2019. október 16. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,579,215  ·  Online: 85
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A gyűrűs-papagájok (Barnardiusok) nyomában (1. rész)
Nyomtatható változat!

Az ausztráliai kontinens ökológiailag egy nyugati és egy keleti részre osztható. A két óriási országrésznek csupán az egyikén fordul elő nagy számú állat és növényfaj. De hol kezdődik Ausztráliában valójában a Kelet, vagy hol végződik a Nyugat? Ezt a kérdést nem könnyű megválaszolni, mert ez függ a kontinens számos földrajzi különlegességétől. Legtöbbször a határ elég pontosan, az ország közepén fut, ahol a kiterjedt Nagy-Viktória-sivatag a két életteret elválasztja, Délen a végtelen Nullarbor-fennsíkkal összekapcsolódik, ami egy élettelen terület, fák és víz nélkül. További természetes határok a folyók, mint a Murray folyó, amely bár gyakran csak 150 m széles, hatékony ökölógiai sorompó lehet. A barnard papagáj (Barnardius barnardi) Ausztárlia keleti felének tipikus madara. Nyugat felé, túl a fent nevezett ökológiai sorompón a galléros papagáj (Barnardius zonarius) helyettesíti. Port Auguszta környékén, Dél-Ausztráliában található a két száraz hegy és dombvidék a legváltozatosabb állatvilággal: a Gawler Ranges, ami a galléros papagáj (Barnardius zonarius) hazája, és a Flinders Ranges, amely a Barnard papagáj otthona.

Dél-Ausztrália szövetségi államának ezen említésre méltó régiójában valószínűleg a hegyvidékek térbeli közelsége miatt gyakran előfordulnak a két Barnardius faj keverékei, de nem ez az egyetlen probléma, amivel a zoológusoknak a "gyűrűs" papagájok osztálybasorolásánál foglalkozniuk kell. Ausztrália legkülső nyugati részén él a galléros papagáj (Barnardius zonarius) egyik alfaja, a (Barnardius zonarius semitorquatus), amely a Perthtől délre eső sivataghoz közeli részeken fordul elő leginkább. Elterjedési területe egy 100 km hosszú sávra korlátozódik az Indiai-óceán partján. Egy másik, kevésbé ismert alfaj él Nyugat-Ausztrália középső és nyugati részén, a (Barnardius zonarius occidentalis).

A Barnardius zonarius semitorquatus valamennyivel nagyobb, mint a galléros papagáj (Barnardius zonarius), a hasi tollazatuk is zöld, sárga helyett. A színei összességében is erőteljesebbek, a homlokon egy jól látható piros folt van, amely az alapfajnál rendszerint hiányzik. A (Barnardius zonarius semitorquatus) legelőkön, bokros területeken és erdőkben is él. Feltűnő és szokatlan az a tény, hogy mindkét alfaj gyakran és nagy számban ugyanazon a területen él. Normális esetben két alfaj élettere nem, vagy csekély mértékben keresztezi csak egymást (mint Port Augusta területén). Feltehetően ez a társulás az erdős területek intenzív kiirtásának egyik következménye, amely a galléros papagáj (Barnardius zonarius)-ok bevándorlásához vezetett, a Barnardius zonarius semitorquatusok életterületeire. Ennek az átvándorlásnak a logikus és elkerülhetetlen eredménye az alfajok növekvő kereszteződése. Ma már számos kereszteződést ismerünk változatos tollszinezettel.

A galléros papagájoknak (Barnardius zonarius) nagy elterjedési területe van, és Ausztrália leggyakoribb papagájfajaihoz tartozik, akár tömegesen is előforudulva. Láttuk őket gyakran huszas csapatokban az útszéleken táplálék után kutatva. Sietősen szedték fel a magokat, amelyek a gabonát szállító nagy teherautókról szóródtak le. Egy éppen betakarított gabonatáblában több mint száz "Barnardius" papagájokból álló csapat van, amely együttesen nekiesik a megmaradt kalászoknak - szinek szempontjából lenyűgöző látvány. Ezek a pompás színezetű papagájok valamelyest a dél-amerikai aranyöves arákra (Ara auricollis) emlékeztettek minket. A papagájok tollazata nagyon változatos és színgazdag volt. A teljes színpompa azonban csak akkor mutatkozott meg, amikor az egész "Barnardius sereg" a levegőbe emelkedett és egy közeli fára szálltak - szundikálni.

A "Barnardius" papagájok nagyon szívesen csipegetnek fel magokat az utak aszfaltjáról, néhányuknak azonban nem sikerül időben a közeledő autók és teherkocsik elől felrepülni. Az utak peremét ezért számos papagájtetem szegélyezi a közlekedési balesetek néma tanuiként.

(Folytatjuk)

Dr. Roland Seitre cikke alapján Drótos Tibor
(Miskolc)
Fotók: Kovács Géza

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu