2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,644  ·  Online: 76
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A vörösbegyű papagáj
Nyomtatható változat!

Vörösmellű fűpapagáj (Neophema splendida)

Vörösbegyű papagáj vagy vörösmellű fűpapagáj (Neophema splendida – Glanzsittich v. Rotbrüstiger Schönsittich – Scarlet-chested Parrot): a legszebb fűpapagáj-faj. Bizalmas természetű, s ha komolyan foglalkoznak vele, akkor könnyen szelídül és nagyon kedves a gazdájához.
40-50 g súlyú, a nagysága 21-22 (David Alderton szerint csak 19) cm, ehhez rendkívül hosszú szárnyak járulnak. Aki elnézi kecses röptét, annak a fecske jut róla az eszébe. Persze ezt csak akkor élvezhetjük, ha kellő helyet biztosítunk számára vagy a kalitból időnként kiengedjük.
Nagyobb kalitban is hajlandó költeni. (A kívánatos odúméret: 20x20x35 cm, 5 cm-es röpnyílással.) A tojó nyugodtan tűri, hogy ellenőrzés céljából kiszedjük alóla a fehér tojásokat. Költési idényben is bátran együtt tartható nálánál kisebb madarakkal, mert rendkívül jámbor, az embert is csak nagy ijedtségében csípi meg, de fájdalmat csak akkor okoz, ha a körömágyat sikerül megragadnia.
Eredeti élőhelye Dél- és Délnyugat-Ausztrália.
A hím feje 4-6 hónapos korban kobaltkékké válik, s a begye pirossá. A test alulról, beleértve a farktollakat is, sárga. A szárny a kék árnyalatait mutatja, a test felül zöld. Mindez rendkívül ízléses elrendezésben. A has hátrafelé fokozatosan halványuló sárga. A csőr feketésszürke, a láb sötétszürke. A szem barna.
A tojó begye nem piros, és általában dominál rajta a zöld szín. A fején is sokkal kisebb a kék kiterjedése, mint a hímen. Viszont nagyobb, mint az ékes papagáj hozzá nagyon hasonló tojójánál. Ezen túl, míg ott a barkó kékje alul félkörívben záródik, itt hosszan hátra és lefelé nyúlik, és hegyben végződik.
Az ivarokat már a fészekben meg lehet különböztetni. A szárny sötétszürke fonákján, az elsőrendű evezők vége előtt a tojóknál - akárcsak a nimfáknál - egy-egy határozott, kb. 5 mm átmérőjű piszkosfehér foltot láthatunk. A többi Neophema-fajjal együtt ez is érzékeny a huzatra, gyorsan begyullad a szeme, amit humán szemkenőccsel könnyen ki lehet kezelni, de jobb a bajt megelőzni. Eredeti élőhelye szerint trópusi madár, és természetesen ez sem teleltethető fűtetlen helyiségben. Bár, pl. Pócsi Béla tenyészetében a jelek szerint akklimatizálódott vörösbegyűek vannak.
Egyébként a hullámos papagájhoz hasonlóan igénytelen. Ha a tojót 2 éves kora után fogjuk tenyésztésbe, akkor jó hímmel bőséges zöld- és lágyeleség mellett, csíráztatott mag biztosításával ontja a fiókákat.
A kotlási idő a külső hőmérséklettől függően 18-24 nap, a tojások száma 4-8.
A kicsik 25-28 napos korukban repülnek ki.
Gould írta le 1840-ben, de csak 1871-ben ismerhette meg Európa, amikor is Russ vitt egy pár példányt Londonba. Akkor kezdődött meg hosszú, még ma is töretlen karrierje a madárbarátok körében. Már a múlt században tömegesen tenyésztették, miután kis helyen, 1x1x0,6 vagy 1,2x0,5x0,5 méteres kalitban is költésre bírható. Nem voltak ritkák a 10 éves tenyészpárok.
Az ajánlott odúméret
Beznoska szerint: 30x20x20 cm;
Hofman szerint: 25x25x15 cm;
Vít szerint. 17x17x30 cm;
Valencik szerint: 15x15x60 cm.
A röpnyílás 5-7 cm.
Hofmann-nál nagyon jó tenyészanyag volt, s a költőpárjai dajkáltak örvös papagájt, nimfát, énekes-, sokszínű, hegyi és piros szárnyú papagájt, illetve rozellákat.
Mutációi:
1. zöld-sárga tarka (rec. öröklésmenetű) először 1964-ben jelentkezett, de a szülők kidobták a fészekből, s csak 1970-ben sikerült rögzíteni Hollandiában;
2. világoskék (rec.) - a mell nem piros a hímnél sem, csupán halvány narancsos, viszont a háta kékes árnyalatú zöld;
3. sötétkék vagy tengerkék (rec.) - Grahl hozta 1960-ban az eredeti élőhelyről;
4. pasztellkék;
5. fahéj tengerkék;
6. kék tarka;
7. fehér mellű kék;
8. fahéj;
9. izabell;
10. ezüst, fehéres szürke háttal;
11. hamvas;
12. gyöngyös - a szárnyon a szürkés sorokat kékes sorok váltják.
13. sárga vagy lutínó;
14. sárga tarka;
15. aranysárga;
16. piros hasú.
Példa az öröklésmenetre:
1. kék x kék = 100% kék;
2. kék x normál = 100% normál/kék hordozó, de a fiókák egy része kék jegyek nélkül;
3. kék x normál/kék hordozó = 50% kék, 50% normál/kék hordozó;
4. normál/kék hordozó x normál/kék hordozó = 25% normál, 25% kék és 50% normál/kék hordozó;
5. normál x normál/kék hordozó = 50% normál/kék hordozó és 50% normál.
Persze mindez nem lepi meg azt, aki tisztában van a Mendeli szabályokkal.
A lutínó öröklésmenete az előbbivel megegyező.
A vörösbegyű papagáj keresztezése ékes és kékhomlokú papagájjal ismeretes. Az ékes a hímnemű utódokra dominánsan örökíti a piros szárnytükröt. Az utódoknál jelentkezhetnek sterilitási problémák.
A német Henrich Brodesser honlap0ján (http://www.heibro.de) ragyogó fotókat láthatunk néhány mutációról.

 

Részlet Lengyel Tibor – Szőcs Béla: MADÁRBARÁT-LEXIKON című CD-jéről
Fotó: Kovács Géza

 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu