2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,841  ·  Online: 91
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ausztrália díszpintyei: (4. rész) Örvös asztrild (Rácsosszárnyú asztrild)
Nyomtatható változat!

Ez a roppant elegáns kinézetű faj az utóbbi időkben mintha kezdene eltünedezni a díszmadártartók állományából, pedig több oka is van annak, hogy kedvelt kalitkamadár legyen. Alig 10 cm-es mérete miatt, másrészt a könnyű tarthatósága teszi alkalmassá kalitban tartott kedvencnek. A hím és a tojó hasonló színezetű első ránézésre. A tojónak azonban keskenyebb a fekete torok- és mellcsíkja. Szintén fekete színű mindkét nemnél a homloktól kiinduló, a fejoldalakon végigfutó, a torokszélig tartó öv is. A fejtető, a nyak oldalsó része, a hát világosbarna keresztsávokkal. A szárnyak és a farktollak sötétebb színűek, előbbieken fehér pontok és foltok találhatóak. A szem környéke, a fejoldalak, a mell és a has fehérek, ez utóbbiak halványsárga árnyalattal. A szem sötétbarna, a csőr és a láb kékesszürke.

Elsősorban Ausztrália északi vidékein élnek. Észak- keleti részen a fehér farcsíkú törzsalak (lat.Stizoptera bichenovi bichenovi). Az ÉNY-i részen a fekete farcsíkú alfaj él (Stizoptera bichenovi annulosa). A két élőhely találkozásánál egy érdekes alfaj él, hisz ennek az egyedeinek vagy fehér vagy fekete farcsíkja van. 1932-ben egy ausztrál ornitológus N W. Carley ezt a kevert alfajformát latinul Stizoptera bichenovi banddi névvel különböztette meg (Ezt az alfajt még Európában nem tartották). Az alfajok viselkedése, szaporodásmódja, tartási igényei megegyeznek. A természetben is keverednek az alfajok egyedei egymással, így természetesen fogságban is bekövetkezhet ez. Az öröklődéshez tudni kell, hogy a törzsalak (fehér farcsík) a domináns tulajdonság a feketéhez képest. Az öröklésmenet nem nemhez kötött. Azaz ha fehér farcsíkú egyedeket keresztezünk hasonlókkal akkor csupa fehér farcsíkú utódot kapunk. Ha feketét feketével, akkor az utódok mind fekete farcsíkúak lesznek. Fehér x fekete 100% fehér, de hordozó. Két phenotipusosan fehér (külsőleg) egyed párosításából 50% fehér (fekete hordozó) és 50% fekete farcsíkú utódokat kapunk. Ha fehér, fekete hordozó egyedeket tiszta (homozigóta) fehér farcsíkú egyeddel párosítunk, akkor 100% fehér farcsíkú utódot kapunk (fele hordozó). Bár kevésbé torzsalkodóak, mint a kákapinty hímjei, mégis célszerűbb a párokat külön tartani. Az eredeti élőhelyén is laza csapatokban jár, így fiatal egyedeket összeszoktatva volierben célszerű tartani. Megfelelő fészkelő-, és búvóhelyek kialakítása mellett veszekedések nélkül tarthatók csapatban is. A tojások száma 4-6. A fiókák hamar 11-12 nap alatt kikelnek, és 20-24 nap múlva önállóak. Bár a tojók már 3 hónaposan tojhatnak, célszerű még fél évig várni. Így a tojás-visszamaradást könnyebben elkerülhetjük. A fészekkontrollra a szülők nem érzékenyek, a táplálékban sem válogatósak. A szokásos magkeverék (Minimum fehér-, sárga köles, muharmag, fénymag), főtt tojás, Quikó elegendő.

A rendelkezésre álló irodalom színváltozatról nem tesz említést. A rokon fajokkal pl. zebrapinty többször sikerült hibrideket létrehozni, azonban az egyedek termékenységéről nincs adat. Sajnálatos ,hogy egyre kevesebb látható ezekből a madarakból a tenyésztőknél is. Reméljük, hogy ismét felfedezik szépségét, újra elterjedhet és kezdő tenyésztők is hozzájuthatnak.

Dr. Vörös Zéta (Zalaegerszeg)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu