2019. június 27. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 1,465,633  ·  Online: 90
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ismerjük meg hazai madarainkat! Mi „vakkant“ a vizen? A szárcsa
Nyomtatható változat!

.

Egy ritka pillanat - a bütykös szárcsák párzása (Fotó Dr. Juhász Lajos)Akár nagyobb állóvíz vagy lassabban áramló folyóvíz partján állunk, egy fekete madár gyakorta látható, amint a víz felszínén úszik, táplálkozik vagy pihen. Legtöbbször többedmagával tűnik fel, nyár végén, ősz elején egy-egy alföldi halastavon, akár százas csapatokban is. Fekete tollazatú, fehér homlokú madár: a szárcsa, hazánk egyik közönséges madara. Ezzel együtt az Európában előforduló másik szárcsafajt is bemutatjuk az olvasóknak – ami viszont igazi világritkaság, hiszen áreája egy rendkívül szűk terület – a bütykös szárcsát (Fulica cristata).

 

Elterjedése

 

A szárcsa igazi világpolgár (kozmopolita) faj. Az amerikai földrész kivételével szinte minden kontinensen előfordul. Európában a törzsalak él (F. atra atra), további három alfaja Ázsiában és Afrikában jellemző. Betelepítéssel került Ausztráliába és Új-Zélandra.
A bütykös szárcsa a világ különleges madarai közé tartozik. Nemcsak azért, mert az eredeti élőhelyén rendkívül megritkult, hanem az igen szűk elterjedési területe miatt számít elsősorban kifejezetten ritka fajnak. Világállományának áreája mindössze néhány kisebb pontban összpontosul Marokkó ÉNy-i részén, valamint Dél-Spanyolországban. A madár látványa ezért igazi madarászélmény, amit most megosztunk az olvasókkal. A két faj egyébként az utóbbi élőhelyén együtt is előfordul.

 

Leírása

 

A kifejlett szárcsát nem nehéz felismerni. A teljes tollazata fekete, mindössze röptében látható a szárny hátsó élén, a másodrendű evezőtollakon egy fehéres szegélysáv. A csőr, a homlokpajzs az ivarérett madarakon hófehér. A fejen a szem előtt a csőr irányába a fekete tollazat jól kivehető hegyes csúcsban végződik. A szárcsa lába karéjos úszóhártyás, amivel kiválóan úszik és bukik. A fiatal, már önálló példányok tollazata fakószürke, nyakát világos sáv jellemzi, a csőre szürkés, a homlokon hiányzik a fehér pajzs. A fiókák koromfeketék, de a fejük és a csőrük is narancsvörös.
A szárcsa elég hangos madár, a hangja után is felismerhető, akkor is, ha nem látjuk. Legtöbbször rövid csikorgó, vagy a kutya vakkantásához hasonló hangokat hallat.
A bütykös szárcsa termete hasonló a szárcsáéhoz, tollazata is fekete. Röptében a szárny külső éle is egyszínű fekete, ennél a fajnál hiányzik a másodrendű evezőtollak fehéres külső szegése. A fejen a csőr előtt a fekete tollazat lekerekített, nem csúcsosodik ki, mint a szárcsánál. A leglátványosabb különbséget azonban az ivari aktivitás alatt kialakuló kettős piros dudor jelenti, a homlok szélén. Ez adja a magyar nevének („bütykös“) magyarázatát. Mind a tojónak, mind a hímnek kifejlődik az élénkpiros színű bütyke, a hím valamelyest nagyobb dudorokkal ékesített. A költési időn túl ezek a látványos piros göbök visszafejlődnek, ezután a két faj elkülönítése nem túl egyszerű. Hazánkban azonban, bízvást állíthatjuk, hogy a bütykös szárcsa felbukkanására nem kell számítanunk!

 

Életmódja

 

A szárcsa, mint tipikus vízimadár, sokféle élőhelyen otthonos. Kedveli a nyílt vízfelülettel mozaikos, a partján náddal, gyékénnyel, sással benőtt vízterületeket. Elsősorban állóvízi madár. Alföldi, domb- és hegyvidéki tavak, mesterséges halastavak, víztározók, bányatavak egyaránt élőhelyét jelentik. Jól alkalmazkodik az emberi környezethez, parkok nagyobb dísztavaiban is megtelepszik. Hamar megszokja az emberi jelenlétet, sőt a számára felkínált táplálékot is. Folyóvizeken is általánosan jelen van, elsősorban a kisebb csatornák, természetes folyók mentén jellegzetes. Télen a nagyobb, be nem fagyó vizeken csoportosul, főleg a partközelben láthatjuk. A vízben kiválóan bukik, ezért a mélyebb vizekben is táplálékot keres. Veszély esetén is a víz alá bukik. A szárcsa szárnya lekerekített, az egész teste zömök, tömzsi, ami kiváló az úszáshoz és víz alatti mozgáshoz, de kevéssé alkalmas a repüléshez. Ezért nem repül szívesen, elég nehézkesen kel szárnyra. Felrepülés előtt szárnyával verdesve szalad a vízen, amíg a kellő lendületet eléri a felemelkedéshez („tapossa a vizet“). A vízre érkezés is legalább annyira nehézkes, a vizet éréskor csaknem orra bukik. Szárazföldre nemigen száll le, könnyen összetörné magát. Ha már szárnyra kelt, elég gyorsan repül és akár nagyobb távolságokat is megtehet.
Tápláléka főként növényi eredetű. A hínárnövényzetet fogyasztja főként, de a vízbe került gyommagvakkal is táplálkozik. Emellett különböző állati tápláléka is lehet, kétéltű lárvák, kisebb halak, vízi rovarok. A vízpartra is rendszeresen kijár legelni, halastavak mentén felszedi a gabonaszemeket. Olykor érzékeny veszteséget okozhat a tógazdának azzal, hogy a halaknak kiszórt haltakarmányt a víz alól felveszi. Ahol nagyobb tömegben fordul elő, ott akár riasztása is indokolt lehet.
A fészkét növényi részekből építi általában a vízpart szélére, a nádasba, gyékényesbe, hínárosba. A fészek jól látható kis dombszerű kiemelkedés a víz felszíne felé. Lakott területeken lévő víztereken kisebb szigeteken vagy a víz szélén felgyülemlő uszadék, szemétkupac tetejére, kikötőkben úszó deszkadarabra is fészket rakhat. A fészket a pár mindkét tagja építi, az esetleges betolakodó fajtárssal vagy más fajjal szemben agresszíven védi. A teljes fészekalj 7-12 tojás, amelyeket a tojó melegít hoszszabb ideig, de a hím is kotlik. A fiókák kikelésük után néhány napig a fészekben vagy e körül maradnak, majd követik a szülőket. Önállóan táplálkoznak, a szülőmadarak csak óvják, vezetik ezeket. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy néhány évvel ezelőtt angol kutatók a faj különös szülői agresszióját figyelték meg. Az egyik szülőmadár olykor a gyengébb vagy létszámban „felesleges“ fiókáit kiközösíti, és addig veri, amíg az elpusztul. A megmaradt fiókák mintegy két hónap alatt válnak önállóvá. Önállóságuk után, nyár végén, ősszel nagyobb számban gyülekeznek az öreg madarakkal együtt.
A bütykös szárcsa élőhelyén elsősorban a náddal szegélyezett álló- és folyóvizek mentén él. Az emberi közelséget kerüli, de rezervátumokban megszokja a háborítatlanságot és ezzel együtt az emberi jelenlétet is. A cikkünkhöz mellékelt bütykös szárcsákat a Baleári-szigetekhez tartozó Mallorcán, az Albufera Nemzeti Park védett rezervátumában fotóztuk, ahol ennek a fajnak eredményes visszatelepítési programja folyik.
A szárcsa hazánkban nem ritka faj. Becsült fészkelő állománya több tízezer pár. Ősszel az állomány kiegészül a távolabbi területekről érkező példányokkal. Nagy szárcsa-gyülekezőhely a Balaton vagy a Hortobágyi Halastórendszer. A faj hazánkban vadászható, a vadászati idényben húzáson lőhető.
Fogságban fiatalon hamar megszelídül, viszonylag könnyen tartható. Kevésbé látványos, egyszínű fekete tollazata miatt azonban ritkán látható díszes récék között. Alkalmazkodó képessége révén azonban természetesen is emberközelbe kerülhet. A balatoni kikötőkben a tőkés récékkel és bütykös hattyúval együtt a szárcsára is felfigyelhetünk. Akár a bedobott kenyérdarabot is elkapja. Ahol nem bántják, ott a parkokban is legelészik az emberi közelségtől nem zavartatva.
A szárcsa – egy alkalmazkodó vízimadár a környezetünkből!

 

Szöveg és fotók:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

Még több fotó a Galériában. Kattints ide!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu