2019. október 17. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 1,579,259  ·  Online: 87
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ismerjük meg hazánk madarait!
Nyomtatható változat!

Énekesmadaraink vámszedője
A karvaly

 

 A házunk körüli kertben a különböző termények őszi betakarítása után egészen a tavaszi veteményezésig tyúkjaink az egész kertet birtokba vehetik. Többnyire együtt mozognak, pihennek vagy éppen a kertben nyáron felszaporodott házatlan csigákat, rovarokat szedegetik. A kerítés melletti bokrokon verebek tanyáznak nagy hangon megbeszélve, hogy mikor kapnak már a tyúkok takarmányt, amiből természetesen részesedni szeretnének.
Az idilli képet a mindig éber kakas váratlan, éles kiáltása töri meg aminek nyomán a már a bokrokból kimerészkedett verebek ész nélkül vágódtak vissza a sűrű ágak védelmébe. Egy azonban már elkésett. Mint a sistergős villám úgy csapott le a házak takarásából egy szürke, hosszú farkú ragadozó madár a verébcsapatra és már vitte is áldozatát. Az egész egy pillanat alatt történt, viszont kellett némi idő, amíg a környék madarai megnyugodtak. A vakmerő ragadozóban karvalyra ismerhettünk, a történet pedig akár naponta is megismétlődhetett a verebek illetve a téli madáretetőt látogató más madarak rovására. Nem minden támadás végződött sikerrel, de a tavasz elejére a kertünk különböző pontjain láthattunk tépésmaradványokat, a karvaly jelenlétének legbiztosabb nyomait! A továbbiakban ezt a vakmerő kistermetű ragadozót ismertetjük részletesebben, hiszen egyre gyakrabban kerül szemünk elé

Elterjedése

A karvaly a Palearktikumban szélesen elterjedt faj. Egész Európában honos, az área Nyugat-Szibériáig terjed, Ázsia nagy részén is honos. A hatalmas elterjedési területen számos földrajzi alfaja ismert. Önálló alfajok alakultak ki a Földközi-tenger (Korzika, Szardínia) és az Atlanti-óceán szigetvilágában (Pl.: Kanári és Madeira szigetcsoport). Hazánkban a törzsalak költ, egyben az ehhez tartozó egyedek gyakori téli vendégnek számítanak.
Leírása

A ragadozó madaraknál nem ritka, hogy a két nem termete különbözik. Így a karvalytojó megtermettebb, legalább házi galamb nagyságú, a kisebb hím alig nagyobb egy balkáni gerlénél. Az öreg példányok hasa szürke, amelyen jól látható keresztsávozás fut. A farok hosszú, keskeny, rajta 4-5 szalagszerű keresztsávval. A szárnyak lekerekítettek. Az egész madárra jellemző a szürke szín, különböző árnyalatokkal mintázva. A hímek hastollaira a barnásvörös árnyalat is jellemző. A fiatal madarak hasa cseppfoltos, a fajra jellemző keresztsávok csak a második életévük végétől jellemzőek. Csűdje, csőre és szeme igazán jellegzetes, amiről Herman Ottó az alábbiakat írja: „…lábcsüdje karcsú, hosszú és meztelen, karmai tűhegyesek, az ujjak talprészén kiálló fojtószemölcsök, csőrének felső kávája hirtelen hajlású, tövén a viaszbőr zöldessárga. Szemcsillaga aranysárga.” A szeme fölött erősen megvastagodott elszarusodott perem igazán szigorú tekintetet kölcsönöz a madárnak.

Életmódja

A karvaly, ez a kis termetű vakmerő ragadozó szinte csak madarakkal él
(„A verébnagyságú apró madaraknak valóságos réme, mely a prédáját a magasból „lökve” és röptében fogja el”– idézet Herman Ottótól). Elsősorban a kisebb termetű énekesmadarakat zsákmányolja a rigóméretig. Igaz, hogy a nagyobb termetű tojó még a balkáni gerlét is leütheti, de az ilyen nagyobb termetű zsákmányt az elejtés helyétől nem messze kezdi tépni, nem cipeli nagyobb távolságra. Egy alkalommal egy hím karvalyt láttunk, amint egy balkáni gerlét pedzett, de a megragadott zsákmánnyal nem bírt továbbrepülni, így mindkét madár a földre esett egy forgalmas utca gyalogjárdája, ahol kézzel is meglehetett fogni a madarat, annyira szorosan fogta a gerlét, hogy még akkor sem engedte el, amikor megfogásra került.
A zsákmányolt madárral általában lassabban röpülve valamilyen talajközeli pontra, kiugró tuskóra, nagyobb ágra ül és „begyre szedi” – azaz a tollaktól lekopasztja. Mindig a mellizomzatot fogyasztja először, a végén a csőr, a lábak és a tollak ott maradnak a tépés helyén – ékes bizonyságul a kis ragadozó eredményes vadászatának.
A karvaly kedveli a fenyveseket, a fenyőtelepítéseket, de lombos erdőkben is költ. Az utóbbi időben nagyobb települések kiterjedtebb parkjaiban is költhet, nagy bánatára a városi madárvilágnak.
A teljes fészekalj 4-7 foltozott mintájú tojás, amelyekből több mint egy hónap kotlás után kelnek ki az igen fejletlen fiókák. A költést megelőzi a karvalypár látványos nászrepülése a fészek felett akrobatikus repüléselemekkel kiegészülve. A pár szorosabb kapcsolatát a hím azzal is erősíti, hogy táplálékot hord a tojónak, majd azt a kotlás alatt, sőt a fiókák egyhetes koráig is folytatja, egyedül látva el táplálékkal a párját és az egész családot.
A pár több évig is együtt mozog, de minden évben a territóriumon belül új fészket építenek. száraz gallyakból. A fészek magas fákon a törzs közelében épül.
Zsákmányszerzéskor igen vakmerővé válik. A kiszemelt áldozatot sokszor még épületen belül is üldözi ha az arra repül. Így bekerülhet istállókba, csarnokokba, baromfiólba is. Vakmerősége akár a pusztulását is okozhatja. Nemegyszer a megriasztott zsákmány üvegtáblának repül s a nagy sebességgel érkező karvaly ugyanúgy vágódik az ablaknak mint az előtt repülő madár. Munkahelyemen sajnos nem egyszer találtunk a nagy üvegtáblák alatt karvalytetemet egy-egy fekete rigó vagy meggyvágó mellett. Olykor a bokorba menekülő verebek után is beveti magát és akkor is komoly sérüléseket szenvedhet. Viszont néhány példány a lesvadászat biztonságosabb módját választja. Az idén télen Debrecenben az irodám alatt lévő parkban figyeltünk fel egy öreg tojóra.
A parkban folyamatosan etettük a madarakat, szép számú verebet is. Az etető mellett néhány méterre egy csüngő ágú kecskefűz bokor áll, a közepén sűrűen elágazó ágakkal. A verebek veszély esetén ide húzódtak be csapatostól. Legalább két héten keresztül megjelent reggel a karvaly, ráült a bokor tetejére, miközben a verebek a bokor sűrűjében „stresszeltek”. Egy idő után némelyik megunta a tétlenséget és kimerészkedett a bokor ágainak biztonságából – vesztére. A karvaly szinte csak kinyúlt érte és máris megvolt a reggeli.
A karvaly szívesen fürdik, még egy-egy enyhébb téli napon is, ha talál egy vízfoltot, pocsolyát. Ezt követően sokáig pihen egy-egy fán, színezete révén teljesen beleolvad a környezetébe.
A faj hazai költő állományát 1200- 1300 párra becsülik, ami az utóbbi években kisebb mértékű gyarapodást mutat.
A hazánkban fészkelő állomány télen kiegészül az északi tájakon költőkkel, illetve a közép-európai populáció fiatal példányai kóborolnak, eljutva egészen a Földközi-tenger mellékéig. Jó alkalmazkodóképessége és védettsége révén állománya jelenleg nem veszélyeztetett. Főként fiatalon befogva hamar megszelidül, solymászati bemutatókon többször látni karvalyt is – amit hazánkban kizárólag a megfelelő engedélyek birtokában tarthatunk.
A karvaly főként a téli időszakban szemünk elő kerülő vakmerő ragadozó.
A téli madáretetőt látogató madaraink réme, éberségük fenntartója. Ne ítéljük el, mert a természet része, ugyanúgy élni akar, mint minden más madár. Túlélése ügyességén múlik – csodáljuk érte!

Szöveg és fotók:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem, MÉK
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu