2019. október 16. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,579,203  ·  Online: 74
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A papagájok tenyésztése, keltetése és kézzel felnevelése
Nyomtatható változat!

Ivarmeghatározás

A tenyésztés során igen fontos kérdés a nemek meghatározása. Ha több tenyésztő összejön, nemsokára parázs vita alakul ki az adott madár nemét illetően. Mindenki a saját igazát próbálja bebizonyítani. Ez 60-70%-ban gyakorlott tenyésztő esetében igaz is. Ha valaki biztosra akar menni, annak tudnia kell a tenyészanyag pontos ivarát, életkorát, esetleg a belső szervek egészségi állapotát. Egy-két papagájnál a nemi különbség szemmel látható. Pl. nemes papagáj, kakadu félék, nimfa papagáj, hullámos papagáj, stb. Az esetek többségében azonban nagyon kevés, vagy egyáltalán nincs különbség a nemek között. Ennek megállapítására ma két módszer ismert:
- DNS alapú ivarmeghatározás
- endoszkópos ivarmeghatározás.

DNS alapú ivarmeghatározás

A madarak ivari kromoszómáinak szerkezete jelentős mértékben különbözik az emlősökétől, hiszen még az emlősök, illetve az ember esetében az XX női az XY férfi nemi jelleg kialakításában játszik szerepet, addig a madaraknál a homogamétás jelleg ZZ a hím, a heterogamétás a ZW pedig a tojó esetében figyelhető meg. A genetikai ivarmeghatározás alapja a madár genetikai térképén elhelyezkedő olyan jelek kimutatása, melyek a hím és a tojó esetében jelentős eltérést mutatnak, azonban az azonos ivarú egyedek egyes képviselőin belül állandó felépítésűek. Ezek a jelek kimutathatóak specifikus, korszerű molekuláris biológiai módszerek alkalmazásával. A DNS diagnosztikai módszer során a madarakból vett DNS mintán végzik el a próbát. A DNS kinyerhető a madár szinte bármely testrészéből: vérből, tollból, bőrkaparékból, stb.

A szervezet DNS tartalma a keléstől a madár haláláig a teszt szempontjából állandónak tekinthető, így a meghatározás is bármely életkorban elvégezhető. A mintavétel során ügyelni kell az alapvető tisztaságra. A kihúzott tollakat hűtés nélkül postai úton küldjük a laboratóriumba. A vedlett toll mintavételre nem alkalmas. Igyekezzünk minél több adatot feljegyezni az azonosító lapra. Ha van gyűrű, ennek számát feltétlenül írjuk fel. A tollminták 3 hétig alkalmasak vizsgálatra. Nemzetközi szakirodalom szerint a módszer 99,99%-os megbízhatóságú, és a vizsgálat minimális kockázattal jár.

Az endoszkópos ivarmeghatározás

Az endoszkópia egy olyan műszeres kiegészítő vizsgálati eljárás, amelynek segítségével a belső szervek egy optikai rendszeren láthatóvá tehetők. Kezdetben e vizsgáló módszert madarak esetében, a szexuális dimorfizmust nem mutató fajokon használták, napjainkban azonban a madarak betegségeinek kórjelzésére is használható diagnosztikai eszköz. E helyen csak az ivar-meghatározással foglalkozunk.

A madarak esetében a petefészek és a herék a hasüregben, a vesék elülső lebenye előtt helyezkedik el a gerincoszlop közvetlen közelében. Nőstény madaraknál (tojók) csak egy petefészek fejlődött ki, amely a bal oldalon helyezkedik el. Az endoszkópos ivar-meghatározáshoz a madarakat többféle módon lehet altatni, amely előtt koplaltatás általában nem szükséges, de nagytestű madarak esetében a beavatkozás előtt 1-3 órával a táplálékot célszerű elvenni, megvonni. Az altatáshoz a gázos altatószerek használhatóak a legnagyobb biztonsággal (pl.: isofluran), de injekciós altatószerek is alkalmazhatóak. Az állatot általában jobb oldalfekvésbe helyezzük, majd a bal oldalon, az utolsó borda mögött készített kis nyíláson keresztül az endoszkóp vizsgáló feje (optika) bevezethető.

A herék sima felületűek, hosszúkás vagy kerekded alakúak, fehér vagy szürkésfehér színűek. Egyes fajokon (pl.: kakadufélék) a herék színe sötétbarna vagy fekete.

A petefészek kerekded vagy ovális alakú, szederszerű, ivari aktivitástól függően változó nagyságú szerv. A fiatal állatokban a petefészek és a herék hasonló nagyságúak lehetnek, de kis gyakorlattal a szervek felismerése és elkülönítése nem okoz gondot. Az ivarszervek nagyságából és színéből az állatok szaporodási képessége meghatározható. A vizsgálat során a belső szervekről keletkezett kép monitoron kivetíthető, és így a madár tulajdonosa is meggyőződhet arról, hogy az állat milyen nemű, és az ivarszervek milyen állapotban vannak.

További előnye e vizsgálati módszernek, hogy egyéb belszervek állapotáról is felvilágosítást ad, így bizonyos betegségek időben felismerhetőek, valamint lehetőséget teremt bizonyos szervekből történő mintavételre szövettani vizsgálatokhoz.

Az altatás egészséges madarakban minimális kockázatot jelent. A vizsgálat végén a sebet varratokkal szükséges zárni.

Hasonlítsuk össze a két módszert:

DNS vizsgálat előnyei:
- minimális stressz hatás,
- a madarat nem kell kimozdítani röpdéjéből,
- kényelmes, nem időigényes,
- nem kell azonnal cselekedni, a minta eltartható,
- életkortól függetlenül elvégezhető,
- nincs egészségügyi kockázata.

Hátrányai:
- a vizsgálat időtartama hosszú,
- csak a madár ivarát határozza meg kizárólagosan,
- a tenyésztő vizuálisan nem látja az eredményt.

Endoszkópos vizsgálat előnyei:
- a vizsgálat során azonnal eredmény születik,
- nagyobb csapatból azonnal válogatni lehet ivarok alapján,
- belső szervek meglétéről, egészségi állapotáról is ad tájékoztatást,
- a tenyésztő saját szemével látja a madár belső szerveit,
- esetleges madár jelölés lehetséges,
- egyéb betegségekre is fényt derít.

Hátrányai:
- az altatás miatt kockázatosabb,
- fertőzés veszélye fennáll,
- szállítás, vizsgálat miatt stresszes állapot alakul ki,
- 1 éves kor alatt az ivarszervek felismeréséhez gyakorlat szükséges.

Folytatás: A fészekalj

Részlet Nagy Péter: A papagájok tenyésztése, keltetése és kézzel felnevelése c. könyvéből

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu