2019. október 16. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,578,802  ·  Online: 113
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Gondolatok a 271/2002 (XII.20.) kormányrendelet kapcsán
Nyomtatható változat!

Magyarország, az EU csatlakozásra készül. A kormányrendelet ennek előkészítésére született természetvédelmi szempontból. A rendelet a Washingtonban 1973. március 3-án elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról intézkedik.

Az eddig érvényben lévő rendeletekhez képest komoly szigorításról van szó. Merőben változott a bejelentés rendje. Eddig csak a tenyészeteket kellett bejelenteni a hatóság felé, az új rendelet értelmében minden egyedet nyilvántartásba vesznek. A bejelentést az eladónak és a vevőnek egyetemlegesen meg kell tenni vásárlás, illetve eladás esetén. A bejelentést a szerzéstől, elidegenítéstől, elhullástól, megsemmisüléstől illetve szaporulat létrejöttétől számított 15 napon belül kell elvégezni.

Következő komoly változás, hogy 2003. július 1-ig a rendelet mellékleteiben szereplő fajokat egyedi jelöléssel kell ellátni. Ennek módját a rendelet 5. sz. melléklete határozza meg.

A rendelet foglalkozik még az export- és import engedélyezéssel, a nyilvántartás vezetésével, származási igazolásokkal, tenyésztői bizonylatok kiállításának rendjével, szállításra vonatkozó rendelkezésekkel, lefoglalás- elkobzással és végül a rendeletet be nem tartókkal szemben érvényesíthető jogkövetkezményekkel.

E rövid ismertető után megpróbálok egy pár gondolatot közreadni, melyet madarászoktól hallottam.

Miután a rendelet a veszélyeztetett állatok védelméről szól, bízom benne, hogy e sorok kapcsán ébresztett gondolatok ténylegesen ezen állatok hasznára válnak és megkönnyíti életüket ebben a zárt világban.

Első és legfontosabb gondolat, hogy a rendelet megalkotása előtt célszerű lett volna felvenni a kapcsolatot a madarászok érdekvédelmi szervezetével, a Magyar Díszmadár Tenyésztők Országos Szövetségével. Biztos vagyok benne, hogy az egyeztetések eredményeképpen a magyar madarászok szakmai tudása felhasználásával egy enyhébb, de mégis hatékonyabb rendelet születhetett volna.

Bejelentési kötelezettségről: Miután a születéstől számított 15 napon belül köteles a tenyésztő a szaporulatot bejelenteni, de egyedi jelöléssel is köteles ellátni az állatot, ezt csak úgy tudja megoldani, ha kétszer jelenti be a szaporulatot. Köztudott, hogy a papagájok nagy részét kb. 17-21 napos korban lehet ellátni zárt gyűrűvel. Ha előbb végezzük el a gyűrűzést, leesik a madár lábáról, ha viszont időn túl próbáljuk felhelyezni a gyűrűt ez nem fog sikerülni. Nem beszélve a gyűrű balesetveszélyességéről. Több esetről tudunk, melyben a gyűrű kapcsán az állat felakadt a röpde rácsán. A másik módszer a microchippes jelölés. Szakmai szempontból egyáltalán nem megalapozott e módszer biztonságos volta:
Befogadja-e a microchippet a madár szervezete?
A beültetés helyéhez képest a microchip elvándorolhat.
Egyes fajok értéke nem éri el a microchip árát.
A microchippes jelölést az állat teljes kitollasodása után lehet elvégezni (szállítási nehézségek, növekedés, stb.)

A jelöléssel kapcsolatban:
viszonylag árban is elfogadható és a madár érdekeit nézve is a gyűrűzés tűnik jobbnak, viszont a jelölés elvégzése után a fiókát nem lehet visszatenni a szülők alá. Ebből az állatból mindenképpen kézzel nevelt fióka lesz, ezt viszont nem minden madártartó tudja vállalni. Egyedüli megoldás az lenne, ha a hatóság engedélyezné a karabineres gyűrű használatát. Ezt a fióka kifejlődését követően is fel lehet helyezni, de levenni csak roncsolással lehet. Tehát zárt gyűrűként elfogadható. Erre lehetőséget ad a rendelet 7.§ (2) bekezdése.

A meglévő állomány jelölésére úgynevezett karantén gyűrűt ír elő a törvény. Jelenleg az országba még egy darab ilyen gyűrű nem érkezett, és aki nem rendelte meg első lépcsőben, további lehetősége jelenleg nem létezik. A 2003. július 1-i dátum pedig vészesen közeledik. Miután ezek a karantén gyűrűk egy ponton el vannak gyengítve, nem biztos, hogy egy ara vagy egy kakadu nem szorítja úgy össze, hogy a lábába kerülhet.

Az elmúlt években szó volt arról, hogy a meglévő állomány jelölését az ország állja, ez sajnos nem történt meg, és komoly terhet jelent a madarászoknak.
Tenyésztők szerint a 2003. július 1-i határ tarthatatlan, miután egy szaporodási ciklus kb. 4-5 hónap. Tehát amelyik madár most tojik (karantén gyűrűt jelenleg nem lehet beszerezni), attól kb. szeptemberben lehet a fiókákat elvenni. További teher a tenyésztők számára, a microchip leolvasó. Úgy tűnik, hogy egy tenyésztőnek nincs rá szüksége, de egy példa kapcsán vizsgáljuk meg a kérdést. Vásárolok egy microchippel jelölt madarat. Miután leolvasóval nem rendelkezem elfogadom az eladó által közölt adatokat. Több év múlva ezt a madarat értékesítem. A vevő rendelkezik leolvasóval és kiderül, hogy az adatok nem azok, mint a madárba beültetett chippen. Ezzel akaratunkon kívül vétettünk a törvénynek. Ennek jogkövetkezménye 50-100 ezer forintos természetvédelmi bírság, és ezen felül a rendelet 13.§ (1) bek. B. pontja értelmében a hatóság jogában áll a problémás madár azonos fajtájú egyedeit mindösszesen lefoglalni. E gondolatokat csak vitaindítónak szántam a teljesség igénye nélkül.

Bízom benne, hogy a rendelet egy-két apró változtatásával a Magyarországon élő veszélyeztetett állatok élete könnyebb és jobb lesz.

A rendelet nagy eredménye a nyilvántartás felállítása. Hatalmas hiánypótlásról van szó. A folyamat lezárása után pontos képet kapunk a hazai állományról.
Ezen adatok birtokában nyugodtan kopogtathatunk Európa kapuján a Washingtoni Egyezménnyel kapcsolatban.

Nagy Péter (Budapest)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu