2019. szeptember 15. Vasárnap  ·  Eddigi látogatók: 1,547,683  ·  Online: 71
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A galambok hasmenésének okai és differenciáldiagnosztikája
Nyomtatható változat!

.

A házigalambok különböző fajtáinak tartása és tenyésztése igen népszerű hobbi, akár a postagalamb sportra, akár az ún. alakgalambok vagy a hús célból tartott madarakra gondolunk. A tenyésztők gyakran találkoznak azzal, hogy a galambjaik ürüléke hígabb a normálisnál, hasmenéstől szenved az állomány. A hasmenés egy klinikai tünet, ami sajnos nem kiváltó ok specifikus. Számos fertőző és nem fertőző kórkép állhat a hátterében, ami miatt alapos állományvizsgálat, lehetőség szerint helyszínen lefolytatott vizit szükséges.
A kiváltó okok eredhetnek tartási és etetési hibákból, melyek csak a takarmányozás és a tartás körülményeinek alapos szemrevételezésével, vizsgálatával deríthetők fel. Ilyenkor különös figyelmet kell fordítani az etetett táplálék-összetevők minőségére. Keverékek esetén fontos az alkotóelemeket külön-külön is értékelni. Figyelni kell arra, hogy nem dohos-e, nem szaporodhattak-e rajta el korábban szántóföldi, vagy a hibás raktározás esetén ún. raktári penészek, melyek anyagcsere-termékei, toxinjai a szemekben visszamaradva károsítják a galamb szervezetét, hasmenést okozva. Lényeges szemrevételezni a tört szemek arányát is, mert a sérült héjjal rendelkező magvakban kóros bomlási folyamatok indulhatnak el, ún. peroxidok képződhetnek. Ha galamb tápokat etetnek a madarakkal, akkor abból, de az előbb tárgyalt szemes terményekből is érdemes laboratóriumba mintát küldeni analitikai vizsgálat céljából. A tápoknál kérdéses lehet azok sótartalma is. Ha túl magas, akkor a madarak vízfogyasztása is megnő, és ezzel együtt az ürülékük is felhígulhat. Egyes keverékeknél érdekes lehet a gyommag tartalom vizsgálata is, mert ezeket a galambok felvehetik, és sok esetben kedvelik is azokat, mert apró szeműek. Egyes gyomok olyan alkaloidákkal rendelkezhetnek, melyek a bélperisztaltikát fokozva, nem hagynak időt az ürülék bekoncentrálására, ami szintén hígabb székletet eredményezhet.
Egy nagyon fontos kérdés az ásványi anyag kiegészítők etetésének az értékelése. A galambok igénylik az ásványi sókat és a zúzókavicsot is. Ha a tenyésztő ásványi anyag kiegészítőt ad a madarainak, és pl. a zúzókavics ellátás nem megfelelő, akkor a galambok az eléjük tett, szemcsés táplálék-kiegészítőt fogják felvenni a kavicsok helyett. A nagyobb arányban elfogyasztott, rendszerint kis szilárdsággal rendelkező, könnyen porló kiegészítő szemecskék, hasonlóan a kelleténél több só elfogyasztásához, ozmotikus alapon idézik elő a hasmenést.
Az ivóvíz minőségének a kérdése is kulcsfontosságú. Különösen nyáron van nagy jelentősége a tiszta, jó minőségű ivóvíz adásának. Az állott vízben mikrobák szaporodhatnak fel. Ha ilyen vízbe iszik bele a galamb, könnyen eltolódhat a normál bélflórája, és ez is hasmenést idéz elő náluk. A napos helyen tartott itatókban, azok falán nyári időszakban hamar elszaporodhatnak az algák. Ha ezt nem mossa le a galambász az edény faláról, akkor a vízbe került toxinjaik enterális tüneteket is, többek között hasmenést válthatnak ki az állományban.
Fiatal galambok között, főleg ha zsúfolt a galambház, könnyen elterjedhet a kokcidiózis, és az állományban feldúsulhat a fertőző anyag. A paraziták a bélhámsejtekben szaporodnak, amivel azokat károsítják, hasmenést előidézve az állományban.
Esetenként jelentkezhet híg bélsárürítés vélhetően vírusfertőzés hatására, amikor a bélbolyhok elvesztik hámsejtjeiket, és ionok illetve folyadék lép a bél üregébe.
A fent részletezett kiváltó okoktól függetlenül a klinikai tünet ugyanaz, nevezetesen híg, vízszerű bélsár ürítése. A galambház padozata, és ettől a galambok lába is erősen szennyezetté, a farok tollazata pedig ürüléktől csapzottá válik. Egyes esetekben jelentős a testtömeg csökkenés is. Postagalambokban, keringőkben csökkenhet a röpteljesítmény.
Az érintett állatok vagy akár az egész állomány is borzolt, csapzott tollazattal üldögél, keveset mozognak a galambok és a testápolási viselkedés sem figyelhető meg náluk.
A kiváltó ok kiderítése, mint utaltunk már rá, a helyszíni vizsgálat nélkül nehézkes. Fontos elvégezni a szükséges kiegészítő vizsgálatokat, úgymint takarmány minta analízis, baktériumtenyésztés a bélsárból, stb. Ha van elhullás az állományban, akkor a tetemek boncolása sokat segíthet, de nagyobb értékű tenyészetekben megfontolandó egy-két beteg állat feláldozása az egész állomány érdekében.
Amilyen változatos a hasmenés háttere, éppolyan szerteágazó a gyógykezelés és a megelőzés. A hibás takarmányt le kell cserélni, és az érintett madarakkal vitamin kiegészítők mellett probiotikumokat kell itatni. Az itatókat napi rendszerességgel ki kell mosni, és az ivóvíz pH-t érdemes 6 körülire beállítani, ami valamelyest gátolja a mikrobák elszaporodását az itatóban. A galambokat nem érdemes zsúfoltan tartani, mert az szinte minden fertőző betegség elterjedésének és fellángolásának a melegágya lehet.
A bakteriális bélgyulladások esetén ivóvízben célszerű antibiotikumokat adni. Fontos, hogy a kúra minimum 3 napig tartson. Az antibiotikumok mellé kis állományokban egyedileg, nagyobb tenyészetekben pedig tálcára aktív szenet lehet adagolni a madaraknak. Ez a bélben, mint már korábbi számainkban is írtunk róla, segít megkötni a méreganyagokat, melyek a baktériumok pusztulása után kerülnek a béltartalomba.
A vírusos eredetű enteritisek sajnos csak tünetileg kezelhetők. Itt vitaminok, elektrolit pótlók és probiotikumok adásával lehet kísérletet tenni.

Dr. Gál János

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu