Hossza 56 cm. Alapszíne égszínkék, hátán, szárnyán és farkának felső felületén kissé sötétebb az árnyalat. Homloka és fültájéka kékesszürke. A fejtető és a tarkótájék szürkés-kék, begye és hasa enyhén zöldes. Csőre szürkésfekete. Szárnya 27 cm. Farka kb. 32-35 cm. A fiatalok alapszíne sötétebb és fakóbb. Élőhelye Kelet-Brazília, alfaja nincs. Szeret víz közelben tartózkodni.
Tápláléka: magvak, gyümölcsök. Általában, mint a többi arafajta, 2 tojást tojik. Sajnos a természetben már nem szaporodik ill. nincs tudomás róla. Megmentésére a kutatók számítógépes "házasságközvetítést" szerveztek, hogy visszahozzák a kipusztulás széléről a világ legritkább és ezért legértékesebb szigorúan védett madarát. A természetben egyetlen hím példány él, de elképzelhető, hogy már elpusztult. 2000. szeptembere óta nem látták. Az említett hím egy közeli fajhoz álló nősténnyel állt össze, amikor utoljára látták.

A "házasságközvetítési" program a brazil kormány Spix ara megmentését célzó projektjének keretében jött létre, s célja, hogy a világon mintegy 60 fogságban élő Spix ara közül párokat hozzanak össze, - így biztosítsa a fajta fennmaradását.

Carlos Bianchi biológus elmondta: az első feladat, hogy kellő számú populációt hozzunk létre fogságban, tapasztalt tenyésztők közreműködésével.

A számítógépes nyilvántartás célja az, hogy vizsgálja a "családfákat" a beltenyésztés elkerülése végett. Minél távolabbi rokonokat pároztatnak, annál nagyobb az esély egészséges, genetikailag eltérő utódok megszületésére. A gép javaslatát a megvalósítás előtt még egy tudományos bizottság is megvizsgálja, amely a rokonsági fok mellett figyelembe veszi a kiválasztott madarak korát és egészségi állapotát is. Az első számítógéppel kijelölt párt nem lesz könnyű összehozni, mert a madarak általában, főleg a tojók, válogatósak a párválasztás tekintetében. Ez még a kis és közép papagájoknál is tapasztalható. Mint már több írásomban említettem egy azonos fajból két különböző nemű madár összehelyezése még nem azt jelenti, hogy párok. A későbbi viselkedésük után dől el, hogy pár vagy nem. A sikeres összeállítás eredménye a szaporulat, ilyenkor már nyugodtan tenyészpárról beszélhetünk.
Bianchi Brazíliából utazik a spanyolországi Tenerife szigetre, hogy a Brazília északi részén lévő Recifébe vigyen egy tojót, hogy a 25 éves és termékeny kora vége felé közeledő nőstény összejöjjön a 14 éves hímmel. Azt előre még nem tudni. A tudósok három évet szánnak a kísérletezésre.
A második kijelölt párból a nőstény Svájcban, a hím ugyancsak Brazíliában él. A kormányprojekt a svájci nőstényért cserébe egy hím madarat ad.
Az élő 60 Spix ara közül mintegy 50 áll a projekt rendelkezésére, ugyanis büntetlenséget ajánl a ritka madarak illegális tartóinak abban az esetben, ha részt vesznek a tenyésztésben. A madarak gyűjtőknél élnek többek között Svájcban, Németországban, Katarban és a Fülöp-szigeteken, s többnyire orvvadászoktól kerültek oda. A kipusztulás fenyegette Spix arákért a magángyűjtők akár 50-60 ezer dollárt is megadtak, így a vadorzókat nem lehetett feltartóztatni.

A világ talán egyik legritkább madara és eredetileg Rio de Janeirótól mintegy 1300 mérföldre északra lévő Bahia államban őshonos, fogságban a tapasztalatok szerint 30 évig él, a szabad természetben talán valamivel rövidebb ideig. Itt szeretném megjegyezni, hogy hazánkban is már lefoglaltak illegálisan becsempészett madarakat (vörösfülű arák, amazonok, sárga-kék arák, zöldszárnyú arák, denevérpapagájok stb.) és az elhelyezésükre különböző állatkerteket jelöltek ki. Sajnos a madarak számára a befogadók nem tudtak megfelelő férőhelyet és táplálékot biztosítani, így egy részük már elpusztult. Jobb lett volna a madarakat tapasztalt, megbízható tenyésztőknél kihelyezni - a nagy részük még ma is élne és szaporodna. Ezt a megoldást figyelmébe ajánlanám az erre illetékes hatóságnak!

A legnagyobb sikereket a Spix ara tenyésztésben éppen Brazíliában értek el, ahol a tenyésztőnél már közel 20 madár kelt ki.

A Spix arához hasonló sors fenyegeti egyébként a legnagyobb papagájfajtát, a szintén Brazíliában honos gyönyörű jácintarát, amelyből a budapesti állatkertben jelenleg több példány (legjobb tudomásom szerint három) is van. Ennek a feketepiaci ára a 60 ezer dollárt is elérheti.
Tudatos nemzetközi összefogással védeni kell ezeket a veszélyeztetett fajokat!

Radnay Zoltán (Budapest)