2019. október 16. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,578,851  ·  Online: 104
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Egzotikus ludak traumás, vérzéses mirigyes gyomor gyulladása
Nyomtatható változat!

Díszmadarak betegsége

Az egzotikus ludakat gyűjtő tenyésztők gyűjteményeiből már több ízben kerültek kórbonctani vizsgálatra olyan lúd tetemek, melyekben a boncolás során vérfogyottságot és a mirigyes, illetve a zúzógyomor határán vérzéses gyulladást lehetett megfigyelni. Az elváltozások hátterében az Amidostomum anseris fonálféreg károsítása állt. Az utóbbi időben több fajban is megállapításra került a parazitózis. Így vetési lúdban, rőtfejű lúdban, apáca lúdban, sörényes lúdban is kimutatható volt a parazita okozta gyomorgyulladás.
A kórképet okozó féregnek a hím példányai 10-18 mm, míg a nőstényei 12-24 mm hosszúak lehetnek. A férgek a mirigyes és a zúzó gyomor határán, a nyálkahártyában furkálva élnek. A nőstények már barázdálódásnak indult petéket raknak, melyek a fertőzött madarak bélsarával ürülnek. A lárvák a pete burkon belül 2 alkalommal vedlenek, majd a 3. stádiumú lárvák hagyják el a peteburkot. Ezek a lárvák az úsztató vizében élénk mozgással keresik a gazdát. A ludak vagy szájon keresztül vagy pedig a láb úszóhártyáin át vándorló lárvákkal fertőződnek meg, melyek a mirigyes és a zúzó gyomor határán telepszenek meg. Itt a férgek a megtelepedést követően 12-13 nap múlva kezdenek petéket üríteni. Irodalmi adatok szerint a lárvák hosszú ideig fertőző képesek maradhatnak, így pl. 0 oC-os vízben közel két hónapig képesek megfertőzni a fogékony gazdákat.
A férgek károsító hatására a gyomor nyálkahártyában savós-vérzéses jellegű gyulladás alakul ki. Itt a nyálkahártyában és a zúzó gyomor keratinoid rétege alatt vérzéseket lehet megfigyelni. Előfordul hogy vér található a zúzógyomor üregében is. A fiatalabb ludakban vérfogyottság és tápláltsági állapot romlás is megfigyelhető. Ezek eredményeként a fertőzött madarak bágyadtak, gyengék, változó étvágyat mutatnak.
Az esetleg elhullott ludak boncolásával a rossz tápláltsági állapot és a vérfogyottság jelei mellett a mirigyes gyomorban megfigyelhető vérzések, a nyálkahártya vizenyős beszűrődése illetve a zúzó gyomor keratin rétegét levonva, ott vonalszerű vérzéseket figyelhetünk meg. Az elváltozott terület tüzetesebb vizsgálatával könnyen fellelhetők a hajszálvékony vöröses színű férgek, melyek feji és farki vége jellegzetes képet mutat fénymikroszkópos vizsgálatok során. Az elváltozott terület kórszövettani vizsgálatával a nyálkahártyában vagy a keratinoid réteg alatt megfigyelhetjük a férgek különböző részeinek a keresztmetszetét. Itt nem jellemző az intenzív gyulladásos-sejtes beszűrődés.
A betegség megállapítása az elhullott ludak boncolásán túl, a betegségre gyanús állatok ürülékének a vizsgálatával történhet. Amennyiben megállapításra került a parazitózis, ha megoldható, akkor a tó vizének a cseréje szükséges. A beteg madarakat 2-3 heti időközzel, legalább két alkalommal valamilyen állatorvos által felírt antiparazitikummal szükséges kezelni. Érdemes megfontolni a biztos siker érdekében az egyedi, kézbevétellel járó gyógyszer beadást, hogy az összes lúd egy időben megkapja a terápiás adagot a készítményből. Azokat az állatokat, amelyek a súlyos vérfogyottság jeleit is mutatják érdemes vitamin kezelésben is részesíteni. A kezelést 2-3 hetes időközökkel célszerű több alkalommal is megismételni.
A parazitózis megelőzésében a rendszeres ürülék vizsgálat mellet az újonnan beszerzett ludak karanténozása és szükség esetén kezelése a legfontosabb. Nagyon fontos, hogy egy fertőzött állományba fiatal, fogékony ludat ne engedjünk, mert az akár heveny lezajlású, fatális kimenetelű parazitózist is elszenvedhet.

 

Dr. Gál János Budapest
Felhasznált és ajánlott irodalom
1. Kotlán Sándor, Kobulej Tibor: Parazitológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972
 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu