2019. május 23. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 1,427,997  ·  Online: 90
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A kipusztulás szélén álló szigorúan védett madárfajok A spix ara (Cyanopsitta spixii)
Nyomtatható változat!

Hossza 56 cm. Alapszíne égszínkék, hátán, szárnyán és farkának felső felületén kissé sötétebb az árnyalat. Homloka és fültájéka kékesszürke. A fejtető és a tarkótájék szürkés-kék, begye és hasa enyhén zöldes. Csőre szürkésfekete. Szárnya 27 cm. Farka kb. 32-35 cm. A fiatalok alapszíne sötétebb és fakóbb. Élőhelye Kelet-Brazília, alfaja nincs. Szeret víz közelben tartózkodni.
Tápláléka: magvak, gyümölcsök. Általában, mint a többi arafajta, 2 tojást tojik. Sajnos a természetben már nem szaporodik ill. nincs tudomás róla. Megmentésére a kutatók számítógépes "házasságközvetítést" szerveztek, hogy visszahozzák a kipusztulás széléről a világ legritkább és ezért legértékesebb szigorúan védett madarát. A természetben egyetlen hím példány él, de elképzelhető, hogy már elpusztult. 2000. szeptembere óta nem látták. Az említett hím egy közeli fajhoz álló nősténnyel állt össze, amikor utoljára látták.

A "házasságközvetítési" program a brazil kormány Spix ara megmentését célzó projektjének keretében jött létre, s célja, hogy a világon mintegy 60 fogságban élő Spix ara közül párokat hozzanak össze, - így biztosítsa a fajta fennmaradását.

Carlos Bianchi biológus elmondta: az első feladat, hogy kellő számú populációt hozzunk létre fogságban, tapasztalt tenyésztők közreműködésével.

A számítógépes nyilvántartás célja az, hogy vizsgálja a "családfákat" a beltenyésztés elkerülése végett. Minél távolabbi rokonokat pároztatnak, annál nagyobb az esély egészséges, genetikailag eltérő utódok megszületésére. A gép javaslatát a megvalósítás előtt még egy tudományos bizottság is megvizsgálja, amely a rokonsági fok mellett figyelembe veszi a kiválasztott madarak korát és egészségi állapotát is. Az első számítógéppel kijelölt párt nem lesz könnyű összehozni, mert a madarak általában, főleg a tojók, válogatósak a párválasztás tekintetében. Ez még a kis és közép papagájoknál is tapasztalható. Mint már több írásomban említettem egy azonos fajból két különböző nemű madár összehelyezése még nem azt jelenti, hogy párok. A későbbi viselkedésük után dől el, hogy pár vagy nem. A sikeres összeállítás eredménye a szaporulat, ilyenkor már nyugodtan tenyészpárról beszélhetünk.
Bianchi Brazíliából utazik a spanyolországi Tenerife szigetre, hogy a Brazília északi részén lévő Recifébe vigyen egy tojót, hogy a 25 éves és termékeny kora vége felé közeledő nőstény összejöjjön a 14 éves hímmel. Azt előre még nem tudni. A tudósok három évet szánnak a kísérletezésre.
A második kijelölt párból a nőstény Svájcban, a hím ugyancsak Brazíliában él. A kormányprojekt a svájci nőstényért cserébe egy hím madarat ad.
Az élő 60 Spix ara közül mintegy 50 áll a projekt rendelkezésére, ugyanis büntetlenséget ajánl a ritka madarak illegális tartóinak abban az esetben, ha részt vesznek a tenyésztésben. A madarak gyűjtőknél élnek többek között Svájcban, Németországban, Katarban és a Fülöp-szigeteken, s többnyire orvvadászoktól kerültek oda. A kipusztulás fenyegette Spix arákért a magángyűjtők akár 50-60 ezer dollárt is megadtak, így a vadorzókat nem lehetett feltartóztatni.

A világ talán egyik legritkább madara és eredetileg Rio de Janeirótól mintegy 1300 mérföldre északra lévő Bahia államban őshonos, fogságban a tapasztalatok szerint 30 évig él, a szabad természetben talán valamivel rövidebb ideig. Itt szeretném megjegyezni, hogy hazánkban is már lefoglaltak illegálisan becsempészett madarakat (vörösfülű arák, amazonok, sárga-kék arák, zöldszárnyú arák, denevérpapagájok stb.) és az elhelyezésükre különböző állatkerteket jelöltek ki. Sajnos a madarak számára a befogadók nem tudtak megfelelő férőhelyet és táplálékot biztosítani, így egy részük már elpusztult. Jobb lett volna a madarakat tapasztalt, megbízható tenyésztőknél kihelyezni - a nagy részük még ma is élne és szaporodna. Ezt a megoldást figyelmébe ajánlanám az erre illetékes hatóságnak!

A legnagyobb sikereket a Spix ara tenyésztésben éppen Brazíliában értek el, ahol a tenyésztőnél már közel 20 madár kelt ki.

A Spix arához hasonló sors fenyegeti egyébként a legnagyobb papagájfajtát, a szintén Brazíliában honos gyönyörű jácintarát, amelyből a budapesti állatkertben jelenleg több példány (legjobb tudomásom szerint három) is van. Ennek a feketepiaci ára a 60 ezer dollárt is elérheti.
Tudatos nemzetközi összefogással védeni kell ezeket a veszélyeztetett fajokat!

Radnay Zoltán (Budapest)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu