2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,641  ·  Online: 67
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Egy réce az erdőből! A Karolin réce
Nyomtatható változat!

A Karolin réce az egyik legismertebb díszrécének számít Európában. Tudományos nevén Aix sponsa, őshazájában, Észak-Amerikában viszont Wood Duck, azaz erdei réce a neve. A legtalálóbb elnevezés az angol nyelvű, hiszen eredeti élőhelyén fákkal borított mocsaras vidék az otthonuk.

Az USA-ban egy jó vadászmadárnak számított, mivel nagyon elterjedt volt, mértéktelenül vadászták is. Ma itt Magyarországon szinte elképzelhetetlen, hogy valaki ezt a látványos, kedves kis récét vadássza, pedig egészen 1920-ig minden korlátozás nélkül lőhették. Hazájában vonuló madár, ezért röpképessége kifogástalan, ami szintén a sportlövők céltáblájává tette, kevés, de jó ízű húsa és látványos trófeája mellett.
Költési idényben az USA középső részén, és a nagy tavak környékének mocsaraiban élnek, októberben azonban délre húzódnak, Texastól Floridáig terjedő államokban lehet Karolin récével találkozni. Majd áprilisban újra visszahúznak az északi költőterületeikre. A hazánkban ismert nevét is valószínűleg egy amerikai államról kapta, ahol szintén megtalálható ez a récefaj.

A madár leírása szerintem elég nehéz. A gácsérok tollazata olyan látványos, hogy egyszerűen nem lehet leírni. A tojók viszont sokkal egyszerűbbek, világosbarna tollazatúak, fekete csőrrel és lábakkal. A gácsér feje fémeszöld, fehér csíkokkal tarkítva. A tarkóján a fej vonalát követve tollbóbita található. Csőre és szeme piros. Melle és a kloáka tájéka vörös-barna, hasa szürke, sárga beütéssel. Háta fémesen kék, szárnyai kék és zöld keverékei, sárga mintával. Farka szürke színű. Ez a leírás egyáltalán nem mond semmit, arra jó, hogy az olvasó lássa, milyen sok szín van a récén. A képeket megnézve érthetővé válik, miért írtam azt, hogy problémás pontosan meghatározni a gácsér színét.
Teste más récékhez hasonlóan alacsony állású, enyhén nyújtott. Nagyon jól repülnek, erre zárt tartáskor fontos odafigyelni. Ezt megakadályozandó, hogy fedett helyen tartsuk madarainkat. Semmi esetre se csonkoljuk a szárnyukat, és a toll levágása sem jó megoldás, hiszen akkor oda a dísze. A tojók már az első évben ivarérettek, 10-15 db világosbarna tojást tojnak, amin 30 napig kotlanak. A természetben a tojó egy elhagyott odút használ fészeknek. Ezt jól kibéleli tollal, itt kelti ki a tojásokat. Mikor a kiskacsák kibújnak, egyszerűen kiugrálnak az odúból. Az odúk mocsaras területen álló fákban találhatók, de szívesen beköltöznek ember által készített mesterséges odúkba is. Otthon mi is próbálkozhatunk ilyen fészek kialakításával. A gácsér a tojó közelében marad egész kotlás alatt, azonban nem monogám, egyszerre több tojóval is tart fenn kapcsolatot.
Tartása nem okoz problémát, egy fedett, jól zárt ketrecben is könnyen tarthatók, készítsünk azonban számukra fürdési lehetőséget. Ez már csak az eredményes párzás miatt is indokolt. Takarmányozása egyszerű, darált termények, apróra vágott zöld, néha fehérjepótlás szükséges. Ez utóbbi lehet keményre főtt tojás, szöcske, vagy lisztbogárlárva is. Zárt tartásban lehet, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem kotlik el a tojó. Ilyenkor házityúkkal lehet a tojásokat költetni. Kistestű tyúkkal minden gond nélkül kikeltethetőek a tojások. A Karolin tojó, nem ritka, hogy 20-30 tojást is lerak egy idényben. Ennek oka, hogy a természetben a fészekalj gyakran esik áldozatul ragadozóknak, és ilyenkor újra lerakni kényszerül a tojásokat.

Gulyás László
Egerfarmos

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu