2019. október 19. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,581,402  ·  Online: 90
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Kalitantikvárium
Nyomtatható változat!

.

Az idei év alkalmából szeretnék patinás madarászokkal foglalkozni írásaimban, remélve, hogy a Kedves Olvasó szívesen fogja majd olvasni a cikkeket, történeteket!
Mivel is kezdhetném, ha nem a legpatinásabbal? A főváros egyik büszkesége, a Fővárosi Állat- és Növénykertben található sok régi, patinás épülettel együtt, s ez nem más, mint a méltán híres Kós-Madárház.
Az Állatkert építéstörténetének több korszaka is volt az elmúlt csaknem másfél évszázad során. Az első, 1866-os megnyitásra elkészült épületeket  ma már hiába keressük, mert nagy részüket az idők során lebontották, vagy pedig a háborúban pusztultak el. Így az eredeti, 1866-os épületek közül ma már csak a Bagolyvár központi, várromot utánzó része maradt fenn, amelyet ugyan 1912-ben áthelyeztek és kissé át is építettek, az 1980-as években pedig új épületszárnyakkal bővítettek ki, de legtöbb része lényegében még ma is úgy néz ki, ahogy a kert megnyitása idején. Egykor baglyok és varjak, valamit farkasok és sakálok lakhelye volt, és még ma is akad benne egy a régi időkből megmaradt ketrec, amelyet meghagytak, mint állattartási műemlék. A ma meglevő épületek többsége 1909 és 1912 között épült, legnagyobb részüket az akkor még fiatalságuk miatt ismeretlen építészek, Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezték.
Kós Károly és Zrumeczky Dezső műépítészek,-- akik mivel külföldön jártak és tanultak, valamint megfelelő ismereteket szereztek a felépítendő épületek stílusát illetően,--tervezték a legtöbb házat. Figyelembe vették ebben nemcsak a zoológiai program diszpozícióit, de sok eredetiséggel különböző stílusokban rajzolták a házakat, közöttük néhányat magyaros külsőjével, másokat az illető állatok hazájából merített tervezéssel. A madárház az állatkert számára tervezett paviloncsoport központi eleme, az épület a toronnyal együtt a kalotaszegi református templomot idézi. A másik patinás madaras épület a fácános-ház, ami a berlini minta szerint épült, azonban Kós és Zrumeczky magyaros érzése a fatornyos hazából választotta a stílust. Az épület hosszú,nem magas,előtte bekerített és dróthálóval fedett udvarok láthatók, némelyikben bokrok, fű és csobogó víz, a kerítések oldalán felfutó virágos növények. A díszes fácánok, a tyúkfélék és fajdok, a foglyok és az egész világról származó, de már itthon tenyésztett galambok kaptak itt helyet. De kanyarodjunk vissza a nagy madárházba! Betérhetünk a tó felől is, de beléphetünk az oldalsó bejáraton is. Manapság már nemcsak madarakat, díszpintyeket, papagájokat, hanem hüllőket is láthat a közönség, mivel a sok fajt felvonultató kiállítható madarakat sokfelé helyezték el. A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje, hiszen csaknem százötven éves múltra tekint vissza. Az én gyerekkoromban, a 70-es években rendszeres program volt  a családoknál, hogy hétvégén mindenki ment az állatkertbe. Emlékezzünk csak vissza, hogy a Keménykalap és krumpliorr c. gyerekregényből készült film egyes részeit itt vették fel a régi épületekben! Manapság az állatkert és vele együtt a patinás épületek nagy változásokon mennek keresztül, köszönhetően annak, hogy egyre nagyobb területet kap vissza a kert, hogy a fennállásának 150. évfordulóját méltóképpen ünnepelhesse!! A cikk második részében képekkel is végigjárjuk, amiről most szó volt.

Koós László                  
források: Wikipédia, Budapest Zoo

 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu