2019. október 17. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 1,579,264  ·  Online: 82
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Távoli tájak madarai. Egy veréb Dél-Európából.
Nyomtatható változat!

A berki veréb

Az arcfolt és a szemöldöksáv fehérKontinensünk déli régióiban vagy Észak-Afrikában a nálunk sokfelé gyakori előforduló házi veréb mellett egy sokkal élénkebb színű verébfaj is az emberi környezet követője. Ez a faj olykor nagyobb csapatokban is látható. A házi verébtől eltérően az embertől távolabb is megtelepszik. Közeli rokona a házi verébnek, olykor hibridizálódik is ezzel. A berki veréb, írásunk „főszereplője“, amelynek megfigyelése egy mediterrán vagy észak-afrikai utazás során különleges madarászélményt adhat – még akkor is, ha „csak“ egy verebet látunk.
 

 

Elterjedése

 

A berki veréb Dél-Európában és Észak-Afrikában honos. Jelentősebb állományai élnek

Spanyolországban (a Baleárokon is), Olasz- és Görögország déli területein, a mediterrán szigeteken (pl.: Kréta). A házi verébbel alkotott hibridje, az olasz veréb (Passer domesticus ssp. italicus) áreája az Appennin-félsziget jelentős része, Észak-Olaszországtól (Velence vonala) egészen Szicíliáig terjed. A berki veréb törzsalakja Észak-Afrikában Marokkó nagyobb részén, Líbia és Tunézia tengerparti övezetében, Egyiptomban a Nílus torkolati vidékén ugyancsak honos. (Az írásunkhoz mellékelt képeket Krétán, Tunéziában és Egyiptomban készítettük).

 

Leírása

 

Testnagysága azonos a házi verébbel. Az egyszerűség kedvéért a tojó jellemzésével kezdjük a faj leírását. A berki veréb tojója ugyanis teljesen hasonló megjelenésű, mint a házi veréb tojója. Külön megfigyelve a leggyakorlottabb madárismerő sem lehet biztos abban, hogy a berki veréb tojót látja. Ritkábban a hasán elmosódott sávozás vehető ki, illetve a hasoldal szürke színe kissé világosabb. Ezek a bélyegek azonban nem általánosak és ezért a tojók nehezen határozhatók. Ha együtt mozognak a hímekkel, akkor lehet a fajra is következteni.
A hímek színezete azonban lényegesen különbözik a házi verébtől. Összességében feltűnően élénk, tarka tollazatú madár. Az öreg, kiszíneződött madarak fejteteje gesztenyebarna. A torokfolt széles, egészen lehúzódik a melltájékig, majd erőteljes sávozásba vált. Az öregebb, a csapatban domináns hímeknek a fekete foltja erőteljesebb, kiterjedtebb. A teljes test- és hasoldal sávokkal mintázott, ezek színe feketéből sötétbarnába vált. A szárny gesztenyebarna, rövid fehér szárnyfolttal. A hátoldala is sávozott. A fehér arcfolt hasonló a házi verébéhez, de a szemen áthúzódó erőteljes szemsáv különösen feltűnő, a szemöldöksáv pedig élénkfehér, ami a szem felett gyakran megtörik.

 

Életmódja

 

A berki veréb élettere – a házi verébtől eltérően – nemcsak az emberi környezetre szűkül. Ugyan gyakran láthatjuk lakott területeken, épület között, parkokban, hotelek környékén vagy akár pálmaligetekben, de ezen kívül facsoportok körül, bokrosokban egyaránt előfordul. Nem ritkán a nagyobb folyókat kísérő mocsarak fás növényzetében alkot népesebb telepeket. Gyakran zárt üregekben, oszlopokban, pálmafák levélripacsai által közrefogott résekben fészkel. Rendszeresen szabadon is költ, saját fészekben, ami igazán művészi alkotás. A teteje zárt, bejárata oldalirányú. A fészket finom fűszálakkal, állati szőrökkel, tollacskákkal béleli. Olykor megtelepszik nagyobb madarak fészkeiben a gallyak közötti résekben.
Mindennapi élete nem tér el lényegesen más verebektől. Mindent felvesz, ami táplálékként számításba jöhet. Magvak, utcai szemét, rovarok, növényi részek jelentik táplálékát. Ahol datolyapálmák között él, az érő, vagy már lehullott terméseket rendszeresen csipkedi.
A berki veréb gyakran verődik nagyobb csapatokba. Költési időn túl a több száz egyedből álló csapat alkonyati behúzása az éjszakázó helyekre, igazán látványos jelenség. Az idősebb és fiatal madarak zajos, csiripelő tömegei megszállnak egy-egy fát, ami szinte feketéllik a madarak sokaságától. Az áreán belül a nyugati populációk kisebb távokra, az área K-i részén élők nagyobb távokra vonulnak.
Élőhelyén a berki veréb nem ritka, költőtelepein kisebb területeken akár több száz pár is csoportosulhat. Embertűrése mellett a szabad térségek madara - a berki veréb!

 

Szöveg és fotók:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem,
Mezőgazdaságtudományi Kar
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék
 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu