2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,831  ·  Online: 104
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Az ezüstfácán (Gennaeus nycthemerus nycthemerus)
Nyomtatható változat!

Hazája Dél-Kína, Kwangtung és Kwangsi tartomány, Észak Vietnam, Kelet-Tonkintől nyugat felé a Vörös folyóig.

Leírása: A kakasnál a hosszú tollak, a vastag bóbita, az áll, a torok, a nyak elülső része és alsó oldala mélykékes fekete színezetű, felsőrész tiszta fehér, a háton és a szárnyakon keskeny fekete V forma derékszögbe összefutó vonalakkal, amelyek szélessége a szárnyak felé növekedik. A hosszú farok tollak tiszta fehérek, kicsi, vékony fekete vonalakkal a külső zászló alapján. Csupasz, a dürgésben megnyúló arclebenye élénk skarlátvörös. Írisze narancssárga, csőre zöldes-fehér sötét alappal, lába ragyogó kárminpiros.

Ez a fajta a legnagyobb és a legfehérebb az ezüstfácánok csoportjában. Szintén ennél a legfinomabb a fekete tollrajzolat. Szárnyai 265-297 mm, farka 600-700 mm, súlya 1600 gramm.

A tyúkoknál a tollazat egyszínű oliva-barna homályos sötét pöttyözöttséggel és világos tollszárral. A bóbitatollak hegye fekete, az áll és a torok fehéres szürkén pöttyözött. A has és az altest barna, néha fehérrel vagy világos szürkével vonalkázott. A külső farktollak barnával, feketével és fehérrel szegélyezettek, sötéten hullámosak. Szárnyai 240-260 mm, farka 240-320 mm, súlya 1300 gramm. A pelyhes csibéknek világos aranybarna fejük van fekete szemgyűrűvel. A hátuk sötétbarna, mindkét oldalon izabella fehér vonal látható. Az oldaluk fehéres izabella színű, mellük sárga. A fészekalj 10-12 db tojásból áll, a tojások színe világos és sötétrózsaszínű, vagy izabella színű. A tojások házityúktojás nagyságúak.

Életmódja: Az ezüstfácán a hegyvidéki erdőket, a bambuszligeteket, buja, bokros, páfrányos vidékeket népesíti be. 1500-1800 m magasságig megtalálható. A madarak rendszerint csapatokban járnak és nem félénkek. Elterjedési területük óriási. A közeli kipusztulásáról szóló jelentések szerencsére egyenlőre még alaptalanok. Ezüstfácán nemcsak a legismertebb, hanem kétségtelenül ennek a csoportnak a legszebb képviselője is. A kínaiak ezt a madarat már 2000 éve dicsőítették a költészetükben, és dekoratív színpompáját gyakran megörökítették a festészetben is, majd évek során háziasították.
A XVIII. században már tenyésztették Angliában és Franciaországban, s ma is Európa egyik legkedveltebb díszfácánjának tartják.

Az ezüstfácán a fácán nemzetség igénytelen képviselőjéhez tartozik. Jól tűri nálunk a szélsőséges időjárást, és alig igényel gondosabb ápolást, mint a házityúk. A szabad kifutó kitűnően alkalmas számára, ellenálló képessége és szerénysége miatt minden kezdő tenyésztőnek a legmelegebben ajánlható. A kakas ugyan nagyon verekedős kedvű és ezért más baromfifajták kakasaival nem tartható együtt, akkor sem, ha azok erősebbnek és nagyobbnak tűnnek. A kifutóban az ezüstfácán kakasok viaskodása más szárnyasokkal, különösen a közeli rokonokkal néha halállal végződik. Az ezüstfácán poligám. Rendszerint több tyúk társul egy kakas mellé (2-3 db), és ezek egymással békésen összeférnek. A gondozóval szemben félénkséget nem mutatnak. Kivételesen megbízható költők, még a fészekbe való belenyúlást sem veszik zokon. Ezért az ezüstfácán tyúkokat jól lehet más fácánfajták fészekaljának a kikeltetésére használni.

Legtöbbször már április végén, legkésőbb azonban május elején megkezdődik a tojásrakás. Ha a költést a fácántyúkra bízzuk nem ajánlható hogy a tojásokat a fészekben hagyjuk, mert az ezüstfácán kakas sajnos gyakran tojásfaló. Nem töri össze az egész fészekaljat, de példája csábítja a tyúkokat is erre a rossz szokásra. Az ezüstfácán tyúk legtöbbször délután 5 és 7 óra között tojik, s nem okoz nagy gondot a tojások összeszedése. A tyúk a kifutó különböző helyein a földbe kapar egy kis teknőt, oda rakja tojásait, s ehhez mindig visszatér. A kiszedett tojásokat mesterséges tojással pótoljuk, s csak a kotlás kezdetekor cseréljük vissza az eredetiekre. Ezután is nagy figyelemmel kell kísérni a kotló fácántyúkot, előfordul ugyanis, hogy ha táplálékfelvételkor elhagyja a fészket a kakas, vagy más tyúkok összetörik és felfalják a tojásokat. Ilyen esetben célszerű elkülöníteni őket egymástól. A fészekalj nagysága az ezüstfácánnál nagyon különböző. Átlagosan 8-12 db tojást tartalmaz, de a jó tojók néha 18 tojást is raknak, ha fehérjedús takarmányt kapnak. A csibék a 25. napon kelnek ki, gyorsan növők, kevéssé érzékenyek, nem követelnek a tenyésztőtől olyan sokat, hasonló a házityúk csibéihez. Az ivart már a 8. héten fel lehet ismerni. Ekkor a kis kakasoknál a farokfedő tollak durván erezettek, a jércéknél pedig finoman, szürkén pettyezettek. A sötét mellszíneződés is a kakas ismertetőjele. A kakas a második életév nyarán felölti a fekete-fehér díszruhát, és két éves korára tenyészérett lesz. A fiatal tyúkok már az első évben raknak fészket.
Étrendjük hasonló a többi fácánfajta csibékhez.

Említést kell tenni kitűnő éberségéről. Egyaránt nappal és éjjel jelzi rikácsoló hangjával, ha idegen ember, vagy ragadozó közelíti környezetét.

Ezüstfácán kakast házőrzőnek is nevezik. Sok esetben sajnos a kakas dürgés idején gazdáját is megtámadja, és tűhegyes sarkantyújával sebeket is ejtenek a gazda testén. Nem ritka eset, hogy macskával, kisebb kutyával is szembeszáll, üldözőbe veszi, ha közelébe kerül.
Ha kicsi kortól szabadon neveljük fel a díszkertünkben, nem hagyja el az udvart. Esténként a fák ágaira ülnek, ott alusszák át az éjszakát. Ezüstfácánt az udvar díszeként is tartják.

Tóth Sándor (Budapest)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu