2019. szeptember 18. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,550,744  ·  Online: 134
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Egzóta a papagáj is!
Nyomtatható változat!

.

Mostanában sok szó esik a Díszmadár Magazin hasábjain a hazai madarászat színvonalának emelése érdekében tett erőfeszítésekről. Ehhez szeretnék kapcsolódni ezzel az írással is, mert azt gondolom, hogy a helyes szakkifejezések használata is hozzátartozik a szakmaisághoz.
Túl azon, hogy már nem vagyok tag egyetlen hazai egyesületben sem, „csak“ az AZ-ban 1992 óta, érdekel a hazai díszmadártenyésztés helyzete, amelynek kiváló tükre a Díszmadár Magazin.
1975 óta tartok és tenyésztek díszmadarakat. Körülbelül 10 éve szakosodtam a kis sándor és rozellapapagáj színváltozataira. Az ezt megelőző időszakban mindenfélével foglalkoztam, lágyevőkkel, fürjekkel, fácánokkal, díszpintyekkel, papagájokkal stb.
Az előbb említett két ok miatt is végigolvasom minden esetben a Díszmadár Magazin valamennyi írását. Ezekben az írásokban következetesen használják az egzóta kifejezést a cikk írói az asztrildok és amandinák, szövőmadarak és a valódi pintyfélék gyűjtőneveként. Többször idézik meg Siroki Zoltán szellemiségét is, aki szintén az általam előbb említett beosztást használja a nevezett madarak megjelölésére, ezért remélem senki sem fog megsértődni azon, hogy egzótának minősül minden nálunk nem őshonos állat, így például a himalája fényfácán, vagy a jegesmedve is. Tehát valamennyi, hazánkban nem őshonos állat egzóta! Az igazi veszély ebben a szituációban az, hogy szakkifejezések tűnnek el a madarászok beszélt nyelvéből. Hiszen ki emlékszik arra, hogy asztrildoknak nevezzük a vékony csőrű kis testű díszpintyeket és amandináknak a vastag csőrű nagyobb testű fajokat, ha az „egzóta“ kifejezést használjuk valamennyi díszpintyre (az asztrildok és amandinák gyűjtőneve), valódi pintyfélére és a szövőmadarakra is? Az egzóta tehát az őshonos ellentéte, és azt javaslom, hogy használjuk is ebben az eredeti jelentésében!
A madarak, mint tudjuk, tojásból kelnek, ezért olvasom sokszor megrökönyödéssel, hogy születnek. Születésről csak az ember esetében beszélhetünk, hiszen emlősállataink is ellenek, vagy fialnak az utódok számától függően.

Remélem, senkit sem bántottam meg ezekkel az észrevételekkel, hiszen nem ez volt a szándékom, de hosszú idő óta sok cikkben előforduló helytelen szóhasználatról van szó!

 

Rostás Balázs
Vác

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu