.

Az észak-amerikai származású pulykának ma már több tucat fajtája és hibridje került kialakításra. A parlagi, nagy ellenálló képességű fajták (rézpulyka, bronzpulyka) tartása ezzel szemben sajnos eléggé háttérbe szorult. Persze a génbankok mellett van pár hobbi madarász, aki tartja ezeket a madarakat kedvtelés céljából, amiből a konyhára is jut néha.
A parlagi fajták testtömege elmarad a korszerű hibridekétől, így a rézpulyka kakas 8-10, míg a bronz pulyka bak 6-8 kg-ot ér el. A növekedési erélyük sem olyan nagy, mint a mai, nemesített fajtáké vagy azok keresztezéseiből kialakított hibrideké. Viszont ezt ellensúlyozza a jó élelemkereső képessége, igen ellenálló volta a betegségekkel szemben. A külleme is tetszetős, egy napfényes reggelen, fémesen csillogó pulykakakas a szemnek is kellemes látványt ad. Ezek a pulykafajták elegendő hely esetén szabadon is tarthatók, amikor tavasztól őszig szinte megkeresik a nap folyamán a szükséges élelmet. Megfogják a bogarakat, még a nagyobb, erősebb kitinvázúakat is. Az egerek sem jelentenek komoly kihívást egy felnőtt madár számára. Tavasszal, nyár elején jelentős a zöld növényi részek fogyasztása is. Ilyenkor leveleket, virágokat csipegetnek a madarak. Esténként, ha kapnak egy kis szemes kiegészítést, azzal teljesen jól elvannak, és fedezi az igényüket. A jó élelemkereső képességük mellé még egy pozitív tulajdonságuk hozzáadódik, nevezetesen a kotlási hajlam és a kiváló utódgondozás. A tyúk tavasszal alkalmas helyre rakja le sárgásbarna, pettyezett tojásait. Ha folyamatosan elszedik tőle, fajtától függően akár 30-50-et is tojhat. Abban az esetben, ha a fészekben maradnak a tojások, hamar megkotlik rajta, és ki is kelti azokat. A kispulykák gyámoltalanok és érzékenyek a hideg, esős időre. Ha szerencsétlen az időjárás a kelésük idejére, jelentős százalékuk elpusztulhat. Abban az esetben viszont, ha száraz, meleg az időjárás, akkor hamar megerősödnek a rovartáplálékon. A pulyka családnak a kezdeti időben mindenképpen javasolt a száraz, meleg, védett helyiség biztosítása, ahol a kispulykáknak fehérjében gazdag étrend (túró, főt tojás) adása szükséges. A mezőre vagy tanya körül kijáró pulyka húsa igen ízletes, színében és szerkezetében is eltér az intenzív fajtákétól, hibridekétől. A szabad mozgás és a természetes táplálék hatására rostosabb, víztartó képessége jobb és sötétebb barna-vörös.
Akinek van elég szabad területe, ott érdemes 1-2 bak és néhány tojó pulykából álló kis csapatot tartania, nemcsak azért, mert a konyhára is jut belőlük, hanem azért is, mert kiválóan megoldódik a kártevő gyérítés kérdése a környéken. Minden mozgó ízeltlábút felkapkodnak, és napi szinten tetemes mennyiséget tehet ez ki. A pulykák részben kiválthatják a rovarölő szerek alkalmazását, amivel az ökológiailag barát kisgazdálkodás is megvalósulhat.

Dr. Gál János