2019. október 19. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,581,314  ·  Online: 91
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Távoli tájak madarai!
Nyomtatható változat!

Mediterrán tájak poszátája

A kucsmás poszáta
 

Kucsmás poszáta hím. A torka fehér a fejtető feketeA poszáták azon madarak közé tartoznak, amelyek bujkáló, rejtett életmódot folytatnak, többnyire egyszínű szürke tónusú a tollazatuk, ezért ritkábban kerülnek látókörünkbe. Igaz, a hímek éneke erőteljes (több faj kiváló hangutánzó), amiről az adott területen jelenlétük is bizonyítható, ezzel együtt mégis a kevéssé megfigyelhető madarak közé tartoznak. A poszáták pedig sokféle élőhelyen otthonosak, hazánkban rendszeresen 5 fajuk fordul elő. Ezek közül a leggyakoribb a barátka A hímek gyakran énekelnek valamilyen magaslatonvagy más néven barátposzáta. A Földközi-tengert övező mediterrán tájakon él egy olyan poszáta, amely az első pillanatban a barátkára emlékeztet. Élénk mozgása miatt csak egy-egy pillanatra láthatjuk, amint az egyik bokor takarásából a másikba surran. A Díszmadár Magazin oldalain keresztül ezt az élőhelyén egyáltalán nem ritka, de mégis alig ismert madarat mutatjuk be, a kucsmás poszátát.
A hím piros szemgyűrűje, fekete sapkája távolabbról is feltűnik 

Elterjedése

 

A kucsmás poszáta tipikusan a mediterrán tájak madara. Áreája érinti a Földközi-tenger medencéjével határos területeket, jelentősebben benyomul az Ibériai-félszigetre, honos az Appenini-fésziget csaknem egészén, az északi területek kivételével, a Balkán-félszigeten, Közel-Keleten és Törökország Ny-i területein. Elterjedt Észak-Afrikában, előfordul a Szahara oázisaiban valamint a Nílus-völgyében. Hazánkban alkalmilag fordult elő. A törzsalak (S. melanocephala melanocephala) mellett az área K-i részén (Közel-Keleten) önálló alfaja él (S. melanocephala momus).

A fészket a hím is építi 

Leírása

 

Aki először pillantja meg ezt a madarat, annak elsőre barátkára emlékeztet. A kucsmás poszáta azonban kisebb termetű, a hazánkban élő kis poszátával azonos nagyságú, kb. 13 cm-es madárka. A tojó és a hím között lényeges a színezetbeli eltérés. A hím fejteteje (sapkája) fekete, ez a szín lehúzódik a szemvonal alá, egészen a tarkóig. A csőr alól kiinduló toroktájék hófehér, ami jó kontrasztot ad a fekete fejtollaknak. A szemgyűrűje élénkpiros, ugyancsak piros a szem szivárványhártyája, de a szembogara fekete. A testtollak szürkések, a fiókszárnytollak és az evezők külső szegése sötétszürkés-barnás. A hosszú farok külső szegése fehér, a faroktollak sötétszürkék. A fiatal, színeződő hímek sapkájának fekete színe elmosódva megy át a nyak illetve a tarkó szürkéjébe.
Egy átszíneződő fiatal hímA tojó színei lényegesen különböznek a hímtől. A fejtető szürke, a toroktájék elmosódott szürkés-fehéres. A szemgyűrű piros halvány. A hátoldal barna, a szárnytollak barnás-szürkék. A hasoldal sötétszürke, barna árnyalattal. A fészekből kirepült fiatalok a tojóra emlékeztetnek. Írásunkhoz mellékeltünk néhány, a barátposzátáról készült képet is, a két faj összehasonlítása miatt.

 

Szívesen fogyasztja az Aloe nektárjátÉletmódja

 

A kucsmás poszáta leginkább a bokrosok madara. A sűrűben ugrál vagy rövid távokat repül. Ezért nehéz észrevenni. Leginkább akkor kerül szem elé, ha a hím énekel valamilyen kiemelkedésen, alacsonyabb fa, vagy bokor csúcsán. Rövid, csicsergő strófái jellegzetesek, ha egyszer hallottuk, később erről azonnal felismerhetjük. Madarunk nagyon mozgékony, ritkán nyugszik meg egy-egy pillanatra.
Az Aloe édes nektárját szívogató példányTáplálékát az ágakról, ritkábban a talajról gyűjti. Apró rovarokat, ezek petéit, pókokat fogyaszt, de kisebb bogyókra is rájár. E mellett különleges táplálkozásmódjára is többször felfigyeltük. Tavasszal, amikor a mediterránban sokfelé telepített Aloe-k virágoznak, előszeretettel gyűjti a virág édes nektárját. Egy mallorcai botanikus kertben évről évre megfigyeltük a tavasszal virágzó Aloe tömeg virágzatán táplálkozó poszátákat, barátposzátát és kucsmás poszátát egyaránt. Virágról virágra jártak, akárcsak a méhek és hosszú csőrüket be-bedugva a csőszerű virág belsejébe, szívogatták az édes nektárt, ami nagy energiatartalmú, kiváló táplálék, különösen a vonulásban lévő poszátáknak. A kucsmás poszáta viszont költőterületén állandó madár, viszont megtalálta az egyébként a mediterránban nem őshonos Aloe-k virágjának édes nektárját, mint igazi ínyencséget.
A kucsmás poszátára hasonlít a hazánkban gyakori barátkaA fészkét általában alacsonyan építi, a sűrű cserjeágak közé. Ritkábban fenyvesekben is költ, a fészek a tűlevelű ágak sűrűjében rejtőzik. 4-6 tojás jelenti a teljes fészekaljat. Olykor csaknem talajszinten, a sűrű aljnövényzetben költ.
Főként Észak-Afrikában, ahol a települések határa után már a sivatag kezdődik, emberi környezetben jellemző. A szállodák, üdülőterületek zöld szigeteinek fás növényzetében is otthonosan mozog. A kevésbé madarakat figyelő szállodavendégek elé ekkor kerülhet ez az örökmozgó madár.
Élőhelyén viszonylag gyakori faj, állománya stabil. Jó alkalmazkodó képessége révén jól elviseli az emberi környezetet, sőt ennek előnyeit kihasználva állománya nagyobb, mint a természetközeli élőhelyeken.
A barátka tojó sapkája barnaÉneke, élénk mozgása barátságos természete révén a madárkedvelők kedvence lehet. A kucsmás poszáta - a mediterrán térségek örökmozgó madara!

Szöveg és fotók:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem,
Mezőgazdaságtudományi Kar
Természetvédelmi Állattani

és Vadgazdálkodási Tanszék
 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu