2019. október 14. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 1,577,054  ·  Online: 102
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Alakkanári fajták: A fodros kanári fajták
Nyomtatható változat!

Az alakkanárik egyik alcsoportját képezik, amelybe tartozó madaraknál a tollazat normálistól való eltérése a döntő. A fedőtollak, mint bármely más fodros madárnál, megnyúlnak, és a gerincük dugóhúzószerűen megcsavarodik, ezáltal keletkezik a fodrosságnak nevezett tollrendellenesség, amely a standard szerint csak ezeknél a fajtáknál megengedett. A fodrosság legjellemzőbb a szárnypajzsokon. Az evezők és a kormánytollak zászlója hullámos szélű. A fodrosság ezeknél a madaraknál örökletes, domináns tulajdonság. A karmoknál is tapasztalható a hullámosság, a csavarodottság. A különböző fodrok különböző elnevezést kaptak. Zsabó = mellfodor, uszály = a farok hosszú nyúlványa, köpeny, v. palást = a hátról göndörödik két oldalra. Hazánkban néhányan tartják és tenyésztik a fodros kanárikat, de sajnos a fajták között nagy a keveredés. Kiállításainkra fodros kanári megnevezéssel nevezik be a madarakat, pedig ilyen fajta nincsen. Egynéhány sorban felsorolom az ismertebb fajták jellemzőit:

DÉLI FODROS (Südhollander)

Nagysága 17 cm. Lába hosszú, csüdje és combja egyenes vonalat mutat. A feje és a nyaka a törzshöz képest a 7 szám formáját adja. Tollazata a lehető legsimább. Fej, nyak, tarkó, hastáj fodor nélküli. A mellfodor szimmetrikus, kosár alakú. A fej vékony, a nyaka hosszú, előre hajló. A fajtát hazánkban gyakran a nordhollanderrel keresztezik.

ÉSZAKI FODROS (Nordhollander)

Szintén 17 cm a nagysága. Testtartása 60 fokot zár be az ülőrúddal. A csüdje és a combja együttesen hajlott. A feje kicsi, gömbölyded, a fejen, a nyakon és a tarkón fodor nem található. A mellfodor legyen terjedelmes, kagyló formájú. Az uszony szimmetrikus legyen és a lábakat nem takarhatja. A hasa is fodor nélküli. Nálunk leggyakrabban a südhollanderrel keresztezik, megváltoztatva a madár állását, fodrozottságát.

PÁRIZSI TROMBITÁS (Pariser trompeter)

A fodros kanárik legnagyobbika, legalább 19 cm-esnek kell lennie. A hátról két oldalra szimmetrikusan göndörödik a palást. Mindkét vállat takarja és a szárnyakig borítja a hátat. A mellfodor tollai összeborulnak, terjedelmes képződményt alkotnak, amely sálszerű formát mutat. Az uszonyokat felfelé törekvő fodrok alkotják, egészen a szárnyig húzódnak. A párizsi trombitásnak a feje is frizurás. A nyakat is szimmetrikus fodrok díszítik, amelyek szintén felfelé irányulnak. Az ún. kakastollak (megnyúlt farokfedők) lefelé lógnak. A lábak viszonylag hosszúak, kevés tollal fedettek lehetnek. A karma szokatlanul hosszú, csavarodó formát mutat. Nálunk leggyakrabban a nord és a südhollanderrel keresztezik, szabálytalan fodrozottságot kapva ezzel.

PÁDUANER (Páduaia fodros)

18 cm hosszú. Testtartása 65 fokos szöget zár be az ülőrúddal. Ennél a szokásos fodros rész (köpeny, zsabó, uszály) mellett egy bóbitának nevezhető tollmintázat van a fejen. A bóbita tollai egy pontból indulnak ki, de a fejoldal és a tarkó felé indulók vége felfelé pöndörödik, és a hegyük előre mutat. A köpeny szimmetrikus, a mellfodor terjedelmes, a mell közepe felé zárul. Az eddig ismertetett fajtáknál előfordul nálunk az átfedés. Ezen kívül még számos fajta létezik, a csupasz combú gibber italicustól a kicsiny termetű helyes bóbitát viselő fiorinóig egyaránt. Tenyésztésükről csak egynéhány gondolatot írnék. A nord- és a südhollander kivételével az erősebben fodros fajták nem, vagy nem igazán jó fiókanevelő tulajdonsággal rendelkeznek, dajkamadárral való felnevelésük elkerülhetetlen. Erre a célra a Fife kanári, vagy a színkanárik tökéletesen megfelelnek. Befejezésként csak annyit írnék még le, hogy ezeket a fodros alakkanári fajtákat jó lenne tiszta vérvonalban tenyészteni hazánkban, és a kiállításokon is a standardnak megfelelő minőségű madarakkal találkoznánk.

Következik: a német búbos kanári
Viasz Péter (Budapest)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu