2019. december 7. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,634,563  ·  Online: 66
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Beo
Nyomtatható változat!

Angol neve: Hill Mynah

Hossza 26-28 cm, alapszíne fekete, hátán a fekete szín zöldes csillogású. Szárnyain egy kisebb fehér folt látható. A szeme mögött a fültájékra, illetve a tarkóra átterjedő, élénksárga színű csupasz bőrlebeny huzódik. Írisze sötétbarna, csőre sötét narancssárga, lába sárgás színű. A hím és a tojó teljesen egyforma, alakja leginkább a rigóéra emlékeztet.

A beonak nyolc különböző alfaja él az Indomaláj régióban. Az alfajok méretükben és a fejükön található élénksárga “fülcimpák” - lebernyegek - számában térnek el egymástól. A G.r. religiosa Borneon él, a G.r. indica Sri Lankán, a G.r. peninsularis Indiában, és a G.r. intermedia pedig Indokínán és a Maláj-félszigeten honos. Találtak még különböző alfajokat a Fülöp-szigeteken, Szumátrán, Jáva szigetén, az Andaman-szigeteken és Sri Lankán. Ezeknek a madaraknak a testhossza 24-30 cm között változik.

A vadon élő egyedek a fák tetején fordulnak elő a leggyakrabban, gyümölccsel és rovarokkal táplálkoznak. Februártól májusig faodvakban fészkelnek. A beok tudják a legjobban utánozni az emberi beszédet a papagájok után, de ez a beszélő képességük egyedenként változik és függ a madár életkorától is. Az ember által tenyésztett madarak a legalkalmasabbak erre a célra. Egy tehetséges példány (egyed) képes utánozni a hanglejtést, megtanulja a fütty dallamokat és megismétli az általa hallott hangokat. Egy fiatal madár hamar szeliddé válik, ezt a mindennapos kontaktus biztosítja közte és tulajdonosa között. Egy jól táplált beonak szép, fényes tollazata van és várhatóan több, mint 20 évig is elélhet.

Etethetjük lágy eleségekkel, lisztkukaccal, finomra darált nyers ma-hahússal, ezt kiegészíthetjük tyúkhúrral vagy más zöld eleséggel. Alkalmanként adhatunk neki néhány nagyobb rovart, tücsköt, szöcskét, cserebogarat. A gyümölcs és a tejbe áztatott piskóta általában része az étrendjének. A beonak szüksége van a napfényre és a mindennapos fürdésre. Télen enyhén fűtött helyiségben tartsuk a madarakat. Egyetlen beo számára a kalitkának legalább 100x60x 60 cm nagynak kell lennie, melynek alját borítsuk be folyami homokkal vagy tőzeggel, melyet naponta cserélnünk kell, mert a madár ürüléke nagyon híg. Nyáron a beo párokat tarthatjuk kerti röpdében. Készíthetik a fészküket természetes faodúban vagy fából készült mesterséges fészkelő dobozban. A tojó 2-3 fakózöld színű, apró barna foltokkal szórt és kb. 26-36 mm nagyságú tojásokat tojik, amelyeket 12-14 napig költ. A fiatal beok színezetéből hiányzik a fémes csillogás és a bőrszerű “fülcimpájuk” - lebernyegük - szürkésfehér színű.

Felhasznált irodalom: Hamlyn Colour Guidess

Drótos Tibor
(Miskolc)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu