2019. október 17. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 1,579,252  ·  Online: 84
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Az ara papagáj lenyelte a csövet!
Nyomtatható változat!

Megtörtént eset

 

 Kézzel neveltem az aráimat, és nagyon lassan ment az etetés. Gondoltam me­g­gyorsítom a dolgot: levágtam egy 3 centis infúziós csövet, ami kb. 4 mm vastag volt, és ráhúztam a toldalékot a fecskendőre. Felszívom a tápot és nyomni akarom a csőrébe, de a Tihamér lekapta egyből, és már le is nyelte! Na, megállt az ütő bennem, most mit csinálok, a többi négy ott vár sorára! Meg aztán elpusztulhat, a této­va másodpercek után cselekednem kell, kerestem egy mérettel vastagabb csövet, levezettem a begyébe és langyos vízzel, fecskendővel kifejtettem a tartalmát szegénynek a begyéből! Na, evvel a csővel próbáltam úgy játszani, hogy beledugom a bent lévő csőbe, de sajnos nem ment, kénytelen voltam telefonálni az Imre barátomnak, hogy segítsen, és elmentem hozzá. Próbáltuk ketten dugdosni a bent lévő csőbe, vékonnyal, vastaggal, de sehogy sem sikerült. Már eltelt két óra, és még mindig ott álltunk. A madár már remegett, mint a kocsonya! Rájöttünk, hogy a begyfal mindig a csövek közé kerül, és ezért nem tudjuk összedugni, hát pihentünk egyet, meg a madár is. Ahogy ott nézelődök, bevillant valami: megláttam a védőgázas hegesztőt, a huzal kb. 1 mm, és gyorsan levágtam egy darabot kúpos fogóval. A végét behajtottam a bent lévő csődarab vastagságára, és igyekeztem levezetni a Tihamér nyelőcsövén a begybe! Közben a másik kezemmel fogtam a kicsi csövet, nagy nehezen beletoltam a huzalt, és nagy imádkozás közepette húztam kifelé. Csak most ne csukja össze a csőrét! Tihamér mintha tudta volna, szépen tátva hagyta, és mit ad Isten kihúztam! Hatalmas megkönnyebbülést éreztem, mert a lelkemen száradt volna Tihamér élete!
A tanulság az, hogy nem szabad türelmetlenül a madárral bánni, szeretve gondosan ápolni kell, mert meghálálja. Hát én így jártam, és Tihamér azóta él, virul, boldog.

Bak István

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu