2019. december 7. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,634,549  ·  Online: 122
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ismeretek a zebrapintyekről (4. rész)
Nyomtatható változat!

Genetikai alapismeretek

A zebrapintyről szóló cikksorozat záró részében a genetikai alapismeretekről lesz szó. Sajnos a genetika mostohagyereke a tenyésztési ismereteknek. Úgy gondolom alapok nélkül nehéz következtetéseket levonni a madarak öröklődési sajátságairól. A cikkem célja az, hogy mindenki által használható segítséget nyújtsak néhány törvényszerűség alkalmazásához a tenyésztések során.

A genetika tudományága nagyon fiatal múltra tekint vissza. Csak 1944-ben vált bizonyítottá, hogy az öröklődésért felelős anyag a dezoxiribonukleinsav, rövidítve DNS (Avery, Mac-Leod és McCarty) és csak 1953-ban sikerült megfejteni a DNS szerkezetét és az örökítés módját (Watson és Crick). Így érthető, hogy legtöbben még nem is tanulhattuk ezeket az ismereteket az iskolában.

Az öröklődésért felelős DNS az élőlények sejtmagjában található. Ez egy óriásmolekula, amelyből több található a sejtekben, és osztódáskor vagy ivarsejtek képzésekor ezek csomagolódnak össze kromoszómákká. Ezek egyes szakaszai a gének, amelyek egy-egy tulajdonságot örökítenek. (1 gén = 1 tulajdonság). Ivaros szaporodás során minden utód információkat kap a szülők által hordozott tulajdonságokról, egy adott tulajdonságra nézve egyet az anyától és egyet az apától. Így minden ivarosan szaporodó élőlényben (akár lepke, akár krumpli vagy éppen zebrapinty) egy adott tulajdonság kialakulására két utasítás szerepel a genetikai állományban. Ha a szülők ugyanazt az utasítást örökítik, pl. legyen a gyerek szemének színe kék, a gének homozigóták, ha különbözőek, pl. anya: legyen a gyerek szemszíne kék, apa: legyen a gyerek szemszíne barna, a gének heterozigóták az adott tulajdonságra nézve. Mi van akkor, ha különböző gének kerülnek az utódba az ivarsejtek révén? (Az ivarsejtek képződésekor a génpár csak egyik tagja kerül véletlenszerűen a petesejtbe illetve a spermiumba.) Nagyon sok esetben az egyik variáció uralkodó a másikkal szemben, azaz domináns. Például ha a gyerek barna és kék szemszín gént is örökölt, a szeme színe barna lesz, azaz a barna szín domináns a kék szemszínnel szemben, a kék szín pedig elnyomott, azaz recesszív variáció a szemszín esetében. De ha barna is lesz a gyerek szeme színe, a kék színt örökítő gént magában hordozza és örökítheti a következő generációban. A recesszív (lappangó) tulajdonságok csak homozigóta esetben jelennek meg. (Az apa is és az anya is a recesszív gént örökíti) Ennek akkor van jelentősége, ha tenyésztéskor egy ritka tulajdonságot akarunk tovább vinni, ekkor szükséges, hogy mindkét szülő hordozza a ritka tulajdonság (nagy valószínűleg recesszív) génjét, ezért szokták a fiókákat egymással illetve a fiókákat a szülőkkel párosítani. (Természetesen ennek a beltenyésztési eljárásnak komoly hátrányai is vannak, a fióka - szülő párosítás tanácsosabb). A zebrapintyek esetében ilyen domináns-recesszív öröklődésmenetet követ (a domináns tul. elöl): vadszín - fehér; normál színezettség - tarka; vöröscsőr - sárgacsőr; általánosságban: sötét szín - világos szín.

Egy jelentős öröklődés típus a nemhez kötött öröklődés. A madár világban, ellentétben az emberrel, a hím XX a tojó XY kromoszómájú. Ennek a lényege az, hogy a tojók esetében azok a tulajdonságok, melyek nemhez kötötten öröklődnek, csak egy példányban vannak jelen az örökítő állományban (nincs génpár: vagy X-en vagy Y-on van csak gén), ezért mind a recesszív, mind a domináns tulajdonság megjelenik, azaz biztosan tudjuk, hogy a tojó mit örökít illetve következtethetünk a szülők genetikai állományára. Ilyen tulajdonságok a madaraknál az albinó, a fahéj, a márvány színváltozat.

Az öröklődés sajnos persze nem mindig ilyen egyszerű. A legegyszerűbb esetben ugyan egy tulajdonságot egy génpár szabályoz, de sok esetben több génpár együttes hatása eredményez egy-egy színváltozatot. Ahhoz, hogy egy új színváltozat öröklődését megismerjük 20 - 30 pár párhuzamos tenyésztése illetve a genetikai törvényszerűségek alapos ismerete szükséges. Ezért azt gondolom, ez számunkra nem cél, de a fent említett törvényszerűségek ismerete talán segítséget nyújt ahhoz, hogy a megfelelő utódokat válasszuk ki a továbbtenyésztéshez.

Dr. Vörös Zéta András
(Zalaegerszeg)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu