2019. október 14. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 1,577,085  ·  Online: 75
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A kis sándorpapagáj (2. rész)
Nyomtatható változat!

Takarmányozás fogságban

Madaraink takarmányozása során a legfontosabb irányelv amit figyelembe kell venni az igényszerűség. Hiszen másképpen kell etetnünk egy telelő és egy fiókáit nevelő párat. Ebből adódik a két fő hiba, amit helytelen takarmányozással érhetünk el, az alultáplálás (elsősorban hiánybetegségekben nyilvánul meg, mint pl. az angolkór) és a túltáplálás (elhízás).

Nyugalmi időszak: (november 1 -től február28-ig)

száraz magkeverék: 30% csíkos napraforgó, 30% hántolt zab, 10% fénymag, 10% sárga köles, 10% sáfrányos szeklice, 10% fürtös köles, havonta 1 héten át multivitamin itatása, ásványanyag pótlás: szépia, zeovit, kondifíx, hetente egy-egyalkalommal: répa, alma, saláta.

Költés előkészítés: (március 1-től -március 31 -ig)

száraz magkeverék: 20% csíkos napraforgó, 25% hántolt zab, 15% fénymag, 15% sárga köles, 15% fürtös köles, 10% sáfrányos szeklice, duzzasztott magkeverék: Ezeket a magvakat 48 órán át vízben áztatom majd ez után etetem. Naponta kétszer alaposan át kell mosni a keveréket épp-úgy mint közvetlen etetés előtt. 20% kender, 15% pohánka, 15% rizs, 15% feketenapraforgó, 15% búza, 15% árpa, 10% reszelt sárgarépa. 1. nap: mangold feldarabolva, 2. nap: mirelit borsó 3. nap 1/2 cső tejes kukorica (fagyasztóból), 1/2 evőkanál lágyeleség (főtt tojás élesztőkészítménnyel és tojásos eleséggel keverve) multivitamin itatás 3x5 nap arányosan elosztva, ásványanyag pótlás: szépia, zeorit, kondifix.

Kotlás: (április 1- április 30)

száraz és duzzasztott magkeverék valamint ásványanyag pótlás ugyanaz, mint a költés előkészítés során,

Fiókanevelés (május 1-július 31)

száraz és duzzasztott magkeverék ugyanaz mint a költés előkészítés során, lágyeleség és tejes kukorica étvágy szerint, multivitamin itatás 2 hetente 5 nap, ásványianyag pótlás kiegészül Calgophos itatással (hetente 3 nap), idénytermések etetése, mint pl. bodzabogyó, rózsa (Rosa rugosa),

Vedlési időszak: (augusztus 1-októ-ber31.)

száraz és duzzasztott magkeverék ugyanaz, mint költés előkészítés során, tejes kukorica étvágy szerint, multivitamin itatás havonta 2x5 nap, ásványanyag kiegészül Calgophos itatással havonta 1 héten at, idény termések etetése, mint pl. madárberkenye, rózsa (Rosa rugosa).

Az előbb említett időpontok tájékoztatójellegűek s tartalmaznak bizonyos szórást, ami több párból álló tenyészállomány esetében megszokott.

Fekete napraforgó és kender etetését szárazállapotban nem javaslom. Sokkal több energiát tartalmaznak, mint amire a madárnak bármikor szüksége lehet. Duzzasztva azonban a zsír 90%-a eltávozik és a nyugvó fehérjéket mobilizálva kitűnő táplálékforrások.

Nagy gondot kell fordítani a fiókanevelés során az ásványanyag pótlásra, mert legtöbbször ennek hiánya vezet a deformált lábak és ujjak kialakulásához.

Kis sándorpapagáj tenyésztése fogságban

Alapvetően két tenyésztési módszer ismeretes: zárt térben és szabadban való tenyésztés.

Zárt tér: Amennyiben színtenyésztést folytatunk érdemes a párokat szeptember-október folyamán kialakítanunk, hogy legyen idejük összeszokni. Szerencsére a kis sándorpapagáj nem párválasztó madár, így a színtenyésztés követelményeinek megfelelő évenkénti újrapárosítás (új kombinációk létrehozásával új színek kitenyésztése), ha megfelelő időben végezzük, akkor nem ütközik akadályokba. Célszerű március 1-én kezdeni a takarmányozással, a fűtéssel és a világítással. Napi 12-14 órás megvilágítással 10 nap alatt a hím madarakat párzásra alkalmas állapotba hozhatjuk. Érdemes ez idő alatt a madárházban 18-22 oC-os hőmérséklet beállítása is. A már előbb említett 10 nap eltelte után felhelyezhetjük az odúkat is. Ezzel a módszerrel elkerülhetjük, hogy sok üres tojás legyen. A tojók általában hamarabb reagálnak, s ha rögtön odút adunk madarainknak, aszinkron alakulhat ki közöttük, aminek az eredménye üres tojások lesznek. Aki két költést szeretne egy szezonban, annak az előkészítést november 1-én kell kezdenie. Ebben az esetben március közepén-végén választhatjuk a fiatalokat és áprilisban újra indithatjuk tenyészmadarait.

Szabadban való tenyésztés: Lényege az, hogy ne kezdjük túl korán, mert a kritikus időszaknak (amikor a fiókák 9-10 naposak meztelenek és a tojó már nem takarja őket) május végére-június elejére kell esnie. Ekkor kerülhető el a fiókák pusztulása, amivel április végén - május elején az egy-két éjszakás fagyok miatt még számolnunk kell. Kivételt képez, ha fűthető odúval rendelkezünk, mert ebben az esetben bármikor költethetünk. Ehhez jó ha fűthető etető és itató is kapcsolódik, hiszen fagyott eleséggel nehezen lehet sikeresen nevelni.

Átlagos körülmények között érdemes április 1 -én indítani a szezont takarmányozással. Itt a megvilágításról és a fűtésről a természet maga gondoskodik. 10-12 nap múlva rakjuk fel az odút. Általában, ha az első költés meghiúsul, még van idő egy második fészekalj letojására, kiköltésére és felnevelésére.

Költési adatok: Kotlási idő 21 nap (előkeltetés 19 nap, bújtatás 2 nap). Kirepülési idő 7 hét. A fiókák vakon és teljesen csupaszon bújnak ki a tojásból, tömegük ekkor 5 gr. A szem 10-12 naposan nyílik. Gyűrűzés 16-17 napos korban 7 mm-es gyűrűvel történik. Fiókák leválasztása a kirepülés után 2-3 héttel történhet. Tojások száma 2-8, átlag 3-5. Javasolt odúméret 25x25 cm alap-terület, 55 cm magasság. A bebújó nyílás átmérője 7 cm legyen. Célszerű az ellenőrzésre szolgáló ajtót az odú oldalán kiképezni, mert ez lényegesen megkönnyíti az ellenőrzést. Ha tehetjük az odút a röptén kívül, helyezzük el (pl. kezelő folyosón), úgy hogy a drótfonat kivágásával bejárási lehetőséget biztosítunk. Ez a módszer megkönnyíti az odú ellenőrzését és lezárását. Kis sándoraim részére 8 mm-es rétegelt lemezből készítettem odút úgy, hogy az alja és az oldalai az 1/3 magasságig 2 cm vastag fenyődeszkával vannak kibélelve. Így a tojó fészkelésekor jelentkező rágásigényét is kielégíthetjük. Tisztán puha fából készült odú használatát nem javaslom. Az odún belüli mászás megkönnyítésére a bebújónyilástól ponthegesztett rács csík vezet a puha fa bélésig. Fészekanyagként csira- és pormentes forgácsot használok, amelyet laborállat felszere-lés forgalmazó cégnél lehet beszerezni. Ezzel sok betegség és parazita behurcolását akadályozhatjuk meg.

A kis sándorpapagáj (Psittacula krameri) keresztezhető a nagy sándorpapagájjal (Psittacula eupatria), a szakállas papagájjal (Psittacula alexandri) és a hosszúfarkú sándorpapagájjal (Psittacula longicando). Egyes vélemények szerint a lutinó nagy sándorpapagáj kitenyésztésében is nagy szerepetjátszott a lutinó kis sándorpapagájokkal való keresztezés.

Higiénés követelmények a kis sándorpapagáj tartása és tenyésztése során

Napi higiénés követelmény a víz és a duzzasztott magvak cseréje.

Hetente 1x fertőtlenítőszeres oldattal el kell mosni az itató és etető edényeket. Ennek a feladatnak az elvégzésére BROMOSEPT 50 nevű készítményt használok. A szer előnye, hogy nem korrozív, megfelelő hígításokban nem toxikus a madarakra nézve, és felületre száradó tulajdonsággal rendelkezik. Emellett vírus-, baktérium-, gomba-, és egysejtű ölő hatású. Ha valaki nem tudja beszerezni a fenti készítményt, akkor más, az előbbi követelményeknek megfelelő szer is alkalmas a fertőtlenítések elvégzésére. Természetesen lehet fertőtlenítő szerek használata nélkül is egy tenyészetet fenntartani, de ebben az esetben számolnunk kell az újra és újra visszatérő fertőző eredetű megbetegedésekkel. Hiszen gondoljunk arra, hogy ha egy madarat kikezelünk adott betegségből annak váladékai révén a fertőző ágensek fertőtlenítés híján a környezetben, maradnak, és újra fertőzhetik madarainkat, mert ellenállóképesség nem alakul ki minden kórokozóval szemben. Általános megfigyelés az is, hogy ha fertőtlenítőszert nem alkalmazó tenyésztő madarat vásárol, akkor az új szerzemény a vásárlást követően rövid időn belül megbetegszik s néha el is, hullik. Ilyenkor legtöbbször az eladót hibáztatják, pedig a felelősség ebben az esetben nem őt terheli. Hiszen a legtöbb fertőző eredetű betegség inkubációs ideje 2-3 nap s utána már jelentkezik a károkozás.

Hetente el kell távolítani az ürüléket és a táplálékból származó szemetet. Amennyiben alkalmazunk a zárt terekben mechanikus levegőszűrőt, illetve ionizátort, akkor azokat is hetente kell tisztítani.

Negyed évente célszerű az ülőrudakat cserélni, vagy ha fertőtleníthetőek, akkor lemosni.

Évente egyszer a röptét teljes egészében át kell mosni fertőtlenítőszeres oldattal.

Célszerű aljzatot (pl. folyami homok, sóder stb.) használni a röptében, melynek pótlása a betárolható mennyiségtől függően negyedévente, félévente vagy akár évente történhet.

A költés során célszerű kétszer a fészekanyag kicserélése. Először a gyűrűzések után, másodszor a fiókák 5 hetes kora körül. A költés végeztével az odút akasszuk le, és alaposan mossuk el, fertőtlenítsük, s ha módunk van 1 héten át, tegyük ki tűző napsugárzásnak. Az ultraibolya sugárzás minden kórokozót elöl.

Folytatás: A kis sándorpapagáj, mint házi kedvenc

Rostás Balázs (Vác)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu