2019. október 19. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,581,402  ·  Online: 88
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Madárhírek a nagyvilágból
Nyomtatható változat!

.

Első hivatalos jelentés a mexikói illegális papagájkereskedelem méreteiről

Mexikóban járunk, a kalitkákkal körülvett asszony hátul matat valamit, a férjétől egy cuchillo-t, azaz egy kést kér. Hallom, amint a férj válaszol valamit, majd odaadja a kést. „Nem fotózni, nem fotózni!“ kiabál rám. „Nem fotózni, kimenni innen!“ Lassan kihátrálok. Xochimilchoban vagyunk, Mexikó város egy külterületi piacán, ahol sok más termék mellett élő állatokat is árusítanak. Az említett nőt úgy veszik körül a ketrecek, mintha falak lennének. Van itt sárgahomlokú amazon, narancshomlokú ékfarkú papagáj, csupa Mexikóban honos madár, amelyet a vadonban fogtak be. A nő nem akarja, hogy lefényképezzem, mert minden madara illegális. Útitársaim Juan Carlos Cantu, a mexikói Wildlife Egyesület igazgatója, valamint Maria Elena Sanchez, a Teyeliz elnevezésű, veszélyeztetett fajok védelmére létrehozott szervezet elnöke. Több mint egy évtizede küzdenek már együtt az illegális papagájkereskedelem ellen Mexikóban. Az országban senki sem tud többet erről a témáról; sem a hatóságok, sem a kereskedők. A közelmúltban adták ki első hivatalos jelentésüket, amely pontosan bemutatja a befogások módját, a csempészet trükkjeit és mindazt, ami a kulisszák mögött az átlagos szemlélő számára láthatatlan. Ők hoztak ide Xochimilcho sötét és piszkos sikátoraiba. „A nő tudja, hogy amit tesz, az illegális.“ Mondja Cantu. „Ezért dühös. Az eladók gyakran válnak erőszakossá ilyen helyzetekben.“ Amikor Cantu és Sanchez elkezdték kutatásukat, már tudták, hogy a feketekereskedelem óriási mértékeket öltött. „Tudtuk, mert sok ilyen piacot végigjártunk és láttuk a madarakat. Ám senki sem tudott pontos számokat mondani. Most, első alkalommal pontosan tudjuk a számokat.“ Tanulmányuk szerint évente 65 000 és 78 500 közé tehető azoknak a papagájoknak a száma, amelyeket Mexikóban illegálisan befognak. A befogott madarak jelentős részét az Egyesült Államokba csempészik. Mexikóban jelenleg 22 papagájfajt tartanak nyilván, ezek közül 20 veszélyeztetett. Az illegálisan befogott madarak több mint fele elpusztul, mielőtt eljutna a végső tulajdonosához. A mexikói kormány évente 3000-4000 példány befogását engedélyezi, így abból indulhatunk ki, hogy a Mexikóból származó papagájok mindössze 2%-a származik legális forrásból.

Charles Bergman
Forrás: www.freeparrots.net
 

Új kopasz énekes madarat fedeztek fel Laoszban

 

Egy nagyon ritka énekes madarat fedeztek fel a közelmúltban Laosz sziklás hegyei között. A különleges faj az egyetlen eddig ismert kopasz fejű énekesmadár az ázsiai kontinensen. Különös megjelenése miatt a „csupaszfejű bulbul“ névre keresztelték. A bulbul családból már száz éve nem fedeztek fel új fajt, ezért is egyedülálló a mostani felfedezés. Abban, hogy a madár eddig rejtve maradhatott, bizonyára fontos szerepet játszik, hogy a terület nagyon zord, sziklás és lakatlan. Ennek köszönhetően számos olyan fajt rejteget, amely máshol nem fordul elő. Az elmúlt évtizedben találtak itt már egyedülálló nyúl- és patkányfajokat is. Robert J. Timmins biológusnak, a Wildlife Conservation Society munkatársának már 1995-ben sikerült egy példányt befognia. Lerajzolta és jegyzeteket is készített róla, de hivatalos publikációt nem készített róla, mert egy kopasz madár gondolatát képtelenségnek tartotta és úgy gondolta, beteg, vagy tollhibás madár került a kezei közé. A Forktail ornitológiai szaklap júliusi számában viszont a mostani felfedezéssel büszkélkedő kutatócsoport azt írja: „Szkeptikus kollégáink kedvéért elmondjuk, hogy nagyobb egyedszámú csoportot láttunk, amely jól táplált, teljesen egészséges madarakból állt.“ A kistestű szürke madár feje narancssárga színű és valóban csupasz. A hangfelvételen, amelyet a kutatók készítettek legalább, hat példány éneke különböztethető meg. Az új faj tudományos neve: Pycnonotus hualon. Peter Clyne biológus szerint a csupaszságnak a párkeresésben van szerepe. A sajtótájékoztatón a kopaszodó, középkorú kutató megjegyezte: „A kopaszság igenis szép és vonzó – legalábbis bizonyos madarak szemében.“

Forrás: www.wired.com

 

Részeg papagájok dorbézolnak a füvészkertben

 

A sydneyi királyi botanikus kert látogatói nem mindennapi látványnak voltak tanúi az elmúlt napokban. A kert egyik különös fája (Schotia brachypetala) ugyanis most virágzik, és a virágporban Ian Innes kurátor elmondása szerint a napfény hatására rövid időn belül alkohol keletkezik. A kertben lakó szivárványlórik előszeretettel fogyasztják a fa virágainak nektárját, így hamar megrészegedtek az édes nedűtől. A részeg madarak ugyanúgy viselkednek, mint a spicces emberek. Koordinálatlanul mozognak, még a szokásosnál is játékosabbá válnak és megváltozik az érzékelésük. A Herald magazin fotósát például centiméterekre közel engedték magukhoz, mintha észre sem vették volna a jelenlétét. A részegítő fa egyébként nagyon ritka, csak néhány nagyon régi nemesi kertben és botanikus kertben lelhető fel. Évente egy-két hétig virágzik, minden nap két-három új piros virágot bontva ki. A füvészkert vezetői az előző években azt tapasztalták, hogy a „bulis hely“ híre hamar elterjed a madarak között és napokon belül a kakaduk is megjelennek rajta. Erre számítanak idén is.

Richard Macey
Forrás: www.parrotsupercenter.com


Mitől piros egyes papagájok tolla?

 

A papagájokat sokan élénk színeik miatt szeretik. Biokémikusok már több mint egy évszázada felfedezték, hogy a sok szép színért a különböző pigmentek felelnek, most azonban az arizonai egyetem kutatócsoportja molekuláris szinten vizsgálta, hogy miként alakul ki a tollakban az élénk piros szín. A kutatás részleteit a Biology Letters szaklap 2005. február 16-i számában tette közzé Kevin McGraw és Mary Nagore „Distribution of unique red feather pigments in parrots“ címen. A tanulmányból kiderül, hogy különböző madarak és halak carotenoidok segítségével nyerik a piros színt, ám az általuk vizsgált papagájok tollazatában mást találtak. A papagájok nyolcvan százalékának, mintegy 350 fajtának van piros szín a tollazatában. A szerzőpáros ebből 44-et vizsgált meg. Öt különböző molekulát fedeztek fel, amely minden vizsgált papagájfajtánál kimutatható volt, ezeket polyenális lipokrómáknak, más néven psittacofulvinoknak nevezik. Az evolucionista tudósokat az érdekli, hogy miért csak a papagájoknál találhatók meg ezek a molekulák, és milyen fejlődéstörténeti jelentősége van ennek a ténynek. A hét évig tartó vizsgálatban azzal is foglalkoztak, hogy a szín mennyiben határozza meg a madarak viselkedését, hogy alkalmas-e a státus, vagy a vonzalom kifejezésére. Fény derült arra az érdekességre, hogy az említett molekulák sehol máshol nem találhatók meg a papagájok testében, csak a tollaikban, ám meglétük közvetlen indikátora a madarak egészségének. Azok a madarak, amelyeknek több piros szín van a tollazatában, a testükben kimutathatóan több antioxidánssal rendelkeznek, ami gátolja az öregedési, oxidációs folyamatokat. Noha azonban a papagájok a világ legszínesebb madarai, egy fajon belül viszonylag egyformák az egyedek, tehát a színeiket nem hasznosíthatják különösebben a párválasztásban, vagy a versengésben.

Forrás: www.parrotsupercenter.com
 

 

Összeállította: Mihalec Gábor
Sándorfalva

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu