2019. október 19. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,581,372  ·  Online: 83
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Még néhány gondolat a Herman évhez
Nyomtatható változat!

.

Véget ért a nagy tudósra való emlékezés éve. Sok rendezvény, kiállítás, tudományos tanácskozás foglalkozott életével, munkásságával. December huszonhetedikén a Miskolc Hámori temetőben a tudós sírjánál fáklyás felvonulással emlékeztek rá civilek és a helyi közélet szereplői.
Igazi reneszánsz ember volt, aki egész életét az embert körülvevő világ megismerésének szentelte. Számára minden esemény, amit észrevett, különleges hírt jelentett a világ működéséről. A tudomány olyan útjain járt, melyen korábban senki. Gondoljuk csak el, milyen tűz éghetett benne, amikor eldönti, hogy távoli vidékekre utazik, vállalva annak viszontagságait, csak azért, hogy megismerhesse az ott élő madarak szokásait és arról hírt adjon! Talán ez utóbbi tevékenység állt a nagy természettudós munkájának középpontjában. Ez hajtotta legbelül, ennek rendelte egész életét. Megismerni és hírt adni a világról, és persze tudományos igénnyel rendszerezni az információkat.
Új utakon járt akkor is, amikor az 1870-es években mozgalmat indított az állatvédelem felkarolására. Az első állatvédőt tisztelhetjük személyében, aki megalakította az első ilyen egyesületet Budapesten, melyet aztán sok vidéki városban követtek. Előbb Szeged, majd Miskolc országgyűlési képviselőjévé választották. Közéleti munkája során is mindent megtett azért, hogy az állatvédelem, a természet megóvása bekerüljön a közgondolkodásba.
A Magyar Természettudományos Társulat megbízásából feldolgozza a magyar halászat történetét, és elkészíti a magyar halfauna első tudományos igényű felmérését és bemutatását. Aki manapság halászattal foglalkozik, a legfontosabb ismereteket még mindig Herman Ottó könyvéből olvassa.
Neki köszönhetjük a madárvonulások megfigyelésével foglalkozó bizottság megszervezését, és ő alapítja meg ennek országos szervezetét is. Jelentősek régészeti kutatásai is, melyek közül kiemelkedik a bükki Szeleta barlang ősrégészeti feltárása. A miskolci Bársony-házi kőszakócák felismerésével és meghatározásával a magyarországi ősemberkutatás elindítója lett.
Az első madártani folyóirat is az ő javaslatára született, melynek írója és szerkesztője is volt. Személyében ezért az első madarászt tiszteljük, aki nem csak szerette, hanem ismerte is környezetének élővilágát. Az első magyar tudatos természetvédőként 1906-ban az ő indítványára emelték törvényerőre A madarak és fák napja rendszeres évenkénti megtartását.
Munkásságáért megkapta a francia Becsületrend lovagkeresztjét és most halálának 100. évfordulóján Miskolc Díszpolgárává választották.
Irodalmi munkásságát több mint 1200 cikk, könyv, hírlapi közlemény dokumentálja. Intézmények, utcák, terek őrzik nevét szerte a hazában. Hamvait végakarata szerint a hegyek ölelésében szerényen megbúvó Felső Hámori temetőben helyezték el.
A természet vigyázza álmát.

Fedor Vilmos

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu