogságban a tojó kevésbé kotlik el, így a madárgyűjtők géppel vagy más baromfifajtákkal keltetik ki a fogolycsibéket. A tojások keltetési ideje huszonegy-huszonkét nap. A csibék fészekhagyók, alig hogy felszáradnak, máris önállóan esznek és isznak. Inkább növényi eredetű eleséget fogyasztanak, de szívesen megeszik az apróbb rovarokat is. Elengedhetetlen a lisztkukac etetése. A kikelés utáni első két hétben óvni kell őket a megfázástól, nyirkos alomtól és vizes helyiségtől. Ezután rohamosan nőnek. Szabadban, fogságban egyaránt csapatba verődnek, és mindaddig csapatban élnek, míg a párválasztás meg nem történik. Az ivaruk - mint minden fogolyé - nehezen állapítható meg. Tapasztalt madártenyésztők is csak anyányi korban tudják megállapítani nemüket. Általában a kakasnak erősebb a testalkata, vastagabb a nyaka, pirosabb a csőre, más a fejformája és a hangja. Igaz, a szirtifogoly csak párzás idején ad hangot: "vit-vit-vit"-et. A hím és a tojó egyforma színezetű, csőrük és lábuk élénkpiros. Farokaljuk feketén szegett fehér színű, valamivel nagyobb mint a vörös fogolyé. Homlokuk hamuszürke. A két comb tollazata feketés-barnán csíkozott.

Aránylag jámbor és kevésbé félénk madarak, éppen ezért a rabságot is jól tűrik, könnyen szaporíthatók. Hazánkban is több pár szaporodik tenyésztőknél. 1970-től kezdődően a gödöllői kísérleti fácántelep több százat nevelt fel és enged szabadon a vadászok terítésének gazdagítására. Mindez azonban kevés sikerrel járt, mert feltűnő, a terepszínbe kevésbé beleolvadó színeződése, valamint jámbor, szelíd természete következtében szinte mind a ragadozók étlapjára kerül. A szirtifogolynak még két hasonló alfaja van: a csukár és a barnanyakú szirtifogoly. Ezekből kevesebb található nálunk. Még közelebbi rokona a vörösfogoly, amelynek nagysága azonos a hazánkban is közismert szürkefogolyéval. E faj inkább a vadászok zsákmánya, de az utóbbi évtizedben nagyon megcsappant az állománya, és így csak korlátozott számban lőhetik a vadászok.

Más díszmadarakkal - megfelelő nagyságú volierekben - együtt is tarthatók, kevésbé tartózkodik fák ágain, inkább a földön, bokrok aljában szeret üldögélni.

Húsa fogyasztható. Valaha Császár fogolynak is hívták, mivel a régi úri étrendből aligha hiányozhatott a fogolyhús.

Ma azonban már egyre kevesebb van e szép madárfajtából, hazánkban több állatkertet és vadasparkot tekintettem meg, és egyetlen darabot sem láttam belőlük. Fogságban nem ajánlatos földön tartani, mert a vörös giliszta petéi lerakódnak a nyelőcsőben és ezáltal megfullad. Épp ezért ajánlatos rács padozaton, vagy deszka padozaton tartani. Volierekben pedig vastag sóder almon.

Hazánkban egyre nehezebb beszerezni ezt a csodálatos, díszes szelíd madarat, így a szomszédos Ausztriából, vagy Németországból ajánlatos behozatni. Hátha kedvet kapnak a mi állatkertjeink is tartására.

Tóth Sándor mestertenyésztő (Budapest)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu