2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,616  ·  Online: 86
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ismerjük meg a hazai madarainkat! A tavaszkiáltó madár! A csuszka
Nyomtatható változat!

A téli erdőben sok madarat hiába keresünk a csupasz ágak között. A tavasszal madárdaltól hangos fák között csak az állandónak számító cinegék keresgélnek az ágakon, a bokrok és a fák terméseit különböző pintyfélék fogyasztják, a fák törzsét fakopáncsok kopogtatják, miközben ügyesen kúsznak felfelé egyre magasabbra. Napos, tiszta időben az erdő csendjét élénk, hangos füttyszerű hangok törik meg. A hang forrása, egy kis szürkés színű madár, élénken mozog a fák törzsén, sőt fejjel lefelé is ügyesen kúszik. Erre még a fakopáncsok sem képesek. A mi madarunk viszont éppoly biztosan mozog a fa törzsén lefelé mint felfelé. E különleges életmódú, tömzsi madár a csuszka, amit a következőkben bemutatunk az Olvasóknak.

Elterjedése

A csuszkafélék családjába tartozó fajok élettere igen széles, csaknem az egész palearktikumot benépesítik. Európában és a kontinens földrajzi közelségében 6, Észak-Amerikában 4 fajuk él. Néhány speciális életmódú, rokon faj Ázsiában és az ausztráliai kontinensen is előfordul. A család fajai közül a legnagyobb áreájú a névadó csuszka. A hatalmas elterjedési területen összességében 18 alfaját különítik el. A törzsalak (Sitta europaea europaea) Skandináviától egészen a Volga folyó vonaláig elterjedt. A Kárpát-medencében és Európa nagyobb részén a S. europaea caesia él, így hazánkban is ez az alfaj fordul elő.

Leírása

A csuszka verébnagyságú, tömzsi, rövid farkú madár. Felsőteste szürkéskék. Az fej oldalsó része fehér. A torok és az arc világos színét a fejtető palaszürke árnyalatától egy széles fekete szemsáv választja el, ami egészen a tarkóig húzódik. A hasi oldala narancssárgás árnyalatú a nálunk élő alfajnál. (A törzsalak hasa és oldala egyaránt fehér). A fiatal madarak színezete halványabb. Csutaknyi farka vége egyenesen csapott. A csőr vastag és erőteljes. "Csőre erős és jóhegyű; kéreg közül, repedésből mindent kifeszeget, a mi kukacz és egyéb" (Herman Ottó).

Életmódja

A csuszka alföldi-, dombsági-, hegyvidéki lombos erdők jellegzetes, jobbára a fatörzsön élő madárfaja. Korosabb fákban gazdag parkokban, utcai fasorokon, sőt gyümölcsösökben, kertekben is rendszeresen megjelenik. Ősszel és télen gyakorta cinegecsapatokkal együtt kóborol. Ebben az időszakban egészen közelre bevárja az embert. Életmódjára jellemző, hogy a fák törzsén sokszor fejjel lefelé kúszik. Tavasszal, nyáron és az ősz elején többnyire a fakéreg alól szerzi meg rovartáplálékát. A kisebb kéregdarabkákat erős csőrével leszedegeti és ez alatt keresi a rovarlárvákat, kifejlett rovarokat, pókokat. Nem ritkán a talajon is látni, amint táplálékot keres, főként a talajra esett magvakat, egyéb terméseket (pl.: tölgymakk) keres.

Gyakori fészkelő, hegy- és síkvidéki erdőkben egyaránt. Már kora tavasszal hangos az erdő a hímek territórium jelző, messzehangzó, füttyszerű énekétől. A hím a territóriumát még fészkelési időn túl is védelmezi. (A jellegzetes éles hangjukat a hímek enyhe téli napokon is hallatják). A költőpárok egész évben együtt mozognak, és a fészkelést igen hamar megkezdik. A csuszka a fészkét faodvakba és farepedésekbe építi, de mesterséges fészekodúkat is előszeretettel elfoglal. Noha a csőre erős, saját erőből odút nem tud ácsolni. Fakopáncsok által készített odúkat ezért rendszeresen elfoglalja. Más madár távoltartása miatt az odújának a bejáratát sárral saját méretére szűkíti. A sárral kitapasztott odúbejárat a csuszka megtelepedésének a legbiztosabb jele. Évente általában egyszer, ritkábban másodszor is költ. A hím és a tojó a költési időn kívül is együtt mozog. Az 5-9 tojásból álló fészekalj sokszor már március végén, április elején teljes. A fészek alját apró kéregrepedésekkel béleli és erre rakja a tojó a fehéres tojásokat. Arra alkalmas öreg gyümölcsösben, parkokban "B" típusú odúban megtelepíthető. Megtelepedésének legbiztosabb jele az, ha a kora tavasszal odút foglaló hím elkezdi az odú bejáratának beszűkítését sárdarabkákkal. Érdekes, hogy mesterséges odúban nemcsak a bejáratot, hanem az odú illesztéseit is kitapasztja sárral.

A táplálékát rovarok és azok lárvái alkotják, amelyeket a fák kérge alól vagy a felszínről szedeget ki erős csőre segítségével. Az őszi-téli időszakban a csuszka magvakat is fogyaszt. Ezeket ügyesen beszorítja egy kéregrepedésbe és erős csőrével kikopácsolja. "Őszkor rámén olajos magvakra is, elhordozza a diót, mogyorót alkalmas hasadékba, abba belefeszíti s addig kopácsol rajta, míg feltöri; ezt teszi a gubacsokkal is, hogy gubacsdarázs pondróját, bábját kiszedhesse." (Herman Ottó) Télen a madáretetőket szívesen látogatja. Erdőszéleken lévő házak nyitott ablakain is berepül, ha táplálékot talál. A napraforgó mellett számára szemes kukorica is fontos táplálék. Ha a kukoricacsövet a fa ágára, törzsére erősítjük, akkor a csőről rendszeresen kikalapál egy-egy szemet.

Állománynagysága

A csuszka állandó madarunk. A pár területhű, a hím és a tojó költési időszakon túl is a territóriumuk közelében mozog. Arra alkalmas élőhelyen 10 hektáronként 2-3 pár költ. A teljes hazai állományát nehéz megállapítani, a költő párok száma 150-200 ezer párra becsülhető.

Herman Ottó szerint: "A hol él, ott hangos tőle erdő, kert; jókorákat füttyent, akár valami juhász a mellett mindig nagy dologban van". A mindig élénken mozgó, a fatörzsön ügyesen kúszó csuszka füttyével télen is a tavaszt idézi: a tavaszt kiáltó madár!

A csuszka hazánkban törvényesen védett faj. Eszmei értéke: 10 000 Ft.

Szöveg és fotók: Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu