2019. június 27. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 1,465,631  ·  Online: 86
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Papagájhírek a nagyvilágból
Nyomtatható változat!

.

Útlevéltolvaj papagáj Új-Zélandon

 

Egy rámenős papagáj ellopta egy Új-Zélandon tartózkodó skót turista útlevelét. A fontos dokumentum a busz csomagterében volt, a nyaraló férfi táskájának zsebében. A csoport a déli sziget Milford fjordjait látogatta meg, amelyek az UNESCO természeti világörökségének részét képezik, amikor a kíváncsiságáról ismert keapapagáj (Nestor notabilis) kihúzta az útlevelet és elsietett vele. A keresés semmilyen eredményt nem hozott és a rendőrség sem biztatja semmi jóval a férfit. A keák egyébként gyakran fosztogatnak a környéken. Egyik kedvencük az autó első szélvédőjére szerelt ablaktörlő gumilapátja. Ezeket rendszeresen megrágják, vagy lefejtik és elviszik. A „kirabolt“ férfinek új útlevelet kell készíttetnie, ami hetekkel meghosszabbítja a tartózkodását. Ez drága nyaralás lesz!
Forrás: www.spiegel.de

 

Kétnemű zebrapinty döbbentette meg a kutatókat

 

Az érdekes mutáns madárban a hím és a nőstény nemi jelleg pontosan a madár testének közepén elválik, mintha az állat egyik fele hím lenne, a másik pedig tojó. A kutatók most azt remélik, e furcsa lény alapján megérthetik, hogyan alakul ki egy embrió neme. Madaraknál és emlősöknél egyaránt a nemi kromoszómák határozzák meg a kifejlődő új egyed nemét. Ha például egy emlős embrió az X kromoszóma mellé kap egy Y kromoszómát is, akkor a gének gondoskodnak arról, hogy a meghatározatlan nemi mirigyekből herék fejlődjenek ki. A herék azután olyan hormonokat termelnek, amelyek fokozatosan elnyomják a női nemi jegyeket és serkenti a hím genitáliák kialakulását. Ha két X kromoszóma találkozik, akkor ez a gén hiányzik az embrióból, tehát női nemi szervek fejlődnek ki. A kromoszómák és gének tehát meghatározzák az élőlény nemét, ám a test többi részének nemi jellegét – az eddigi elmélet szerint – a nemi szervekben termelt hormonok alakítják ki. Ennek az agyra is kellene vonatkoznia, ám a ketté osztott zebrapinty idegrendszere más történetet mutat. Arthur Arnold és a csapata, a University of California Egyetem kutatói megvizsgálták a furcsa mutánst, és megfigyeléseiket közölték a „Proceedings of the National Academy of Sciences“ című szaklapban. A kétnemű madár agyában megvizsgálták azokat az idegsejteket, amelyek az énekért felelnek. A hímnél, amelynek a nőstény meghódítására énekelnie kell, ezek a sejtek fejlettebbek, mint a tojó esetében. Itt a neuronok mérete láthatóan nagyobb. A vizsgált madár agyának jobb féltekéje kifejezetten hím jelleget mutatott. A bal oldal genetikailag női jelleget mutatott. Ha azonban a hormonok határoznak meg mindent, akkor az azonos hormonháztartáshoz tartozó agy mindkét oldalának egyformának kellene lennie. Így az éneklést vezérlő idegeknek mindkét oldalán egyformán hímnek vagy egyformán nőinek kellene lenniük. A vizsgált madár esetében azonban ez nem így volt. A jobb oldal határozottan hím, a bal pedig határozottan nőstény jegyeket mutatott. Arnold és kollégái ebből arra következtetnek, hogy a nemi kromoszómák által hordozott gének – az eddigi nézettel ellentétesen – igenis meghatározzák a kifejlődő lény agyának nemi differenciálódását. Erre dolgoznak rá később a hormonok, ugyanis összességében – a különbségek ellenére is – a kétnemű madár agya inkább hím jegyeket mutatott. „A kutatás eredménye az első kézzel fogható bizonyíték arra, hogy a nemet a gének és a kromoszómák határozzák meg és nem elsődlegesen a hormonok.“ – így a tudósok. Már korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy a gének és a kromoszómák hatással voltak a vizsgált egerek és patkányok méretére és más tulajdonságaira, ám hogy miként dolgoznak együtt a hormonokkal, az még mindig homályos. A kutatás hosszú távon talán arra a kérdésre is választ adhat, hogy bizonyos agyi megbetegedések miért folynak le teljesen különböző módon férfiaknál és nőknél.
Forrás: www.spiegel.de
 

 

Összeállította: Mihalec Gábor
Sándorfalva

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu