2019. október 15. Kedd  ·  Eddigi látogatók: 1,577,817  ·  Online: 84
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A kis sándorpapagáj (3. rész)
Nyomtatható változat!

Mint házi kedvenc

Mint minden papagáj, a kis sándorpapagáj is akkor válik a legkezesebbé, ha mesterségesen neveljük fel. Így kifejlődése során csak embereket lát, ezért természetesnek veszi azok jelenlétét. Ennek megfelelően nem fog félni pl. a kezünktől sem. Amennyiben a szelidítésre szánt madár nem keltetőgépben kel ki a tojásból, hanem a szülei alatt, úgy célszerű a felnevelést a szem nyílásának időpontjától (kb. 10 napos korban) kezdeni. Ez az instant fiókanevelő tápok megjelenésétől fogva nem ütközik különösebb akadályba. 5-6 hetes korától kezdve, amikortól papagájunk már totyogóssá válik, naponta több órát foglalkozzunk vele, mert ez a későbbiek során jelentősen megkönnyíti a dolgunkat. Minél többet van a madár már fióka korában velünk, minél többet lát minket, annál kedvesebb, szelídebb lesz. Célszerű fiókakori lakhelyét ennek a szempontnak a figyelembe vételével kialakítanunk. A sötétben (odúszerű körülmények között) nevelt fiókák agresszívek, neurotikusak és távolságtartóak lesznek.

A már önállóvá vált, mesterségesen felnevelt kis sándorpapagájok kb. fél éves korukig roppant kíváncsiak, megpróbálnak minden őket érdeklő tárgyat megvizsgálni, szétrágni. Ebben az időszakban semmi szín alatt ne hagyjuk őket egyedül és felügyelet nélkül! Viszonylag hamar megértik a nevüket és a parancsszavakat és hallgatnak is rá. Nehezebb azonban beszédutánzásra bírni őket, mert ezen a téren képességeik szerények. Nem lehet őket szobatisztaságra sem szoktatni, ezért jó, ha a madártulajdonos állandóan fel van papírzsepkendővel szerelkezve. A kézzel nevelt madarak felnőtté válásuk után (általában 6-8 hónapot betöltve) tervilóriumot választanak maguknak a lakásban, ahol az idejük legnagyobb részét is töltik. Ez általában a kalitkájuk környéke, vagy egy fotel pereme. Célszerű ún. T fára szoktatni madarunkat, ami megkönnyíti a tisztántartást és kedvencünk kezelhetőségét. Szelíd madarunkat amíg otthon tartózkodunk mindenféleképpen engedjük ki kalitkájából. A túl sokat bezárva tartott elhanyagolt kedvencek előbb-utóbb megörülnek, tépik magukat és sokat kiabálnak, ami révén elviselhetetlenné válnak.

Mesterségesen nevelt papagájok előszeretettel gyalogolnak és másznak. Ezért különösebben nem viseli meg őket, ha minden 2. evezőtollukat kurtítva picit határt szabunk röpképességüknek. Így megriadva nem repülhetnek el, és a könyvespolc legfelső soraiban lévő könyveink is sértetlenek maradnak. Kézzel nevelt madarunkra mindenféleképpen szánjunk fél-egy órányi időt. Etessük kézből, kurkásszuk, beszéljünk hozzá és egy földre helyezett tányér segítségével vegyünk részt a fürdetésében. Amennyiben ezt elfelejtenénk madarunk ránk mászva figyelmeztet arra, hogy neki is vannak igényei a társas kapcsolatok ápolását illetően. Különösen féltékenyek tudnak lenni arra, ha telefonálunk. Ezt élénk kiabálással és a kezünkben tartott telefonkagyló erőteljes csépelésével adják tudtunkra.

A papagájfiókák hallás útján tanulják meg a fajra jellemző hangokat. Szülők hiányában általában saját maguk kreálnak valamilyen hangjelzést, amely azonban más lesz mint a fajra jellemző. Alakíthatjuk "ízlésüket" egyszerűbb melódiák, füttyjelek állandó ismételgetésével. Kedvenceink a nagy mozgatható tárgyaktól félnek. Nagyon könnyen megriadhatnak, ha az egyébként ismerős seprű, partvis stb. életre kel. Szelíd kis sándorunk nagyon jó pofa, aranyos és mulatságos tud lenni, azonban olyan gazdinak ajánlanám aki igényli a folyamatos kontaktust kedvencével.

Kicsit nehezebb a dolgunk, ha madár szülők által nevelt és az önállóvá válása után papagájokhoz szocializálódott kis sándor megszelidítésére vállalkozunk. Ha lehet fiatal, 8 hónapnál nem idősebb madarat válasszunk. Ne túl tágas kalitkában helyezzük el, abban a helyiségben, ahol a legtöbbet tartózkodunk. Néhány hét elteltével, ha már megszokta madarunk az új környezetét és mi is megismerkedtünk kicsit az ízlésével, próbáljuk meg arra rábírni, hogy csemegéjét a kezünkből csőrével a kalitka rácsain kinyúlva elvegye.

Amennyiben kedvencünk ezt rendszeresen megteszi, akkor próbáljuk meg a kalitka ajtaját kinyitva a csemegét úgy felkínálni, hogy nincs rács a papagáj és közöttünk. Ha madarunk már erre is hajlandó, akkor csaljuk ki a csemege segítségével a kalitkájából s úgy adjuk át neki a kedvenc falatot. Ez jelentős előrelépés lesz a kölcsönös bizalom építésének útján, hiszen minden kalitka madár a kalitkáját érzi a "várának" ahol nem érheti őt baj. Egy ismerős segítségével kurtíttassuk meg kis sándorunk szárnyát az előbb említett módon. Ha lehet jelen se legyünk az incidensnél, mert ez által jelentős bizalomvesztést szenvedhetünk el. A nem kézzel nevelt kedvencünket is engedjük ki naponta a lakásban, azonban etetését mindig a kalitkán belül végezzük, mert különben visszacsábítása lesz nehézkes. Az előbb leírt kézből etetős módszer a madár bizalmának elnyerését szolgálja. Ezt a bizalmat először magunk részére kell elnyerni, majd a szűkebb környezetünk (lakás) részére is. Így kedvencünk biztonságban fogja érezni magát a kalitkáján kívül is. Ha nem építünk ki bizalmat vagy egyéb kontaktust papagájunk és magunk között, de ennek ellenére engedjük szabadon a lakásban, akkor madarunk a szoba legmagasabb pontját elfoglalva fog minket szemlélni az együttműködés legcsekélyebb jelét sem mutatva. Az erőszakkal elkövetett cselekedetekkel (pl. megfogás) hátráltatjuk a szelidítést.

Rögösebb és hosszabb az útja annak a madárbarátnak, aki szülők által nevelt papagájt kíván megszelidíteni.

Rostás Balázs (Vác)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu